Felmondta a kötelező leckét az Európai Parlament új elnöke

A baloldali David-Maria Sassoli európai parlamenti elnökké választásával az uniós puzzle utolsó darabja is a helyére került tegnap. Kérdéses ugyanakkor, hogy a politikailag töredezett testület elfogadja-e bizottsági elnöknek a tagállami vezetők jelöltjét, a német Ursula von der Leyent. A tisztújítás nyertesei között Európa-szerte a visegrádiakat és Emmanuel Macront említik, míg a berlini nagykoalíció tovább roskadozik.

A frissen megválasztott David-Maria Sassoli szívesen fogadta Manfred Weber gratulációját Fotó: Vincent Kessler Forrás: Reuters

A baloldali David-Maria Sassoli európai parlamenti elnökké választásával az uniós puzzle utolsó darabja is a helyére került. A megbízatás két és fél évre szól. Sassoli után bizonyosan egy európai néppárti képviselő tölti majd be az elnöki tisztséget, minthogy erről állapodtak meg előző nap a tagállami vezetők az elfogadott tisztújítási csomag részeként.

A frissen megválasztott David-Maria Sassoli szívesen fogadta Manfred Weber gratulációját
Fotó: Reuters

Az olasz szociáldemokrata politikus megválasztása után kiemelte, az EP-nek közvetlenül választott testületként az európai demokrácia valódi házává kell válnia.

Az új elnök külön kitért a következő időszak szerinte legégetőbb problémáira, például a fiatalkori munkanélküliségre, a klímaváltozásra, a digitális forradalomra és a közös értékek megóvására az EU-n belül és kívül is. „Vírusként terjed a nacionalizmus, ez destruktív konfliktusokhoz vezethet” – figyelmeztetett az MTI szerint.

Nagyban folyik a szavazás az Európai Parlament elnökének személyéről. Ska Keller német zöld képviselő (középen) nem nyert
Fotó: MTI/AP

Az EP alelnökévé választotta Járóka Líviát, a Fidesz képviselőjét, valamint Dobrev Klárát, akit a DK delegált a testületbe. A Magyar Nemzetnek Járóka Lívia elmondta, nagyon jó dolognak tartja, hogy hogy több magyar van a parlament elnökségében, s azonnal gratulált is Dobrev Klárának.

A nemzetközi sajtó általánosan a visegrádi négyeknek és a francia elnöknek tulajdonítja az európai intézmények tisztújításának kompromisszumát, a nagy vesztesnek pedig Angela Merkelt, akinek a megállapodást követően egyre inkább roskadozik a kormánya.

Amikor a visegrádi országok rábólintottak Ursula von der Leyen jelöltségére, felcsillant a remény – írta tegnap a brüsszeli Politico, amely szerint a V4-ek mellett Franciaország, Németország és Donald Tusk tanácsi elnök is megpróbálta sajátjaként eladni a kompromisszumos megoldás tervét.

A német Die Welt híroldalán pedig Katarina Barley, a német szociáldemokraták választási kampányarca ecsetelte: gyakorlatilag Orbán Viktor és Matteo Salvini döntötték el, hogy ne a baloldal jelöltje, Frans Timmermans legyen az Európai Bizottság következő elnöke. Mint mondta, az Európai Parlament egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy ezt az üzenetet küldje a polgároknak. „Félelmetes volt, ahogy félresöpörték a parlament akaratát, és amekkora szerep ebben a visegrádiaknak jutott” – ezt már a belga De Standaard napilap szerzője írta tegnap.

Közben Mateusz Morawieczki lengyel miniszerelnök Brüsszelben megismételte: a döntéssel a visegrádiak erőteljesen érzékeltették az unión belüli pozíciójukat. Arról is beszélt, a csúcstalálkozón követelte, hogy a Bizottság egy majdani alelnöke közép-európai legyen.

A V4-ek mellett Emmanuel Macron is politikai tőkét kovácsolt a vezetői csomagból, ugyanis nemcsak a csúcsjelölti rendszert nyírta ki, de francia kézbe juttatta az Európai Központi Bankot, a liberálisok pedig a belga Charles Michel személyében az Európai Tanács vezetését szerezték meg. Bár a bizottsági elnöki széknek jelenleg német a várományosa, Angela Merkel korántsem lehet boldog az elért eredménnyel. Arcvesztés neki, hogy az általa sokáig támogatott Manfred Weberre szinte az első pillanatban nemet mondtak a tagállami vezetők, ráadásul a kancellár – az Európai Tanácsban egyedüliként – tartózkodott az Ursula von der Leyenről szóló szavazás során. Merkel berlini koalíciós partnerei ugyanis hallani sem akartak a csúcsjelölti rendszer felrúgásáról.

Az indulatok tegnap sem csillapodtak: Sigmar Gabriel egykori baloldali alkancellár szerint Von der Leyen jelölése és az azzal járó „politikai trükközés” elméletileg elég lehet ahhoz, hogy a szociáldemokraták kilépjenek a kormánykoalícióból. Egyúttal „hülyeségnek” nevezte Merkel indoklását, miszerint épp a koalíció megóvása érdekében tartózkodott a szavazáson.

Sok múlik az elkövetező napokon, az Európai Parlament ugyanis a július 15-i héten szavaz Von der Leyen elfogadásáról. A bizottsági elnökjelölt már tegnap Strasbourgba repült, ahol először saját európai pártcsaládjával, az Európai Néppárttal egyeztetett. Jövő héten pedig az EP másik konzervatív frakciójával, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) csoporttal ül asztalhoz, tudta meg lapunk. A csoport – amely a lengyel kormánypártot is magában foglalja – nyitott lehet a német bizottsági elnök gondolatára. Von der Leyen megszavazásának esélyeit mindenesetre jócskán rontja, hogy a szociáldemokraták, a liberálisok és a zöldek is kritizálják a kormány- és államfők döntését, amely szinte teljes egészében a politikai perifériára küldte a parlament saját csúcsjelöltjeit.

Tegnap a testület új elnököt választott a szociáldemokrata David-Maria Sassoli személyében. Ezt azt is jelenti, hogy a parlament egyelőre elfogadta az Európai Tanács iránymutatását: a politikai egyensúly nevében a kormány- és államfők is a baloldalnak juttatták volna a vezetői széket. Sassoli az érvényesen leadott 667 szavazatból 345-öt kapott a második fordulóban. Parlamenti forrásaink szerint ez csekély támogatottságot jelent. Ebben az értelemben a támogatás pedig nem is Sassolinak, hanem az Európai Tanács csomagjának szólhatott.

Ursula von der Leyennek 376 szavazatra lesz szüksége ahhoz, hogy a jelöltsége zöld jelzést kapjon. A Financial Times pedig kiszámolta: a parlamenti elnök megszavazásának első fordulójában csak a néppárti, szociáldemokrata és liberális frakció berkeiben összesen 117-en szavaztak Sassoli, tehát a csomag ellen.