A dinamitot feltaláló és abból meggazdagodó svéd Alfred Nobel úgy végrendelkezett, hogy vagyonának kamataiból a fizika, a kémia, a fiziológia és orvostudomány, illetve az irodalom legjobbjait díjazzák, valamint azt a személyt, aki a legtöbbet tette a békéért – így született meg a világ legnagyobb tiszteletnek örvendő elismerése. 1968-ban a közgazdasági Nobel-díjjal egészült ki a díjazottak köre. 1901 és 2018 között összesen 590 díjat osztottak ki. Mivel adott évben egy kategóriában akár három embert is díjazhatnak, ezért a kitüntetettek száma ennél nagyobb: 908 személy és 27 szervezet vehette át az elismerést. A férfiak jelentős túlsúlyát jelzi, hogy mindössze 52 nőt ismertek el. 1980-ig a mintegy 200 grammos, 66 milliméter átmérőjű érmék 23 karátos aranyból készültek. Azóta 18 karátos újrahasznosított aranyból öntik, a tömegük 175 gramm, kivéve a közgazdasági díjat, amely 185 grammos.
Magyarok, illetve magyar származásúak közül először Lénárd Fülöp (1905, fizikai) vehette át az elismerést, akit Bárány Róbert (1915, orvosi), Zsigmondy Richárd (1925, kémiai), Szent-Györgyi Albert (1937, orvosi), Hevesy György (1943, kémiai), Békésy György (1961, orvosi), Wigner Jenő (1963, fizikai), Gábor Dénes (1971, fizikai), Oláh György (1994, kémiai), Harsányi János (1994, közgazdasági) és Kertész Imre (2002, irodalmi) követett. Magyar tudósok közül az attofizika egyik megteremtőjét, Krausz Ferencet, illetve a neutronkutatásban kiemelkedőt alkotó Mezei Ferenc fizikust emlegetik a lehetséges nyertesek között. Az orvosi Nobel-díj esélyeseinek egyike Roska Botond, aki a látás mechanizmusának feltárásában ért el kimagasló eredményt.

Fotó: REUTERS/Ints Kalnins
A Nobel-díjról megannyi érdekességet közlő Nobelprize.org portál idén magyar vonatkozású történetet is kiemelt. Sok pletyka született arról, hogy mi történt három fizikai Nobel-díjas – Max von Laue (1914), James Franck (1925), valamint Niels Bohr (1922) – érmeivel a második világháború idején. Bohr professzor a koppenhágai Elméleti Fizikai Intézetben 1933-tól menedéket kínált a német származású zsidó fizikusoknak. Max von Laue és James Franck ott helyezték el érmüket. Dánia 1940. áprilisi megszállásának idején Bohr attól tartott, hogy a németek megtalálják az érméket, s mivel azon a díjazottak nevei is olvashatók, kivégezhetik őt és munkatársait.