A bécsi diákok fele mellőzi a németet

Az osztrák integrációs modell kudarcáról tanúskodik az a tanulmány, amely szerint egyre nagyobb azoknak a diákoknak az aránya, akiknek nem a német az elsődlegesen használt nyelvük.

Számos menekültre hosszú, nehéz integráció vár – jelentette ki Alexander Schallenberg integrációért is felelős osztrák külügyminiszter, miután Bécsben bemutatták a 2018-ra vonatkozó integrációs jelentést. Eszerint Ausztriában jelentősen megemelkedett az elmúlt öt évben a migrációs háttérrel rendelkező lakosok száma: 19,4-ről 23,3 százalékra nőtt azoknak az embereknek az aránya, akiknek két szülője is külföldön született.

Ugyanakkor nem is ez a szám, hanem más statisztikák adnak okot aggodalomra: míg a 2017–18-as tanévben az iskolákba beiratkozott 1,1 millió diák 15,5 százaléka volt külföldi állampolgár, 26 százalék volt azoknak az aránya, akik otthon nem németül beszélnek családtagjaikkal. Ezeknek az iskolásoknak az aránya 2010–11-ben még csak 18,4 százalék volt. Egészen aggasztó a helyzet Bécsben, ahol a diákok 51,9 százaléka mellőzi a német használatát a szülői házban.

A tanulmány készítői külön kitérnek a férfiak uralta társadalmakból érkező bevándorló lányokra. – Sokuknak megtiltják a németnyelv-tanfolyamokon való részvételt: nekik a feleség és az anya szerepét kell betölteniük. Ez a tendencia a második generációban is tapasztalható.

Előírják számukra, hogy mit viselhetnek, és korlátozottan használhatják mobiltelefonjukat vagy a Facebookot. Bármilyen elhajlást kiközösítéssel, lelki és fizikai erőszakkal torolnak meg a család férfi tagjai – nyilatkozta Emina Saric, a jelentés egyik szerzője a Kurier napilap beszámolója szerint. A problémát az előző, Sebastian Kurz vezette kormány is komolyan vette, többek között megtiltva a fejkendő viselését a 11 éven aluli diáklányok számára. Ezt Kurz pártja, a szeptember végi választásokon is győzelemre esélyes Osztrák Néppárt a 11 évesnél idősebb lányokra, illetve a muszlim tanárnőkre is kiterjesztené, mondván: a tanárnők a fejkendő viselésével „hallgatólagosan aláássák az állam semlegességét, és egy olyan társadalmi rendet népszerűsítenek, amelyben a nő társadalmi helyzete eltér a felvilágosult nyugati társadalmakétól”.

A menedékkérők munkaerőpiaci beilleszkedését is segíteni kellene az említett jelentés szerint. Míg tavaly az osztrákok több mint 75 százalékának volt munkahelye, az Afganisztánból, Szíriából, illetve Irakból érkezett menedékkérők kevesebb mint 36 százalékára volt ez igaz.

Az adatok ugyanakkor azt is mutatják, hogy a 2011 óta érkezett menedékkérők 53 százalékának van állása. A tanulmányra reagálva a szociáldemokraták a néppárti–szabadságpárti kormányt hibáztatták, amiért az csökkentette az integrációs képzésekre szánt támogatásokat, és „kijátszotta egymás ellen az embereket”. A jobboldali, bevándorlásellenes Szabadságpárt pedig ébresztőt fújt, mondván: aki Ausztriában akar élni, annak kötelessége megtanulnia németül.