A konzervatív párti kormányfő a Brit Iparszövetség (CBI) éves kongresszusán felszólalva kijelentette: ha a konzervatívok megnyerik a december 12-ére kiírt előrehozott parlamenti választást, néhány hét alatt el lehet fogadtatni az alsóházban a brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodást, és az Egyesült Királyság januárban kiléphet az Európai Unióból.
Ez megszünteti az üzleti tevékenységet terhelő bizonytalanságot, és az e bizonytalanság miatt eddig halasztott beruházások „valóságos szökőárja zúdul majd” a brit gazdaságba jövőre – fogalmazott a brit miniszterelnök.
Johnson felidézte, hogy a brit gazdaságba tavaly 92 milliárd font (több mint 36 ezer milliárd forint) értékű külföldi működőtőke-befektetés érkezett, több, mint bármely más európai gazdaságba.
A kormányfő kijelentette: tudja, hogy a brit üzleti szektor nagyvállalatai ellenzik az Egyesült Királyság kilépését az EU-ból. Hozzátette azonban, hogy az általa elért brexit-megállapodás megteremti azt a bizonyosságot, amelyre az üzleti vállalkozások már jó ideje várnak.
Johnson megismételte azt a többször hangoztatott álláspontját, hogy jóllehet ő nem akart volna decemberre választásokat kiírni, de „a bénultság állapotába” jutott eddigi parlamenttel nem volt lehetséges a brexit-folyamat végére jutni.
A választások kiírása után feloszlatott előző parlament – amelyben a Konzervatív Pártnak nem volt többsége – nem ratifikálta a brexit-megállapodást, ugyanakkor egy ellenzéki kezdeményezésre beterjesztett és elfogadott törvénnyel kötelezte Johnsont, hogy kérje a brexit halasztását az Európai Uniótól, éppen azért, mert nem volt ratifikált megállapodás a brexit feltételeiről.
Az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács az előző, október 31-i brexit-határidőt 2020. január 31-ig kiterjesztette.
A Brit Iparszövetség vezérigazgatója, Carolyn Fairbairn nemrégiben közzétett felhívásában közölte: a megállapodás nélküli kilépés az EU-ból már rövid távon súlyos fennakadásokat, hosszú távon ugyancsak súlyos versenyképességi károkat okozna a brit üzleti szektorban.
