Amerika marad Szíriában?

Ankara támogatást vár, noha Washington és Moszkva érdekei egymással szemben állnak a térségben, a kérdés pedig az, hogy Recep Tayyip Erdogan érdekei melyik szövetségesével vannak jobban összhangban.

2019. 10. 26. 7:54
U.S. and Turkish military forces conduct a joint ground patrol in northeast Syria
Páncélozott terepjárók a hadszíntéren egyértelmű nemzeti hovatartozással. Összekuszált tervek Fotó: Handout . Forrás: Reuters
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Törökországnak legitim biztonsági aggályai vannak, mivel az ország a frontvonalon van – jelentette ki a minap Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az északkelet-szíriai török hadművelet apropóján, és óvatosan fogalmazva nyugalomra intette az észak-atlanti szövetség Ankarát bíráló tagállamait. Mint a tagországok védelmi minisztereinek brüsszeli találkozóján elmondta: sosem könnyű az a helyzet, amikor a szövetségesek nem értenek egyet egymással, ugyanakkor a jelenlegi helyzetet egy szélesebb perspektívában kell szemlélni, amelyben a partnerek egymás mellett állnak és védik egymást ahelyett, hogy egymással marakodnának. Stoltenberg ugyanakkor azt is elismerte, aggódik a török művelet következményei, azaz a régióban már meglévő feszültségek fokozódásának kockázata miatt.

Közben a CNN amerikai hírtelevízió információi szerint az Egyesült Államok azt fontolgatja, hogy harckocsikat vezényeljen át Északkelet-Szíriába az ottani olajmezők biztonságának garantálására, miután a törökök északkelet-szíriai hadműveletének éppen az ágyazott meg, hogy Washington október elején közel ezer katonáját vonta ki a térségből.

A katari székhelyű Al-Dzsazíra hírtelevíziónak nyilatkozó szakértő, Joshua Landis szerint ez a lépés kiválóan szimbolizálja az amerikai külpolitikát jellemző káoszt. A CNN mindenesetre a washingtoni védelmi minisztérium tisztségviselőitől úgy tudja: a harckocsik nem kizárólag az olajkitermelési infrastruktúrát fogják védelmezni, hanem segítenek az Iszlám Állam még hátramaradt harcosaival szembeni küzdelemben és a kurdok vezette Szíriai Demokratikus Erők (SDF) elnevezésű milícia helyi erőinek kiképzésében is.

A csatorna szerint ugyanakkor egyelőre nem világos, hogy véglegesen jóváhagyott tervről van-e szó, illetve hogy pontosan hány harckocsi megindítását tervezik, de annyi bizonyos, hogy az előkészületek folyamatban vannak egy ilyen lépésre. Az Arab Kutatóközpont elemzője, Marwan Kabalan az al-Dzsazírának azt mondta: az amerikai csapatok visszatelepítése a washingtoni külpolitika ellentmondásosságára utal, ráadásul annyira következetlennek tűnik, hogy nagyon nehéz megjósolni, hogy az Egyesült Államok végül marad vagy távozik a polgárháborús országból.

Az ellentmondásosságot mindenesetre Washington kommunikációja sem oldja fel, hiszen miközben Donald Trump amerikai elnök továbbra is kiáll korábbi döntéseinek helyessége mellett, Mark Esper amerikai védelmi miniszter azzal vádolta meg a minap Ankarát, hogy az Egyesült Államokat, illetve európai és közel-keleti szövetségeseit borzalmas helyzetbe taszította azzal, hogy az északkelet-szíriai területek feletti ellenőrzést illetően megállapodást kötött Oroszországgal.

Oroszország márpedig egyre nagyobb erővel képviselteti magát a térségben: a moszkvai védelmi minisztérium tegnapi közlése szerint újabb háromszáz katonai rendész és kéttucatnyi Tyigr és Tajfun-U típusú páncélozott jármű érkezett Csecsenföldről Szíriába. A távirati iroda által idézett közlemény szerint a katonai rendészek a lakosság biztonságát és a közrendet fogják szavatolni, járőröznek és segédkeznek abban, hogy a kurd önvédelmi egységek fegyverzetükkel együtt harminc kilométerre vonuljanak vissza a szíriai–török határtól.

Páncélozott terepjárók a hadszíntéren egyértelmű nemzeti hovatartozással. Összekuszált tervek
Fotó: Reuters

Ankara támogatást vár, noha Washington és Moszkva érdekei egymással szemben állnak a térségben, a kérdés pedig az, hogy Recep Tayyip Erdogan érdekei melyik szövetségesével vannak jobban összhangban.

A török elnök a TRT török televíziónak adott interjúban a minap arról beszélt: Oroszország arra sürgette az egyébként NATO-tag Törökországot, hogy lépjen be a szíriai Kobani településre, míg az Egyesült Államok épp az ellenkezőjét kérte. Mint mondta, november közepén egy delegáció keresi fel Washingtont, hogy megbeszéljék a szíriai konfliktusra vonatkozó álláspontjaikat, és a kétoldalú kapcsolatok terén is bőven akad megvitatnivalója Ankarának és Washingtonnak. Erdogan azt is világossá tette: elvárja a NATO-szövetséges tagállamoktól, hogy támogassák Ankarát a terrorellenes hadműveletében.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.