Boris Johnson „külföldi” úton

A brit európai uniós tagság megszűnéséről (brexit) szóló új megállapodást sürgetett hétfőn Skóciában az új brit kormányfő, írta az MTI. Boris Johnson hangsúlyozta, hogy mindent megtesz ennek érdekében, de újfent kijelentette, hogy az Európai Unióval az előző, Theresa May vezette kormány által elért megállapodás, amelyet a brit parlament háromszor is elutasított, „halott”.

Edinburgh-ban üdvözli a brit miniszterelnököt skót kollégája, Nicola Sturgeon. Hűvös fogadtatás Fotó: Russell Cheyne Forrás: Reuters

– A mi uniónk a történelem legsikeresebb politikai és gazdasági együttműködése. Nemzetközi brand vagyunk, s együtt biztonságosabb, erősebb és jobban fejlődő államszövetség. Miként a brexit utáni, fényes jövőt tervezzük, életbevágóan fontos megújítani a kötelékeket, amelyek az Egyesült Királyság tagjait egymáshoz kötik – mondta boldogan a skót utazás során Boris Johnson. A miniszterelnök közölte, alig várja, hogy Walesbe és Észak-Írországba is ellátogathasson, és ott meg­győzzön mindenkit, hogy az összes lépés, amit megtesz, az unió megerősítését szolgálja.

A skót fogadtatás azonban nem volt tökéletesen örömteli. Az ok a brexit, amelyet a határtól északra teljesen másként értelmeznek, mint attól délre. „Skócia népe nem erre a kormányra szavazott, nem erre a miniszterelnökre, nem a brexitre és egyértelműen nem arra a megállapodás nélküli, katasztrofális kizuhanásra az EU-ból, amelyet Johnson tervez épp most” – jelezte a tárgyalás előtt Nicola Sturgeon. A skót főminiszter már hónapok óta egyértel­műen jelezte, új népszavazást fog kiírni a skót függetlenségről, mivel a brexit számukra kizárólag rosszat hozhat. Sturgeon Edinburgh-ban fogadta a kormányfőt, akit a skót miniszterelnök rezidenciája előtt összegyűlt tömeg egy része pfujolva várt.

Nicola Sturgeon úgy vélekedett, az új brit kormányfő brexittel kapcsolatos tervei ártanak a gazdaságnak Skóciában, amely a bennmaradás mellett voksolt a három évvel ezelőtti referendumon. Ezzel a megállapítással nincs egyedül, hiszen a Skóciában egyre jelentéktelenebb, de attól még létező Skót Konzervatív Párt vezetője, Ruth Davidson éles hangú publicisztikával fogadta a testvérpárt vezetőjét. A szél ellenében küzdő skót toryk első embere szerint nem köti őt se a pártfegyelem, se a kormányprogram, ellenzi a megállapodás nélküli brexitet. Szerinte Boris Johnson feladata épp az volna, hogy sikerüljön egy új, működőképes megállapodást kötni, amelyhez meg tudja szerezni az alsóház többségének a támogatását, s nem arra készülni, hogy kizuhanjon az Egyesült Királyság az EU-ból. „Ha nem tud egy új megállapodást kidolgozni és elfogadtatni, akkor talán vissza kell térni a szavazóurnákhoz, hogy az emberek döntsenek” – írta Davidson öt nappal azután, hogy Johnson elfoglalta a brit miniszterelnöki széket.

Edinburgh-ban üdvözli a brit miniszterelnököt skót kollégája, Nicola Sturgeon. Hűvös fogadtatás
Fotó: Reuters

Az unió bizonytalan állapotáról árulkodik, hogy a hangjukat szinte soha nem hallató walesi nacionalisták is felvonulást szerveztek Caernarfonban, hogy tiltakozzanak a brexit ellen és a független Wales mellett álljanak ki. Adam Price, a tüntetést szervező Plaid Cymru vezetője a héten nyílt levelet intézett Johnsonhoz, azt állítva, hogy Wales lesz „az első áldozata egy megállapodás nélküli brexitnek”. Liz Saville Roberts, a Plaid Cymru brit parlamenti tagja a felvonulás előtt mondott beszédében úgy fogalmazott: Johnson „a legradikálisabb jobboldaliakkal és a legkeményvonalasabb brexitpártiakkal töltötte fel kabinetjét”. Johnson alatt Nagy-Britannia egy „katasztrofális, megállapodás nélküli brexit felé tart, amely el fogja pusztítani közösségeinket, iparunkat és életmódunkat – valószínűleg örökre” – idézték a képviselő szavait a párt Twitter-felületén, amelyről az MTI írt.

