A hadsereg szerepe
Évtizedekkel ezelőtt erőteljesen befolyásolták külföldi hatalmak a latin-amerikai politikai eseményeket, az Egyesült Államoknak és a Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA) például számos puccsban volt benne a keze. A jelenlegi helyzetben azonban nehéz megmondani, hogy van-e egyértelmű külső beavatkozás – véli Lénárt András azzal kapcsolatban, hogy Evo Morales bolíviai elnök lemondását nemcsak maga az érintett, de Mexikó, Venezuela, Nicaragua és Kuba baloldali vezetése is államcsínynek nevezte. – Latin-Amerikában régebben mindig döntő szerepe volt a hadseregnek. A puccsokat minden esetben a hadsereg hajtotta végre. Általánosságban elmondható, hogy az került hatalomra, aki mellé a tábornokok álltak. A 2000-es évektől kezdve már nem így következett be a hatalomváltás – mondja a szakértő, aki szerint éppen ezért ijesztette meg Latin-Amerikát a mostani bolíviai eset. Evo Morales ugyanis ki akarta vezényelni a hadsereget az utcára a tiltakozók ellen, de a hadsereg és a rendőrség nem engedelmeskedett, sőt felszólították, hogy mondjon le. – Egy alapvetően demokratikusnak tekinthető latin-amerikai országban ilyenre rég nem volt példa. Ebből a képletből már tényleg csak az Egyesült Államok vagy egy másik külföldi hatalom beavatkozása hiányzik, hogy visszaálljon a régi világ – magyarázta a helyzetet Lénárt András.