Noha az Iszlám Állam vezetőjének meggyilkolása kiváló indítékként szolgál Donald Trump amerikai elnök számára, hogy kivonja az amerikai csapatokat Szíriából, a szélsőségesek elleni nemzetközi küzdelem korántsem nevezhető befejezettnek. Wagner Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója a Magyar Nemzet megkeresésére elmondta: a terrorszervezet fejlődése szempontjából alapvetően nagy csapás volt az elsősorban Irak nyugati részén és Szíria keleti részén elterülő központi terület, azaz a „kalifátus” felszámolása, ugyanakkor maga az ideológia több országban gyökeret vert, és így tovább virágzik.
A szakértő szerint mivel az Iszlám Állam alapvetően nem egy hierarchikus szervezet, ezért Abu Bakr al-Bagdadi halála nem lesz befolyással a más területeken szerveződő szélsőséges dzsihadista csoportokra, azonban hosszú távon meghatározhatja a szervezet jövőjét, hogy találnak-e megfelelő vezetőt al-Bagdadi helyére.
– Az elmúlt egy-két évben komoly belső ellenzéke volt a 48 éves, iraki származású terrorvezérnek, bizonyos csoportok és személyek nyíltan felvállalták a vele szembeni egyet nem értésüket, a belső széthúzás pedig mindig az utódlásnál kristályosodik ki – mutatott rá Wagner Péter. Mint emlékeztetett, al-Bagdadi saját magát kiáltotta ki a kalifátus vezetőjének, ráadásul Mohamed próféta leszármazottjának, és ezáltal az iszlám világ egyetemes vezetőjének tartotta magát. – Az iszlám vallás szerint csakis az töltheti be a kalifa, azaz az utód szerepét, s ezáltal vezetheti a muszlimokat, aki ugyanabból a törzsből származik, mint a próféta. Kérdéses, hogy al-Bagdadi esetleges utódjának lesz-e ilyen erős legitimációja – magyarázta a kutató.
Wagner Péter szerint ugyanakkor al-Bagdadi halálának a dzsihadizmus és a szélsőségesség szempontjából egyáltalán nincs jelentősége, a régióban ugyanis olyan politikai és társadalmi problémák uralkodnak évtizedek óta, hogy az emberek egy része fogékonnyá válik a radikális ideológiára, tekintve, hogy a felmerülő problémákra évtizedek óta nincs megfelelő válasz. Mint mondta, a terrorvezér halálával – az amerikai elnök érvelésével ellentétben – a helyzet egyáltalán nem vált jobbá, a kockázatok nem csökkentek, méghozzá Európa számára sem.
