Nem lehet már sokáig húzni a brexitet

Az előre hozott választás csak ideig-óráig került le a brit parlament napirendjéről, jelenleg ugyanis a konzervatív kormánynak nincs meg a brexit levezényléséhez szükséges többsége a testületben. Boris Johnson miniszterelnök már jövő héten újra próbálkozik a voksolás kiírásával. – Nem fogadnék az október 31-i kilépésre, de az biztos, hogy a brexitet már nem lehet sokáig húzni – ezt Geoffrey Van Orden konzervatív európai parlamenti képviselő mondta lapunknak Brüsszelben. A politikus szerint míg a britek korábban inkább gazdasági érdekből közeledtek a kontinens felé, a franciák és a németek a politikai egyesülést várják az európai projekttől.

– Theresa Mayjel förtelmesen bántak Brüsszelben. Johnson sokkal több tiszteletet kap. Félre ne értsen, nem azért, mert férfi! A különbség a személyiségükben rejlik. Johnson kereken megmondja, amit akar: az Egyesült Királyságnak ki kell lépnie az unióból – állítja a konzervatív delegációvezető, aki nincs különösen jó véleménnyel a francia Michel Barnierről, az Európai Bizottság brexitfőtárgyalójáról. Van Orden szerint a franciák ugyanis vastagon hozzájárultak ahhoz, hogy ma „keserűség, rugalmatlanság és áskálódás” jellemzi a brit–EU-s tárgyalásokat.

Barnier tegnap reagált a friss londoni patthelyzetre, valóban nem mutatva kompromisszumkészséget London irányában. Mint mondta, irreális minden olyan brit várakozás, amely szerint az EU a rendezetlen brexit elkerülése érdekében az október közepén esedékes EU-csúcson újranyitná a kilépési megállapodást. – A brit kormány még mindig nem tett konkrét javaslatot arra, hogy mikért kívánja elkerülni az ír–északír határellenőrzést – mondta tegnap Barnier a kilépési folyamat legégetőbb, az Ír-szigetre vonatkozó kérdéséről.

Van Orden szerint Brüsszelben az ír kérdést használják ütőkártyaként, pedig valójában „csak” egy politikai jellegű problémáról van szó. – Nincs olyan kérdés, amit kommunikáció útján, konstruktív tárgyalásokkal ne lehetne rendezni.

A felek tárgyalóasztalhoz ülnek, és mindenki elmondja, mit akar. Az írkérdés is egy ilyen, gyakorlati probléma, amit optimális körülmények között meg lehetne oldani – fogalmazott az európai parlamenti képviselő, aki szerint a brexitet történelmi távlatokból is érdemes vizsgálni, hiszen a brit uniós távozás gyakorlatilag mindig is elkerülhetetlen volt. – Ha fellapozzuk a történelemkönyveket, láthatjuk, hogy a csatlakozásunkkor is a mostani kérdésekkel szembesültünk.

Egészen bámulatos, hogy bizonyos értelemben ötven évvel ezelőtt is itt tartottunk. Nagy-Britannia sosem vágyott Európa trónjára, mi mindig gazdasági érdekből húztunk a kontinens felé, míg a franciák és a németek a politikai egyesülést várják a projekttől. Utóbbi különösképp a franciákra igaz. Számukra a britek a mai napig az Egyesült Államok trójai falovát jelentik Európában – mondta lapuknak a brit EP-képviselő.