Ki kap idén Nobel-díjat?

Jövő héttől jelentik be az idei Nobel-díjakat: hétfőn az orvosi, kedden a fizikai, szerdán a kémiai, pénteken a békedíj, október 14-én, hétfőn pedig a közgazdasági kategória nyerteseinek nevét teszik közzé. A közismert botrány miatt jövő csütörtökön a 2018-as irodalmi Nobel-díjat is kiosztják.

A svéd koronahercegnőt, Victoriát kíséri Brian Schmidt fizikus az átadást követő bankettre. Az érem eredetét ott nem kellett magyarázni Fotó: REUTERS/Ints Kalnins

A dinamitot feltaláló és abból meggazdagodó svéd Alfred Nobel úgy végrendelkezett, hogy vagyonának kamataiból a fizika, a kémia, a fiziológia és orvostudomány, illetve az irodalom legjobbjait díjazzák, valamint azt a személyt, aki a legtöbbet tette a békéért – így született meg a világ legnagyobb tiszteletnek örvendő elismerése. 1968-ban a közgazdasági Nobel-díjjal egészült ki a díjazottak köre. 1901 és 2018 között összesen 590 díjat osztottak ki. Mivel adott évben egy kategóriában akár három embert is díjazhatnak, ezért a kitüntetettek száma ennél nagyobb: 908 személy és 27 szervezet vehette át az elismerést. A férfiak jelentős túlsúlyát jelzi, hogy mindössze 52 nőt ismertek el. 1980-ig a mintegy 200 grammos, 66 milliméter átmérőjű érmék 23 karátos aranyból készültek. Azóta 18 karátos újrahasznosított aranyból öntik, a tömegük 175 gramm, kivéve a közgazdasági díjat, amely 185 grammos.

Magyarok, illetve magyar származásúak közül először Lénárd Fülöp (1905, fizikai) vehette át az elismerést, akit Bárány Róbert (1915, orvosi), Zsigmondy Richárd (1925, ké­miai), Szent-Györgyi Albert (1937, orvosi), Hevesy György (1943, kémiai), Békésy György (1961, orvosi), Wigner Jenő (1963, fizikai), Gábor Dénes (1971, fizikai), Oláh György (1994, kémiai), Harsányi János (1994, közgazdasági) és Kertész Imre (2002, irodalmi) követett. Magyar tudósok közül az atto­fizika egyik megteremtőjét, Krausz Ferencet, illetve a neutronkutatásban kiemelkedőt alkotó Mezei Ferenc fizikust emlegetik a lehetséges nyertesek között. Az orvosi Nobel-díj esélyesei­nek egyike Roska Botond, aki a látás mechanizmusának feltárásában ért el kimagasló eredményt.

A svéd koronahercegnőt, Victoriát kíséri Brian Schmidt fizikus az átadást követő bankettre. Az érem eredetét ott nem kellett magyarázni
Fotó: REUTERS/Ints Kalnins

A Nobel-díjról megannyi érdekességet közlő Nobelprize.org portál idén magyar vonatkozású történetet is kiemelt. Sok pletyka született arról, hogy mi történt három fizikai Nobel-díjas – Max von Laue (1914), James Franck (1925), valamint Niels Bohr (1922) – érmeivel a második világháború idején. Bohr professzor a koppenhágai Elméleti Fizikai Intézetben 1933-tól menedéket kínált a német származású zsidó fizikusoknak. Max von Laue és James Franck ott helyezték el érmüket. Dánia 1940. áprilisi megszállásának idején Bohr attól tartott, hogy a németek megtalálják az érméket, s mivel azon a díjazottak nevei is olvashatók, kivégezhetik őt és munkatársait.

Az intézetben dolgozó Hevesy György (1943-ban Nobel-kémiai díjat nyert) először azt javasolta, hogy ássák el az érmeket, de Bohrnak nem tetszett az ötlet. Hevesy úgy döntött, feloldja a két fémkorongot. „Miközben a megszálló erők Koppenhága utcáin vonultak, én Lau és James Franck érmeinek feloldásával foglalkoztam” – olvasható a magyar vegyész 1962-es visszaemlékezésében. A nácik alaposan átkutatták az intézetet, de semmit sem találtak.

A világháború befejezése után az intézetbe visszatérő Hevesy ott találta az „aranyos” oldatot, ahol korábban hagyta. Miután kinyerte az aranyat, a nyers nemesfémet elküldte Stockholmba. A Nobel Alapítvány újraöntette az érmeket az eredeti aranyból, és 1952-ben újra átadta azokat tulajdonosaiknak. A dán fizikus Bohr érme is kalandos utat járt be. 1940 márciusában elárvereztette, hogy pénzt szerezzen egy háborús alapítvány, a Finnish Relief számára. A nyertes névtelen maradt, de később a licitáló a fredriksborgi Dán Történeti Múzeumnak adományozta az érmet, ahol a mai napig látható.

Egy másik történet a 2011-es fizikai Nobel-díjas Brian Schmidtről szól. A fizikustól az észak-dakotai Fargóban élő nagymamája azt kérte, hozza el a díjat, mert látni akarja. A repülőtéren – ahogy az a fémtárgyakkal szokás – az érmét is betették a röntgengépbe. A biztonsági szolgálat munkatársa izgatott lett, amikor a képernyőn nagy fekete korongot látott. Megkérdezte a fizikust, hogy mi ez és ki adta neki. Schmidt azt válaszolta, hogy ez egy aranyérem, amit a svéd királytól kapott. A következő kérdés az volt, miért adta neki a király ezt az érmet. Schmidt válasza: „Mert segítettem felfedezni, hogy az univerzum gyorsulva tágul.” Nem biztos, hogy tökéletesen értették a biztonságiak, de átengedték, és a nagymama megnézhette a Nobel-díjat.