Nem lehet már sokáig húzni a brexitet

Az előre hozott választás csak ideig-óráig került le a brit parlament napirendjéről, jelenleg ugyanis a konzervatív kormánynak nincs meg a brexit levezényléséhez szükséges többsége a testületben. Boris Johnson miniszterelnök már jövő héten újra próbálkozik a voksolás kiírásával. – Nem fogadnék az október 31-i kilépésre, de az biztos, hogy a brexitet már nem lehet sokáig húzni – ezt Geoffrey Van Orden konzervatív európai parlamenti képviselő mondta lapunknak Brüsszelben. A politikus szerint míg a britek korábban inkább gazdasági érdekből közeledtek a kontinens felé, a franciák és a németek a politikai egyesülést várják az európai projekttől.

– Boris Johnson borzasztóan nehéz helyzetben van. A miniszterelnök hétfőn újra megpróbálkozik majd az előre hozott választások kiírásával, de a terve számos buktatót rejt magában. Ott van például az alsóház elnöke, aki könnyűszerrel mondhatja majd, ezt a kérdést pár napja már feltették a honatyáknak. Arról nem is beszélve, hogy a konzervatív kormány jelenleg még egyfős többséggel sem rendelkezik az alsóházban – kommentálta a friss brexitfejleményeket Geoffrey Van Orden.

A brit konzervatívok európai parlamenti delegációjának vezetője a Magyar Nemzetnek Brüsszelben azt mondta: nem fogadna rá, hogy az Egyesült Királyság október 31-én kilép az EU-ból, abban viszont biztos, hogy a brexitet már nem lehet sokáig húzni. – Most már tényleg betelt a pohár. Három éve küzdünk a kilépéssel. Nekem sem mindegy, hogy még hónapokig itt kell-e ülnöm az EP-ben. Ideje lenne, hogy mindenki elfogadja a brit távozás tényét – hangoztatta.

A brexit elnyújtása azután került újra terítékre Londonban, hogy szerda éjjel az alsóház elfogadott egy, a megállapodás nélküli kilépést tiltó törvénytervezetet. Utóbbi lényege, hogy amennyiben október 19-ig nem születik új kilépési megállapodás London és Brüsszel között, a Johnson-kormánynak kérnie kell a brexit három hónapos, jövő január 31-ig történő halasztását. Erről a kilépéspárti miniszterelnök hallani sem akar, így nyomban kezdeményezte az előre hozott választások kiírását október 15-re.

A választási indítványt az alsóház egyelőre nem támogatta. Johnson számítása szerint a voksolást követően az október 17-i EU-csúcson megállapodásra lehetne jutni, és az október 31-i kilépési időpont is tartható lenne. Az Egyesült Királyságban már lassan két hónapja beszélnek az előre hozott választásokról. Johnson Konzervatív Pártjának is szüksége lenne egy erősebb mandátumra, ugyanis kisebbségbe került az alsóházban.

A toryk huszonegy „rebellis” tagja is megszavazta a rendezetlen brexitet tiltó tervezet napirendre kerülését, így – a közvélemény nem kis felháborodására – kizárták őket az alsóházi konzervatív frakcióból. – Azt gondolom, eleinte csak rendet akartak teremteni a kizárással történő fenyegetéssel. Végül azonban mégis kirakták a lázadó képviselőket. Nem tartom szerencsésnek a történteket, mert prominens konzervatív politikusok is akadnak közöttük, akiket jobb nem bántani – magyarázta kérdésünkre Geoffrey Van Orden, aki a jelenlegi patthelyzet ellenére is azt hangoztatja: Johnson miniszterelnökségével lendületet kapott a kilépési folyamat, és mára más dinamika jellemzi a brit–uniós kapcsolatokat.

– Theresa Mayjel förtelmesen bántak Brüsszelben. Johnson sokkal több tiszteletet kap. Félre ne értsen, nem azért, mert férfi! A különbség a személyiségükben rejlik. Johnson kereken megmondja, amit akar: az Egyesült Királyságnak ki kell lépnie az unióból – állítja a konzervatív delegációvezető, aki nincs különösen jó véleménnyel a francia Michel Barnierről, az Európai Bizottság brexitfőtárgyalójáról. Van Orden szerint a franciák ugyanis vastagon hozzájárultak ahhoz, hogy ma „keserűség, rugalmatlanság és áskálódás” jellemzi a brit–EU-s tárgyalásokat.

Barnier tegnap reagált a friss londoni patthelyzetre, valóban nem mutatva kompromisszumkészséget London irányában. Mint mondta, irreális minden olyan brit várakozás, amely szerint az EU a rendezetlen brexit elkerülése érdekében az október közepén esedékes EU-csúcson újranyitná a kilépési megállapodást. – A brit kormány még mindig nem tett konkrét javaslatot arra, hogy mikért kívánja elkerülni az ír–északír határellenőrzést – mondta tegnap Barnier a kilépési folyamat legégetőbb, az Ír-szigetre vonatkozó kérdéséről.

Van Orden szerint Brüsszelben az ír kérdést használják ütőkártyaként, pedig valójában „csak” egy politikai jellegű problémáról van szó. – Nincs olyan kérdés, amit kommunikáció útján, konstruktív tárgyalásokkal ne lehetne rendezni.

A felek tárgyalóasztalhoz ülnek, és mindenki elmondja, mit akar. Az írkérdés is egy ilyen, gyakorlati probléma, amit optimális körülmények között meg lehetne oldani – fogalmazott az európai parlamenti képviselő, aki szerint a brexitet történelmi távlatokból is érdemes vizsgálni, hiszen a brit uniós távozás gyakorlatilag mindig is elkerülhetetlen volt. – Ha fellapozzuk a történelemkönyveket, láthatjuk, hogy a csatlakozásunkkor is a mostani kérdésekkel szembesültünk.

Egészen bámulatos, hogy bizonyos értelemben ötven évvel ezelőtt is itt tartottunk. Nagy-Britannia sosem vágyott Európa trónjára, mi mindig gazdasági érdekből húztunk a kontinens felé, míg a franciák és a németek a politikai egyesülést várják a projekttől. Utóbbi különösképp a franciákra igaz. Számukra a britek a mai napig az Egyesült Államok trójai falovát jelentik Európában – mondta lapuknak a brit EP-képviselő.