Irán tovább korlátozza az atomalkuból fakadó kötelezettségvállalásait

Irán szeptember 6-tól egy harmadik fázisban tovább korlátozza a 2015-ös többhatalmi atomalkuból fakadó kötelezettségvállalásait – jelentette be szerdán este Haszan Róháni iráni elnök az állami Press TV televízió műsorában.

Mint mondta, az úgynevezett harmadik fázisban a többi között a gyorsabb urándúsításhoz használt centrifugák fejlesztését tervezik.

Róháni egyben kijelentette, hogy a teheráni vezetés minden szükséges intézkedést meg fog hozni az iráni érdekek és jogok védelmében. „Harmadik lépésünk (a 2015-ös atomalkuból fakadó kötelezettségeink mérséklésére) centrifugák kifejlesztése lesz. Ezt az intézkedést pénteken foganatosítjuk” – mondta az iráni vezető.

„Péntektől tanúi lehetünk a különböző fajta korszerű centrifugák kutatás-fejlesztésének, illetve mindannak, ami a felgyorsított ütemű urándúsításhoz szükséges” – fogalmazott Róháni.

„Kutatás-fejlesztésünk minden korlátozását feloldjuk péntektől” – tette hozzá.

Róháni megjegyezte: Irán hajlandó teles mértékben visszatérni az atomalku rendelkezéseinek betartásához, amennyiben a megállapodás részes felei teljesítik saját kötelezettségeiket.

Az atomalku értelmében Iránnak megengedték, hogy megtartson 1044 darab első generációs centrifugát a fodrovi és 5060 darabot natanzi és nukleáris létesítményében. A Reuters hírügynökség megjegyezte: korszerű berendezések lehetővé tennék számára, hogy a jóval gyorsabban állítson elő dúsított uránt, amelyet akár atomfegyverekhez is felhasználhatnak.

Az iráni elnök a nap folyamán egyébként újabb két hónapot adott az európai hatalmaknak arra, hogy megmentsék a 2015-ös nukleáris megállapodást, ugyanis megítélése szerint nem valószínű, hogy a napokban meg tudnának állapodni arról, hogy az európaiak hogyan kompenzálják Teheránt az amerikai kilépésből és szankciókból fakadó hátrányokért.

Teherán korábban közölte, hogy fokozatosan csökkenteni fogja a többhatalmi nukleáris megállapodásban vállalt kötelezettségeinek végrehajtását, válaszul arra, hogy az Egyesült Államok tavaly májusban egyoldalúan kilépett az egyezményből, és újra életbe léptette a korábban felfüggesztett szankciókat Iránnal szemben.

2019. május 8-án – egy évvel azután, hogy Donald Trump amerikai elnök felmondta az Irán és a hat nagyhatalom között megkötött atomalkut, és újból elrendelte az Irán elleni szankciókat – Róháni bejelentette, hogy Irán felmondja a kötelezettségvállalásai egy részét, és 60 napos határidőt szabott meg a többi részes országnak arra, hogy kárpótló intézkedéseik hatására visszatérjen a vállalások teljesítéséhez. Június 7-én Teherán bejelentette, hogy az engedélyezett 3,67 százalékos szint felettire dúsít uránt, és további 60 nap múlva újabb kötelezettség-felmondást helyezett kilátásba, ha nem kompenzálják az amerikai kivonulásból és szankciókból származó károkért. A legutóbbi határidő szeptember 5-én jár le.

Az iráni külügyminiszter korábban arról beszélt, hogy ha szeptember elejéig nem sikerül áttörést elérni a tárgyalásokon, akkor Teherán a harmadik fázisban megkezdi a 20 százalékos urándúsítást.

A többhatalmi megállapodás 300 kilogramm urán 3,67 százalékos dúsítottságát engedi.