Nem kecsegtet jóval Timmermans utódja

Keményebb jogállamisági fellépést ígért biztosi meghallgatásán a belga Didier Reynders, az eddig Frans Timmermans nevével fémjelzett bizottsági portfólió megöröklője. Közben az új magyar biztosjelölt, Várhelyi Olivér túlesett első találkozóján Ursula von der Leyen elnökkel. A bizottság jelenleg is tárgyal a magyar kormánnyal, így várni kell a következő lépésekre – tudatta lapunkkal az elnök szóvivője tegnap.

A belga igazságügyibiztos-jelölt enged a parlamentnek a jogállamisági kérdésekben Fotó: REUTERS/Johanna Geron

Tegnap délelőtt meghallgatták az Európai Parlamentben (EP) a belga Didier Reynderst, az igazságügyi portfólió leendő tulajdonosát. A biztosjelölt – amennyiben arra az EP is áldását adja – november elsejétől egy rendkívül átfogó tárcát kaphat kézhez, amelybe az Európa-szerte sokat vitatott jogállamisági ügyek is beletartoznak. A liberális belga exminiszter dolgát elméletileg Vera Jourová az „értékek és átláthatóság” portfólió főnökeként fogja segíteni, de a tegnapi meghallgatás alapján a munka java Reyndersre jut majd.

A magyar olvasóknak aligha kell magyarázni, hogy a jogállamiság jelenleg nagyon felkapott téma Brüsszelben, amelynek rengeteg vetülete van: a több mint háromórás parlamenti vizsgán – amit nagy meglepetésre egy áramszünet megszakított, sőt teremcserére is kényszerítette a jelöltet meghallgató szakbizottságokat – a multinacionális vállalatok szabálykövetése, az uniós igazságügyi együttműködés sorsa és a kisebbségi jogok áthatóbb védelme is terítékre került. Borítékolható, hogy Reynders simán átjut a rostán, ugyanis már tegnap délután nemcsak saját pártcsaládja, az „exliberális” Újítsuk Meg Európát frakció üdvözölte a teljesítményét, de az EP legnagyobb politikai csoportja, az Európai Néppárt is közölte: a meggyőző performansz nyomán készek együttműködni a belgával.

Hazai szempontból ez amiatt lehet csalódást keltő, hogy Reynders a jogállamisági ügyek tekintetében teljesen alárendelte magát a parlamentnek, és valamennyi kérdésben kompromisszumkészséget mutatott. A hetes cikkelyes eljárásokkal kapcsolatban például kilátásba helyezte, hogy elkötelezett az új és átfogó jogállamisági mechanizmus kidolgozásában, de a már zajló ügyekben is tovább kíván lépni. Utóbbi Magyarországra és Lengyelországra vonatkozik: a két országgal szemben zajlik jelenleg is hasonló eljárás. Hazánk ügyében a politikus látszólag engedett a parlament azon kérésének is, hogy a testület az érveit a tanács előtt is bemutathassa. (Az EP által, a Sargentini-jelentés alapján indított eljárás jelenleg a tanács előtt zajlik, az első tárgyalási fordulót szep­tember közepén tartották.)

Ezt a parlament liberális-baloldali része régóta szeretné elérni, viszont a magyar kormány hallani sem akar róla. Varga Judit jelenlegi igazságügyi miniszter még korábban, uniós ügyekért felelős államtitkárként úgy fogalmazott: az Európai Parlamentnek a Sargentini-jelentés tárgyalásakor volt alkalma már véleményt alkotni a kérdésben. „Igenis átláthatóbbnak kell lennünk, ha a közös értékekről van szó!” – érvelt Reynders az ülésen, azt hangoztatva: a gazdasági kérdésekben az EU pél­dául folyamatosan ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamoknak, így kényszerítve őket szabálykövetésre. „Miért ne lehetne ugyanez a jogállamiság kérdésében is?” – folytatta.

A belga igazságügyi biztos-jelölt enged a parlamentnek a jogállamisági kérdésekben
Fotó: REUTERS/Johanna Geron

Természetesen egy EP-képviselő felvetette, hogy a beharangozott, minél átfogóbb vizsgálódás nem jelent-e hatáskörtúllépést a bizottság részéről, mire a belga úgy felelt: a társadalmi igaz­ságosság az európai projekt szíve-lelke, és diszkriminációmentes módon, mindenekelőtt átláthatóan kell folytatni a vizsgálatot. Mint fogalmazott, az azt kritizáló tagállamokat pedig meg fogják hallgatni. Budapestnek viszont biztosan lesz egy-két szava a készülődő intézkedésekkel kapcsolatban: tegnap újra elhangzott ugyanis, hogy az uniós alapokból folyósított pénzeket a jogállamisági kritériumok teljesítéséhez kell kötni, illetve a pénzcsap elzárása esetén gondoskodni kell arról is, hogy a civil szervezetek továbbra is forrásokhoz jussanak a szóban forgó tagállamokban.

A meghallgatás szakmai része tehát „jól” sikerült, viszont terítékre kerültek a belga politikus ellen felhozott korrupciós vádak is, amelyeket Reynders már a felvezetőjében visszautasított. Egy független képviselő mégis odabökte neki: hogyan lehetséges, hogy nem is mérlegelte a visszalépést, hiszen egy ilyen magas rangú uniós pozícióhoz képest súlyos vádakról van szó.

Ennél is keményebb kritikákat kapott tegnap késő délután a francia jelölt, a liberális Sylvie Goulard, akit az tesz problémássá, hogy az unió csalás elleni hivatala jelenleg is nyomoz ellene. Ha hinni lehet a brüsszeli folyosói pletykáknak, a parlamenti jobb- és balközép is feni a fogát a belső pia­cért felelős biztosaspiránsa, miután a néppárt Trócsányi László, a szocdemek pedig a román Rovana Plumb személyében veszítettek egy-egy politikust a héten. Goulard ellen korábban európai parlamenti fiktív asszisztensi állások ügyében folyt vizsgálat, illetve amiatt, hogy EP-képviselőként havi bruttó tízezer euróért a Berggruen Insti­tute nevű amerikai think tanknek dolgozott tanácsadóként. Ursula von der Leyen a belső piaci „szuperportfóliót” szánja a francia politikusnak.

Egyeztetés Budapesttel

Várhelyi Olivér, az új magyar biztosjelölt kedden találkozott Ursula von der Leyennel, ez volt a hivatalos interjúja a bizottsági elnökkel – tájékoztatta lapunkat Von der Leyen szóvivője, aki arról is beszélt: a további lépésekre még várnunk kell, a bizottság jelenleg a román és a magyar kormánnyal is egyeztet. Trócsányi László magyar, illetve Rovana Plumb román biztosjelöltet összeférhetetlenségre hivatkozva hétfőn utasította el az Európai Parlament jogi szakbizottsága. A meghallgatások időzítése a parlament hatáskörébe tartozik, de itt még egyáltalán nem tartunk – mondta Jens Flosdorff a felvetésünkre, hogy jövő héten meghallgatják-e az EP-ben Várhelyit.