Fotó: Reuters
Az unió bizonytalan állapotáról árulkodik, hogy a hangjukat szinte soha nem hallató walesi nacionalisták is felvonulást szerveztek Caernarfonban, hogy tiltakozzanak a brexit ellen és a független Wales mellett álljanak ki. Adam Price, a tüntetést szervező Plaid Cymru vezetője a héten nyílt levelet intézett Johnsonhoz, azt állítva, hogy Wales lesz „az első áldozata egy megállapodás nélküli brexitnek”. Liz Saville Roberts, a Plaid Cymru brit parlamenti tagja a felvonulás előtt mondott beszédében úgy fogalmazott: Johnson „a legradikálisabb jobboldaliakkal és a legkeményvonalasabb brexitpártiakkal töltötte fel kabinetjét”. Johnson alatt Nagy-Britannia egy „katasztrofális, megállapodás nélküli brexit felé tart, amely el fogja pusztítani közösségeinket, iparunkat és életmódunkat – valószínűleg örökre” – idézték a képviselő szavait a párt Twitter-felületén, amelyről az MTI írt.
Észak-Írország sokkal súlyosabb gonddal küzd, ugyanis szabályozatlan kilépés esetén várhatóan vissza fogják vonni a tartomány részleges önállóságát, így próbálva megakadályozni, hogy a brexit hatásai káoszt okozzanak. Ez viszont azt jelenti, hogy az önkormányzatért sokat küzdő Észak-Írország elveszíti ezen jogállását, s újra Londonból fogják kézivezérléssel irányítani. Dominic Raab brit miniszterelnök-helyettes jelezte, nem lehet szó visszafordulásról, kemény határról Írország és Észak-Írország között, valamint az önkormányzatiság visszavételéről. A belfasti parlament egyébként nem működik az északír pártok közötti nézeteltérések miatt.
Kudarcba fulladt gyarmatosítás
Skócia függetlenségének elvesztését a XVII. században a brexithez hasonlatos banális eseményként jegyzi a történelem. A Darien scheme-ként, vagyis a Darién régióban elszenvedett szégyenként emlegetett balsiker a panamai dzsungelbe vezet. Az 1600-as évek végén a skótokat is felvillanyozta a gyarmatosítás és a tengeri kereskedelemből származó vagyon lehetősége. Látván, hogy a környező országokba hogyan özönlik be a kincs, maguk is úgy döntöttek, hogy gyarmatosításba fognak.
1695-ben a független Skót Királyság parlamentje létrehozta az Afrikával és az Indiákkal Kereskedő Skócia Társaságot, ám később úgy döntöttek, a Panama déli részén fekvő Darién régióra koncentrálnak, amellyel az volt a tervük, hogy egész Közép- és Dél-Amerika kereskedelmét befolyásolhassák. Az expedíció létrehozásához az állampolgárok segítségét kérték, és a lelkesedésüknek hála a skót készpénzmennyiség legalább ötöde a társasághoz áramlott, amely végül 1698-ban indította el az első flottát. A máig a Föld egyik áthatolhatatlan dzsungeleként számontartott Darién régióba érve a mintegy 1200 skót telepes New Edinburgh-nak nevezte el az új hazát. A trópusi betegségek és a számukra megszokott élelmiszer hiánya azonban hamarosan megtizedelte őket. Mivel a britekkel közös uralkodójuk, Orániai Vilmos arra utasította holland és brit gyarmatokat, hogy ne lássák el élelmiszerrel a skót telepeseket, az egyetlen, amit nyújthattak, az alkohol volt. Mire a második expedíció megérkezett, az előző legyengült és megfélemlített túlélői már hazafelé tartottak. Az újonnan érkező telepeseknek nemcsak a betegségekkel kellett szembesülniük, hanem hamarosan a spanyol konkvisztádorokkal is. A támadással fenyegető spanyolok végül megegyezésre kényszerítették a skótokat, akik a béke fejében elhagyták a régiót, és az expedíció ezzel súlyos kudarcot vallott.
Mivel rengeteg skót állampolgár összes megtakarítása a Darién-projektben volt, a kaland anyagi csődbe döntötte az országot: szegényeket és gazdagabbakat egyaránt érintett. Az angol befolyás eredményeképp több ország is megtagadta a segítségnyújtást. Végül kénytelenek voltak Londontól kérni anyagi támogatást, s ennek feltételeként született meg az 1707-es Skócia és Anglia unióját kimondó törvény, az Union Act. A támogatás nagy részéből egyébként a Darién-expedíció áldozatainak és befektetőinek kárpótlását fedezte a skót vezetés.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!