A gazdasági növekedés megtorpanása, a társadalmi egyenlőtlenségek, a szociális biztonság hiánya és a politikai elitbe vetett bizalom csökkenése is hozzájárult az elmúlt hónapok tüntetéseihez, zavargásaihoz és kormányválságaihoz Latin-Amerikában – állapítja meg a Foreign Policy amerikai magazin elemzése mellett számos más, a témában jártas szakértő.
– Minden ország külön eset, de általánosságban elmondható, hogy fennállnak ezek a problémák az egész térségben – mondta lapunknak Lénárt András, a Szegedi Tudományegyetem Hispanisztika Tanszékének adjunktusa.
Bolíviában a tizennégy éve hatalmon lévő Evo Moralest kényszerítette lemondásra a hadsereg, miután szabálytalanságokra derült fény a győzelmét kimondó októberi elnökválasztáson. Chilében a metrójegyárak emelése miatt kezdtek tüntetni a diákok, de a tiltakozások az egész lakosságra kiterjedő, a társadalmi egyenlőtlenségek elleni kormányellenes megmozdulásokká váltak. Venezuelában továbbra is társadalmi feszültség uralkodik, a gazdaság romokban hever, az infláció az egekbe szökött, az Egyesült Államok és az Európai Unió Juan Guaidó ellenzéki vezetőt ismeri el elnöknek, miközben a valódi államfő, Nicolás Maduro továbbra is élvezi a hadsereg támogatását. A gazdasági bajok vezettek nemrég Mauricio Macri argentin elnök választási vereségéhez is, miközben tüntetések voltak az elmúlt hónapokban Paraguayban, Peruban, illetve Ecuadorban – utóbbi országban azért, mert Lenín Moreno államfő eltörölte az üzemanyag-támogatások négy évtizede bevezetett rendszerét.

Fotó: Reuters
– A mai latin-amerikai társadalom már egy másik közegben él. Amit tíz-húsz évvel ezelőtt elfogadtak, azt ma már nem. Főleg a fiatalok, de a középkorúak is, akiket az utcákon látunk tiltakozni, az interneten, a közösségi oldalakon élnek, és látják, mi megy a világban, melyik országban hogyan reagál a nép azokra a dolgokra, amelyek nem tetszenek neki. Tehát nem véletlen, hogy egymás után robbannak ki ezek a megmozdulások, mert látják, hogy a szomszédos országban el lehet érni valamit. A chilei tiltakozás hatására például új alkotmány kidolgozásáról állapodott meg a kormány és az ellenzék – magyarázta Lénárt András.