A világot máshogy szemléljük, emiatt másképp is látunk bizonyos kérdéseket, így például eltérő az álláspontunk a migrációval kapcsolatban. De vitás kérdések helyett inkább az uralta a megbeszéléseket, hogy számos nagy horderejű témában hasonló vagy azonos állásponton vagyunk, és szövetségeseknek is tudhatjuk egymást – hangzott el tegnap, Szijjártó Péter és Heiko Maas tárgyalásait követően, amelyeken a magyar és a német diplomáciai vezető a keresztnevén szólította egymást. A külgazdasági és külügyminiszter Maas jelenlétében hazánk stratégiai szövetségesének és legfontosabb külgazdasági partnerének nevezte Németországot.
A szociáldemokrata politikus személyében hat éve most először járt Budapesten német külügyminiszter. Látogatását már a nyárra tervezték, de időponttorlódás miatt lemondták, ezúttal viszont az 1989-es német rendszerváltozás emlékhetére esett a vizit. A héten lesz harminc éve, hogy lebontották a berlini falat, Magyarország pedig 1989-ben a nyugati határának a keletnémet menekültek előtti megnyitásával segítette elő a német újraegyesítést. – Ezt soha nem fogjuk elfelejteni – mondta Maas, tapintatosan megjegyezve, tisztában van azzal is, mit jelent hazánknak november 4-e, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének napja.
Szijjártó a mostani együttműködésekről elmondta: hazánk már az év első kilenc hónapjában a legnagyobb fegyverimportőr szerepébe került Németországban. – Ez hozzájárul a Magyar Honvédség modernizációjához, illetve annak a NATO-vállalásunknak a teljesítéséhez, hogy a bruttó hazai termék (GDP) két százalékát védelemre fordítjuk – tette hozzá. Szavai szerint a két ország világszerte számos katonai misszióban és infrastrukturális fejlesztési projektben vesz közösen részt a Közel-Kelettől Afrikáig.
Mindeközben – az első nyolc hónap adatai alapján – várhatóan minden korábbi rekordot megdönt a kétoldalú kereskedelmi forgalom, amely már tavaly is 55 milliárd euró körül alakult. – Az itt működő német vállalatok a maximális segítséget megkapják a fejlesztéseikhez – szögezte le Szijjártó. A két ország egyaránt érdekelt az EU bővítésében is, abban, hogy a Nyugat-Balkán integrációja valós perspektívát jelentsen az érintett országoknak.