Erősíteni kell a párbeszédet

Szijjártó Péter a német külügyminiszter jelenlétében hazánk stratégiai szövetségesének és legfontosabb külgazdasági partnerének nevezte Németországot.

Vitás kérdések helyett inkább a szövetségesi együttműködés területeire koncentrált Szijjártó Péter és német kollégája Fotó: Kurucz Árpád

A világot máshogy szemléljük, emiatt másképp is látunk bizonyos kérdéseket, így például eltérő az álláspontunk a migrációval kapcsolatban. De vitás kérdések helyett inkább az uralta a megbeszéléseket, hogy számos nagy horderejű témában hasonló vagy azonos állásponton vagyunk, és szövetségeseknek is tudhatjuk egymást – hangzott el tegnap, Szijjártó Péter és Heiko Maas tárgyalásait követően, amelyeken a magyar és a német diplomáciai vezető a keresztnevén szólította egymást. A külgazdasági és külügyminiszter Maas jelenlétében hazánk stratégiai szövetségesének és legfontosabb külgazdasági partnerének nevezte Németországot.

A szociáldemokrata politikus személyé­ben hat éve most először járt Budapesten német külügyminiszter. Látogatását már a nyárra tervezték, de időponttorlódás miatt lemondták, ezúttal viszont az 1989-es német rendszerváltozás emlékhetére esett a vizit. A héten lesz harminc éve, hogy lebontották a berlini falat, Magyarország pedig 1989-ben a nyugati határának a keletnémet menekültek előtti megnyitásával segítette elő a német újraegyesítést. – Ezt soha nem fogjuk elfelejteni – mondta Maas, tapintatosan megjegyezve, tisztában van azzal is, mit jelent hazánknak november 4-e, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének napja.

Szijjártó a mostani együttműködésekről elmondta: hazánk már az év első kilenc hónapjában a legnagyobb fegyverimportőr szerepébe került Németországban. – Ez hozzájárul a Magyar Honvédség modernizációjához, illetve annak a NATO-vállalásunknak a teljesítéséhez, hogy a bruttó hazai termék (GDP) két százalékát védelemre fordítjuk – tette hozzá. Szavai szerint a két ország világszerte számos katonai misszióban és infrastrukturális fejlesztési projektben vesz közösen részt a Közel-Kelettől Afrikáig.

Mindeközben – az első nyolc hónap adatai alapján – várhatóan minden korábbi rekordot megdönt a kétoldalú kereskedelmi forgalom, amely már tavaly is 55 milliárd euró körül alakult. – Az itt működő német vállalatok a maximális segítséget megkapják a fejlesztéseik­hez – szögezte le Szijjártó. A két ország egy­aránt érdekelt az EU bővítésében is, abban, hogy a Nyugat-Balkán integrációja valós perspektívát jelentsen az érintett országoknak.

Vitás kérdések helyett inkább a szövetségesi együttműködés területeire koncentrált Szijjártó Péter és német kollégája
Fotó: Kurucz Árpád

Maas nem rejtette véka alá: vannak a két ország között „nehéz kérdések” is, ezek között említve az igazságszolgáltatás függetlenségét, a jogállamiságot, valamint a sajtószabadságot, amelyeket az EU alapértékeinek nevezett. De – fűzte hozzá – a véleménykülönbségek dacára a párbeszédet fenn kell tartani és meg kell erősíteni, noha „ez a múltban nem mindig történt meg”. Szijjártó a migráció kérdésében megerősítette, hazánk nem fogadja el az illegális bevándorlást, és nem támogat olyan döntést, ami kötelező uniós betelepítési kvótához vezethet. Maas úgy vélte, kompromisszumra van szükség, és azok az országok, amelyek nem támogatják a befogadást, más módon vállalhatnak felelősséget, például az EU-határok védelmében.

Nagy idők tanúi

– Jöttek-mentek a kutyás őrök, de egy kőszegi asszony megmondta nekünk, hol kell átmennünk a határon. Először be az erdőbe, aztán jobbra, és az egyszer csak már Ausztria lesz. De a menekültek nem mertek átmenni! Ezért egyszerűen átlöktük őket. Másnap jelentkeztek, hogy jól vannak, és köszönetet mondtak – így emlékezett vissza 1989 augusztusára Hegyi Margit azon a tegnapi, német nyelvű beszélgetésen, amelyen Heiko Maas német külügyminiszter kérdezgette a Magyar Máltai Szeretetszolgálat önkénteseit, akik az egykori ­NDK-s menekülteket segítették. A beszélgetésen a Magyar Nemzet is jelen lehetett. – Nem figyelték önöket a Stasi, a keletnémet titkosszolgálat ügynökei? – kérdezte Maas. – Figyeltek, de olyan csodálatos örömlázban éltünk, hogy ez senkit nem érdekelt – felelte az idős asszony, aki utóbb azzal is híressé vált, hogy bezárt a saját fürdőszobájába egy leleplezett Stasi-tisztet, hogy ne verhessék agyon a Nyugatra igyekvő honfitársai. Az úgynevezett páneurópai piknik alkalmával NDK-sok százai szökhettek át a vasfüggönyön hazánk területéről. – 1989 megmutatta, mire képesek az európaiak, ha bátrak. Az, hogy nem alakult ki menekültválság, a magyarok szolidaritásának köszönhető, holott mindeközben maguk is a saját szabadságukért küzdöttek – fogalmazott a német diplomácia vezetője. Maas a berlini fal egy darabját is elhozta Budapestre Kozma Imre atyának, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítójának.