Szűk körben lepapírozott kvótaalku

Önmagában szimbolikus, hogy az Európai Unió legnagyobb alapító tagállamai, vagyis Németország, Franciaország és Olaszország zárt körben hozták meg az egyelőre nem nyilvános kvótarendszer tervezetét, majd az októberi belügyminiszteri csúcson már kész tények elé állítják a tagállamokat, vélik a Magyar Nemzet által megkérdezett szakértők, akik szerint Róma migrációpárti fordulata ismét komoly vitákat és ellentéteket gerjeszthet az Európai Unióban.

Bevándorlók pakolják ingóságaikat Leszboszon. Görögországra érkezett idén a legtöbb menedékkérő Fotó: REUTERS/Alkis Konstantinidis

Az Olaszországban a hónap elején bekövetkezett baloldali politikai fordulatot kihasználva a bevándorlást támogató politikai csoportok ismét előhúzták a fiókból a migránsok tagállamok közötti szétosztásának – az elmúlt években egyébként már többször megbukott – tervét, a hétfői máltai belügyminiszteri csúcson szűk körben feltámasztott kvótarendszer azonban érdekes módon kizárólag az Olaszországba és Máltára érkezők elosztását igyekszik sürgetni.

A baloldali Demokrata Párt és a rendszerellenes Öt Csillag Mozgalom alkotta római kormánynak a belpolitikai válság közepette jól jött az elsősorban Franciaország és Németország felől érkező segítség: Luigi Di Maio nemrég kinevezett olasz külügyminiszter múlt héten például azzal érvelt, hogy országa évek óta ­migrációs vészhelyzetben él, amelyet szerinte elsősorban az olyan európai partnerek közönye okoz, mint Magyarország. Csakhogy a gyakorlat nem ezt igazolja, hiszen a kormányból nemrég kipenderített Matteo Salvini belügyminisztersége idején – a civil hajókkal szembeni könyörtelen politikájának ­köszönhetően – az Olaszországba érkező bevándorlók száma szinte elenyészővé vált a többi dél-európai tagállam terheihez képest.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) hetente frissülő inter­aktív térképe szerint idén mindössze 6839 menekültet regisztráltak Olaszországban szeptember közepéig, miközben Spanyolországba ugyanebben az időszakban 21 093 migráns érkezett, Görögországba pedig 37 840. A világszervezet adataiból az is világosan kiolvasható, hogy augusztusban­ és szep­temberben ugrásszerűen emelkedett az Európába igyekvők száma: a legtöbben (5077) Görögországba érkeztek, Spanyolországban 1418 főt, Olaszországban pedig 1700 főt regisztráltak.

A Németország, Olaszország, Franciaország, Málta és a soros EU-elnökséget betöltő Finnország belügyminisztere által hétfőn elkészített, elviek­ben önkéntes kvótarendszer-tervezet azonban említést sem tesz Spanyolországról és Görögországról, amit egyébként utóbbi két tagállam is nehezményezett.

Bevándorlók pakolják ingóságaikat Leszboszon. Görögországra érkezett idén a legtöbb menedékkérő
Fotó: REUTERS/Alkis Konstantinidis

Tóth Norbert, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója a Magyar Nemzet megkeresésére elmondta: Madrid hangot is adott elégedetlenségének, amiért nem kapott meghívót, de Athénban is nehezményezték azt, hogy gyakorlatilag az EU három legnagyobb alapító tagállama egymás között döntött a kérdésben. A kutató szerint ez önmagában szimbolikus, hiszen az úgymond legfontosabb tagállamok, illetve az uniós elnökség miatt pozícióban lévő finnek és a földrajzilag érintett Málta meghoztak egy döntést, aztán az október 8-án esedékes hivatalos belügyminiszteri csúcson kész tények elé állítják a többi tagállamot. A szakértő szerint noha Salvininek ­köszönhetően Olaszország jelenleg nincs a migránsok első számú desztinációi között, de mivel az új kormány ismét megnyitotta kikötőit, ez gyorsan változhat, mert Líbiából sokkal könnyebben megközelíthető, mint mondjuk Spanyolország.

A máltai kvótarendszer-tervezet egyébként nem került nyilvánosságra, az olasz Il Giornale napilap a szöveget jól ismerő diplomatákra hivatkozva azt írta: egy 5-6 oldalas dokumentumról van szó, ami nem tesz különbséget gazdasági bevándorló és menekült között, és kizárólag a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) hajói által Európába hozott migránsokra vonatkozik, ami sokat elmond a civil szervezetek befolyásáról is. Pócza István, az Alapjogokért Központ vezető elemzője lapunknak az alkut úgy értékelte: a nyilatkozatokból annyit tudni lehet, hogy a mostani javaslat számos ponton hasonlít a korábbi, szintén önkéntesnek nevezett, de sikertelen kvótához. A szakértő szerint inkább a tervezet időzítése, mintsem a tartalma érdekes.

– A tervek szerint novemberben feláll az új Európai Bizottság. A következő öt év szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy a rajtnál milyen pályán indulnak el. Ha a startnál úgy találják magukat, hogy a migránsok érkezése napi rutin és természetes folyamat, akkor kevésbé valószínű, hogy a migráció teljes feltartóztatását tűzzék ki célul – magyarázta az elemző. Mint mondta, az önkéntességet hangsúlyozzák, azonban a belügyi tanácsban be kívánják nyújtani a javaslatot, majd egy ideiglenes megoldásként tanácsi határozat formájában, úgynevezett minősített többséggel fogadnák el.

– Ehhez a tagállamok minimum 55 százalékára volna szükség, ami az EU népességének 65 százalékát is lefedi. Az ezzel szembeni úgynevezett blokkoló kisebbség létrehozásához pedig minimum négy tagállamra van szükség, amelyek az EU népességének 35 százalékát is lefedik. Olaszország jelenlegi migrációpárti fordulata miatt tehát komoly vitákat hoz majd az ősz, fogalmazott Pócza István.