Az EU is rábólintott a brexit csúszására

Boris Johnson tudomásul vette az EU döntését a brexit újbóli, három hónappal történő halasztásáról. A miniszterelnök a londoni patthelyzet feloldása céljából előrehozott választások kiírását kezdeményezte, de a parlamenti képviselők tegnap este leszavazták az indítványt.

Kilépést sürgető transzparensek Londonban Fotó: MTI/EPA/Andy Rain

Tegnap este a londoni parlament elutasította Boris Johnson miniszterelnök kezdeményezését, miszerint december 12-én előrehozott választásokat tartsanak Nagy-Britanniában. A kilépéspárti kormányfő rövid időn belül harmadszorra próbálkozott meg a voksolás kiírásával, de egyszer sem kapott kétharmados támogatást a londoni Westminsterben. Az előrehozott választások terve – más feltételekkel – de már ma visszaköszön a brit parlament alsóházában.

A tegnapi indulatos vitán a brit miniszterelnök hangsúlyozta, hogy még karácsony előtt új parlamentre és kormányra lenne szükség Nagy-Britanniában. – A brexit végrehajtásának jelenleg nyilvánvalóan az az egyetlen módja, ha megkérdezzük az embereket – hangsúlyozta a szavazást megelőző felszólalásában Boris Johnson, aki a brit kilépés folyamatos szabotálásával vádolta az ellenzéki Munkáspártot.

Kilépést sürgető transzparensek Londonban Fotó: MTI/EPA/Andy Rain

Mint fogalmazott, a nagy-britanniai ellenzék kizárólag a brexit ellehetetlenítésében érdekelt, a választók akaratát pedig semmibe veszi. – Nyerje meg a választást, ha el akarja kerülni a rendezetlen kilépést – hangzott a miniszterelnök üzenete Jeremy Corbynnak, a Munkáspárt vezetőjének. Johnson szerint a brit kilépés újbóli – immár harmadszori – halasztása fontmilliárdokba kerül a szigetországnak.

Míg Londonban a sokadik estébe nyúló diskurzust tartották, Brüsszelben az uniós nagykövetek mindössze tizenöt perc alatt döntöttek a brexitről. A tagállamok tegnap elfogadták a britek halasztási kérelmét, és 2020. január 31-ig tolják el a most csütörtökre tervezett kilépés határidejét.

Nem volt egyértelmű, hogy Brüsszelben mit kezdenek a brit kéréssel: Boris Johnson miniszterelnök egy jogi trükköt alkalmazva nem írta alá a halasztást indítványozó londoni levelet. Emmanuel Macron francia elnök pedig hajthatatlan volt a három hónapos időkerettel kapcsolatban, mondván: csak egy pár hetes, technikai csúszást kellene megengedni.

Végül London meglehetősen kedvező feltételeket kapott: a rugalmas halasztás (ismét) lehetővé teszi, hogy a kilépési megállapodás ratifikálását követő hónap első napján máris megszűnjön a szigetország uniós tagsága.

Ez a gyakorlatban akár azt is jelentheti, hogy a brexit már jövő év január elsején – harminc nappal a friss határidő előtt – bekövetkezik. A döntés szerint Nagy-Britannia az újabb három hónapot nem használhatja arra, hogy bármilyen módon akadályt gördítsen az unió működése elé, sőt egyelőre a London és Brüsszel jövőbeli kapcsolatairól szóló tárgyalások sem indulhatnak meg.

Az sem megengedett, hogy az EU által már elfogadott kilépési megállapodást újratárgyalják a halasztás ideje alatt. Arra elméletileg ugyanakkor van lehetőség, hogy a britek a következő három hónapban meggondolják magukat, és visszafordítsák a kilépési folyamatot.