Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.A 327-299 arányban jóváhagyott tervezet a felső kamara, a Lordok Háza elé került további vitára.
Boris Johnson miniszterelnök az alsóház döntése után előrehozott választások kiírását kezdeményezte október 15-ére, ám ennek elfogadásához a szerda éjjeli szavazáson nem gyűlt össze a törvényben előírt kétharmados többség.
A rendezetlen Brexit tilalmáról elfogadott törvény lényege az, hogy ha október 19-ig a parlament nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál az október 31-én esedékes kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.
Boris Johnson az elmúlt napokban azonban többször is határozottan leszögezte, hogy semmilyen körülmények között nem hajlandó kezdeményezni az Európai Uniónál a kilépés elhalasztását.
Sokszor hangoztatott álláspontja az, hogy a brit EU-tagság mindenképpen megszűnik október utolsó napján, akár sikerül újratárgyalni az előző miniszterelnök, Theresa May által az Európai Unióval tavaly novemberben elért, a londoni alsóház által azonban háromszor is elvetett megállapodást, akár nem.
A kormányfő már kedden kilátásba helyezte, hogy előrehozott választások kiírását kezdeményezi, ha a parlament megszavazza a megállapodás nélküli Brexit tilalmáról szóló indítványt.
Johnson ezt szerda este meg is tette. A kormányfő szerint ugyanis az ellenzéki Munkáspárt törvényjavaslatának elfogadása után lehetetlenné vált a további érdemi tárgyalás az Európai Unióval a kilépés feltételrendszerét rögzítő új megállapodásról.
A miniszterelnök kijelentette: személyes meggyőződése és kormányának meggyőződése szerint is a kialakult helyzet megköveteli, hogy előrehozott választásokat tartsanak Nagy-Britanniában, mert ezek után a választóknak kell eldönteniük, hogy a Brexit szempontjából döntő jelentőségű október 17-i EU-csúcsértekezleten ki képviselje miniszterelnökként Nagy-Britanniát.
Hozzátette: ha ő vesz részt kormányfőként az uniós csúcson, akkor Nagy-Britannia október 31-én garantáltan kilép az EU-ból. Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője és miniszterelnök-jelöltje azonban „könyörögne” az EU-nak a Brexit további halasztásáért – mondta.
A választások közötti időszakot öt évben rögzítő brit parlamenti törvény értelmében a következő választás 2022-ben lenne esedékes, és az ennél előbbi parlamenti választás kiírásához kétharmados támogatásra – a jelenlegi létszám alapján 434 voksra – lett volna szükség az alsóházban, ám csak 298 alsóházi képviselő szavazott a kezdeményezésre.
A választási indítvány elfogadásához a Munkáspárt támogatása elengedhetetlen lett volna, de a legtöbb Labour-képviselő tartózkodott.
Sir Keir Starmer, a Munkáspárt árnyékkormányának Brexit-ügyi miniszterjelöltje már a szavazás előtt kijelentette, hogy a Labour csak akkor hajlandó megszavazni az előrehozott választást, ha az Európai Unió előbb hozzájárul a brit kilépés halasztásához.
Mindezek nyomán szerdára teljes politikai patthelyzet alakult ki Nagy-Britanniában, nem kis részben azért, mert a rendezetlen Brexit tilalmáról szóló törvény napirendre vételét a kormánnyal szembefordulva csaknem kéttucatnyi konzervatív képviselő is megszavazta, és őket kizárták a tory frakcióból. Boris Johnson kormánya ezzel kisebbségbe került az alsóházban.
A rendezetlen Brexit tilalmáról szóló törvény tárgyalását mindeközben a Lordok Házának Brexit-párti tagjai megpróbálják addig húzni, amíg végül nem marad majd idő a végleges változat kihirdetésére. Ennek jele, hogy a törvényhez a felsőházban máris száznál több módosító indítványt nyújtottak be, s ezekről egyenként szavazni kell, majd az alsóházban is dönteni kell az elfogadott módosítók sorsáról.
Boris Johnson azonban már korábban bejelentette, hogy a jövő héttől felfüggeszti a jelenlegi parlamenti ülésszakot, és októberben új kormányprogram meghirdetésével új törvénykezési időszak kezdődik.
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Második fordulóra lehet szükség Romániában a választás első felvonása után.
A német szurkolók köszönetet mondtak Orbán Viktornak
Ukrajna számára egyre égetőbb szükség lenne a fegyverszünetre
Mentőhelikopter érkezett, de mindhiába: elhunyt egy 14 éves lány
Drámai bejelentést tett az ukrán tábornok: kitört a III. világháború
Körözi a rendőrség a Házasság első látásra sztárját: kiderült, mit tett
Vezércikk - Mintegy 5 másodperc Magyar Péter tűréshatára + videó
Máris megdőlt Mike Tyson rekordja, miután Lennox Lewis korábbi legyőzője 59 évesen ütötte ki ellenfelét
A Veszprémnek hazai pályán sem okozott gondot a Plock legyőzése a kézi BL-ben
Stumpf magára rántotta a gyűlölettől bűzlő, saját maga által főzött kotyvalékát
Orosz légicsapás ukrán célpontok ellen: Drámai fordulat a határnál
Magyar Péter megfenyegette a gyermekotthon vezetőjét: „Ennek k..va nagy következményei lesznek”
Mutatjuk a férfit, aki VV Fanni meggyilkolásáért ül börtönben – hét év után adott exkluzív videóinterjút
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Második fordulóra lehet szükség Romániában a választás első felvonása után.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Nyugaton fokozódik az erőszak és ezt szeretné Brüsszel hazánkban is elérni.
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Második fordulóra lehet szükség Romániában a választás első felvonása után.
Az orosz elnök világossá tette: az eszkalációra Oroszország tükörválaszt fog adni.
Háborús eszkalációként tekint Lengyelország arra, hogy Oroszország ballisztikus rakétát vetett be Ukrajna ellen.
A keresőcsapatok újabb elhunytat találtak, az önkéntesek és a katonák pedig még mindig takarítják az október végi áradások romjait.
Ezt nem hiszi el, ha nem látja a saját szemével.
Továbbra is bizonytalan, hogy az Iványi Gábor által fenntartott intézmények képesek lesznek-e hajléktalanokat fogadni a télen.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
