Ambiciózus klímavállalások

Hatvanhat ország, tíz régió, 102 város és 93 konzorcium vállalta eddig, hogy 2050-ig klímasemleges lesz — jelentette be António Guterres ENSZ-főtitkár tegnap, megnyitva New Yorkban az ENSZ-klímacsúcsot. A találkozón több mint 60 vezető szólalt fel, részt vett rajta Greta Thunberg fiatal svéd klímavédő aktivista, Ferenc pápa, de váratlanul megjelent Donald Trump amerikai elnök is. Moszkva is bejelentette, rendeletben elfogadták a párizsi klímaegyezmény vállalásait, miközben a Meteorológiai Világszervezet riasztó éghajlati adatokat publikált. A csúcsot megelőzően milliók vonultak utcára, kibocsátáscsökkentést követelve a politikai és gazdasági elittől.

Klímatüntetők Washingtonban. Hosszú még az út a karbonsemlegességig Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

Komoly várakozások előzték meg a tegnap kezdődött klímacsúcsot, amelynek célja, hogy a tagországok a 2015-ös párizsi klímaegyezményben vállaltaknál jóval ambiciózusabb célokat tűzzenek ki. António Guterres ENSZ-főtitkár célja az, hogy a világ 2050-ig elérje a karbonsemlegességet, vagyis azt, hogy a szén-dioxid-kibocsátás és a szén-dioxid megkötésének aránya egyensúlyban álljon.

Beszédében kiemelte, hogy „ha nem változtatunk sürgősen az életmódunkon, magát az életünket veszélyeztetjük”. A klímacsúcs fiatal arca, Greta Thunberg svéd aktivista is felszólalt, cselekvést sürgetve. „Ellopták az álmaimat és a gyermekkoromat az üres szavaikkal” – mondta a világ politikusainak címzett beszédében.

Klímatüntetők Washingtonban. Hosszú még az út a karbonsemlegességig
Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

A találkozó maratoni felszólalásokkal kezdődött, hiszen a csúcson 66 ország vezetése vett részt, Magyarországot Áder János köztársasági elnök képviselte. Angela Merkel német kancellár beszédében kiemelte, hogy megduplázzák a globális felmelegedés elleni küzdelem költségvetését. Hangsúlyozta, meghallották a fiatalok figyelmeztetését, és az előző héten elfogadták az új klímavédelmi tervet.

Új-Zéland vezetése jelezte, hogy bár az ország szükséglete már 80 százalékban megújuló energiaforrásból származik, egy zéró karbontervet terjesztettek a parlament elé, írta a BBC. „Fel kell tenni a kérdést, van-e valóságos politikai szándék arra, hogy nagyobb emberi, pénzügyi és technikai forrásokat szenteljünk az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak kivédésére, és segítsünk a legszegényebbeken és a legvédtelenebbeken, akik ezt a legjobban megszenvedik” – fogalmazott beszédében Ferenc pápa.

Az ENSZ-főtitkár több célt is kijelölt előzetesen, elsősorban azt, hogy az országok új, ambiciózusabb vállalásokat fogalmazzanak meg az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése terén.

A cél elérni azt, hogy a század végéig 2 Celsius-fok alatt maradjon a felmelegedés az iparosodás előtti időszakhoz mérve. További kérdést jelentenek a szénerőművek: Guterres azt szorgalmazta, hogy 2020-at követően ne épüljenek új, szénalapú erőművek.

Aggodalmát fejezte ki Kína kapcsán is, ugyanis a világ legnagyobb kibocsátójától nem várhatók komolyabb vállalások. A találkozó fókuszában egyébként a felmelegedés, nevezetesen a tengerszint-emelkedés hatásainak leginkább kitett kis óceáni szigetek álltak.

A találkozón Donald Trump amerikai elnök előzetesen nem akart részt venni, a klímaszkeptikus politikus azonban váratlanul megjelent, bár mindössze tíz percig volt jelen a csúcson. A távol maradottak között szerepelt Brazília és Szaúd-Arábia. Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök rendeletet írt alá a 2015-ös párizsi klímaegyezmény elfogadásáról a globális felmelegedés ütemének csökkentése érdekében, jelentette be Oroszország tegnap. Moszkva bár aláírta, korábban még nem ratifikálta a rendeletet.

A találkozót megelőzően milliók tiltakoztak világszerte, az éghajlatváltozás megfékezésére sürgetve az országvezetőket. A Meteorológiai Világszervezet tegnap közzétette adatait, amelyek szerint a 2014 és 2019 között az éghajlatba kerülő szén-dioxid 20 százalékkal meghaladta a megelőző öt év adatait.

A dokumentum szerint a tengerszint emelkedésének üteme is jelentősen felgyorsult: az átlagos tengerszint-emelkedés 1993 óta évi 3,2 milliméter volt, de a 2014–19 közti ötéves időszakban már évi öt milliméter.