Észak-Írország sokkal súlyosabb gonddal küzd, ugyanis szabályozatlan kilépés esetén várhatóan vissza fogják vonni a tartomány részleges önállóságát, így próbálva megakadályozni, hogy a brexit hatásai káoszt okozzanak. Ez viszont azt jelenti, hogy az önkormányzatért sokat küzdő Észak-Írország elveszíti ezen jogállását, s újra Londonból fogják kézivezérléssel irányítani. Dominic Raab brit miniszterelnök-helyettes jelezte, nem lehet szó visszafordulásról, kemény határról Írország és Észak-Írország között, valamint az önkormányzatiság visszavételéről. A belfasti parlament egyébként nem működik az északír pártok közötti nézeteltérések miatt.

Kudarcba fulladt gyarmatosítás

Skócia függetlenségének elvesztését a XVII. században a brexithez hasonlatos banális eseményként jegyzi a történelem. A Darien scheme-ként, vagyis a Darién régióban elszenvedett szégyenként emlegetett balsiker a panamai dzsungelbe vezet. Az 1600-as évek végén a skótokat is felvillanyozta a gyarmatosítás és a tengeri kereskedelemből származó vagyon lehetősége. Látván, hogy a környező országokba hogyan özönlik be a kincs, maguk is úgy döntöttek, hogy gyarmatosításba fognak.

1695-ben a független Skót Királyság parlamentje létrehozta az Afrikával és az Indiákkal Kereskedő Skócia Társaságot, ám később úgy döntöttek, a Panama déli részén fekvő Darién régióra koncentrálnak, amellyel az volt a tervük, hogy egész Közép- és Dél-Amerika kereskedelmét befolyásolhassák. Az expedíció létrehozásához az állampolgárok segítségét kérték, és a lelkesedésüknek hála a skót készpénzmennyiség legalább ötöde a társasághoz áramlott, amely végül 1698-ban indította el az első flottát. A máig a Föld egyik áthatolhatatlan dzsungeleként számontartott Darién régióba érve a mintegy 1200 skót telepes New Edinburgh-nak nevezte el az új hazát. A trópusi betegségek és a számukra megszokott élelmiszer hiánya azonban hamarosan megtizedelte őket. Mivel a britekkel közös uralkodójuk, Orániai Vilmos arra utasította holland és brit gyarmatokat, hogy ne lássák el élelmiszerrel a skót telepeseket, az egyetlen, amit nyújthattak, az alkohol volt. Mire a második expedíció megérkezett, az előző legyengült és megfélemlített túlélői már hazafelé tartottak. Az újonnan érkező telepeseknek nemcsak a betegségekkel kellett szembesülniük, hanem hamarosan a spanyol konkvisztádorokkal is. A támadással fenyegető spanyolok végül megegyezésre kényszerítették a skótokat, akik a béke fejében elhagyták a ré­giót, és az expedíció ezzel súlyos kudarcot vallott.

Mivel rengeteg skót állampolgár összes megtakarítása a Darién-projektben volt, a kaland anyagi csődbe döntötte az országot: szegényeket és gazdagabbakat egyaránt érintett. Az angol befolyás eredményeképp több ország is megtagadta a segítségnyújtást. Végül kénytelenek voltak Londontól kérni anyagi támogatást, s ennek feltételeként született meg az 1707-es Skócia és Anglia unióját kimondó törvény, az Union Act. A támogatás nagy részéből egyébként a Darién-expedíció áldozatainak és befektetőinek kárpótlását fedezte a skót vezetés.