Az EU és az ENSZ évek óta készül a nemzeti kormányok kikerülésére

Minél több várost és kerületet sikerül megnyernie a bevándorláspárti ellenzéknek, annál nagyobb a veszélye, hogy célt érnek azok a szervezetek, amelyek a nemzeti kormányok ellenállását látva inkább a települések között osztanák el a migránsokat. A kormányok megkerülésének gondolatával az elmúlt években az EU-ban és az ENSZ-ben is foglalkoztak. Az október 13-i önkormányzati választásoknak tétje lehet az is, hogy az esetlegesen az ellenzéki vezetés alá kerülő városokkal megnyílnak-e a kiskapuk a migránsok betelepítése előtt.

Párizsban a bevándorlók megfékezésére a rohamrendőrséget is gyakran be kell vetni Fotó: Charles Platiau Forrás: Reuters

Mintegy B tervként arra az esetre, ha a migránsok országok közötti kötelező elosztását nem sikerülne keresztülverni az Európai Unió tagállamain, már évekkel ezelőtt felvetődött Brüsszelben – valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) és a különféle nem kormányzati szervezetek berkein belül – az a gondolat, hogy az önkormányzatok számára jogot és lehetőséget kellene biztosítani az idegenek befogadására.

Idén nyáron jelent meg az Urban Agenda, az Európai Bizottság városfejlesztési és politikai koncepciójának legújabb kiadása, amely külön fejezetet szentel a bevándorlás kérdésének, és abban kulcsszerepet tulajdonít a településeknek. Az irat a „többszintű kormányzás” elvére hivatkozva az önkormányzatok megerősítését szorgalmazza, egyebek mellett az általuk elérhető EU-s források bővítése és közvetlenül hozzáférhetővé tétele révén. A jelentés külön kiemeli az elhagyott épületekben rejlő lehetőségeket, és „újrahasznosítási ügynökségek” felállítását javasolja – hasonlóan az ENSZ-hez. Utóbbi a globális 2030 Agenda elnevezésű program révén fogalmazta meg saját várospolitikai céljait, amely Brüsszel számára nem titkolt módon zsinórmértékül szolgált. Sőt az EU Urban Agendája – deklaráltan – az ENSZ 2030 Agendájában foglaltak megvalósulását is hivatott elősegíteni.

A Műemlékek és Helyszínek Nemzetközi Bizottságának a 2030 Agendához készített szakmai anyagai között pedig szerepel egy 2016-os előterjesztés, ami azzal foglalkozik, hogy az elhagyatott épületek – gyárak, laktanyák stb. – kiválóan megfelelnének a migránsok elszállásolására. Érdemes figyelembe venni továbbá az Eurocities tevékenységét is. A Eurocities egy uniós városok képviselői alkotta hálózat, szoros együttműködésben az Európai Bizottsággal, már 2015-ben azon kesergett az egyik jelentésében, hogy sok település mutat a nemzeti kormányoknál nagyobb nyitottságot a migránsok kapcsán, viszont nem férnek hozzá az unió integrációs alapjából lehívható forrásokhoz. A hálózat egyik világszintű megfelelője, a Cities Alliance, azaz a Városok Szövetsége nevű szervezet 2015 óta szintén élénken foglalkozik a települések migrációval kapcsolatos szerepével. A szövetség javaslatcsomagjában az idegenek földhöz juttatása és városi polgárjog, a tulajdonképpeni választójog garantálása is szerepel.

Párizsban a bevándorlók megfékezésére a rohamrendőrséget is gyakran be kell vetni
Fotó: Reuters

Mint arról már beszámoltunk, hasonló elképzeléseket fogalmazott meg a német liberális zöldpárthoz köthető Heinrich Böll Alapítvány, valamint a szintén német Szövetségi Migrációs és Integrációs Tanács. Az előbbi a városok befogadását ösztönözné például uniós források biztosításával, az utóbbi pedig rövid úton választójogot biztosítana az Európába érkezett embereknek.

A magyar ellenzéktől sem idegenek ezek a tervek. Ismert ugyanis, hogy a budapesti főpolgármester-jelöltjük, Karácsony Gergely a 2015-ös migránsroham idején Zugló polgármestereként üres laktanyákat nyitott volna meg a bevándorlók számára. „EU-s forrásokból újítsák fel és azonnal nyissák meg a használaton kívüli laktanyákat, azokban helyezzék el a menekülteket” – olvasható a 2015. június 25-én kiadott, A PM megoldása a menekültválságra című közleményében. A Párbeszéd olyan előterjesztést is benyújtott a XIV. kerületben, hogy önkormányzati lakásokat utaljanak ki a bevándorlóknak.

Ugyancsak egybecseng a fent vázolt tervekkel Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselőnek és Gyurcsány Ferenc pártjának a törekvése, hogy a nemzeti kormányokat megkerülve, önkormányzati szintre szállítsanak le számos döntést és uniós forrást. Mint arról beszámoltunk, Ujhelyi EP-képviselőként azt szeretné kiharcolni, hogy az október 13-i önkormányzati választásokat ­követően az ellenzéki vezetésű települések a magyar kormány megkerülésével, közvetlenül az Európai Uniónál pályázhassanak a jelenleginél jóval több pénzre.