Népirtás fenyegeti továbbra is a rohingjákat

Továbbra is fennáll egy népirtás lehetősége a mianmari rohingjákkal szemben, véli az ENSZ egy friss jelentése. A dokumentum arra is felhívja a figyelmet, hogy a világ legüldözöttebb népének a bangladesi menekülttáborokban is szenvedés a sorsa. A világszervezet szerint szükség lenne a háborús bűnösök felelősségre vonására.

Két évvel ezelőtt, 2017. augusztus végén került sor a délkelet-ázsiai térség egyik legsúlyosabb humanitárius katasztrófájára, a rohingják elleni népirtásra. Erre emlékeztet az ENSZ minapi jelentése: a szervezet szerint ugyanis a muszlim kisebbség továbbra is súlyos veszélynek van kitéve Mianmarban a buddhista többség részéről. A dokumentum arra is kitér, hogy a szomszédos Bangladesbe menekültek sincsenek biztonságban: nagyon rossz higiéniai viszonyok között, túlzsúfolt táborokban élnek a menekültek, helyzetükre egyelőre nincs tartós megoldás.

Bár Mianmar és Banglades két évvel ezelőtt megállapodást kötött a muszlim kisebbség hazatelepítéséről, egyelőre azonban csak kevesek mernek hazatérni. Elevenen él még a rohingjákban a két évvel ezelőtti konfliktus emléke: ebben több mint ezren vesztették életüket, nők és gyerekek tömegei szenvedtek el súlyos erőszakot. Az ENSZ jelentése lehetetlen állapotokról ír, egyben jugoszláv és ruandai mintára nemzetközi bíróságok felállítását sürgetve. A világszervezet állítja, a korábban nyilvánosan megnevezett hat mianmari tábornokon túl további száz nevet vettek fel egy egyelőre titkos listára, akik ellen vádat kellene emelni. Ehhez azonban az ENSZ Biztonsági Tanácsának támogatására is szükség van, márpedig a legutóbbi hírek szerint Oroszország és Kína is kiáll az egykoron a Nyugat büszkeségének számító, mára kegyvesztetté vált mianmari miniszterelnöknő, Aung Szan Szú Kji politikája mellett, amely nem ambicionálja ezt.

A helyzetet bonyolítja, hogy a Mianmar nyugati, Arakán államában népirtásba torkollt konfliktus több évtizedes múltra tekint vissza. A térségben a második világháború óta nincs béke, miután a gyarmattartó brit csapatok a muszlim, a japán hódítók pedig a buddhista lakossággal kötöttek szövetséget. A független Burma megalakulása óta nem számítanak állampolgárnak a rohingja lakosok, ami állandó feszültséget okoz. Különböző intenzitással az 1970-es évektől jelen van a térségben a rohingja szeparatizmus. 2016-ban 134, egy évvel később pedig 71 halálos áldozata volt a muszlim támadásoknak. A buddhista lakosságban elterjed, muszlimellenes hangulat vezethetett a mianmari hadsereg fellépéséhez, aminek következtében mintegy 740 ezer rohingjának kellett elhagynia otthonát.