Az eseményeket követően az ENSZ Tanzániában felállított nemzetközi törvényszéke próbált meg igazságot szolgáltatni. Hosszú évek elhúzódó és költséges tárgyalásai után 2015-ig a 93 megvádolt személyből 61-et ítéltek el, köztük az egykori miniszterelnököt, Jean Kambandát. Közben Ruandában, ahol több százezer (!) főt vádoltak meg, az ítélkezés felgyorsítására helyi, közösségi bíróságokra bízták a feladatot.
Ezek viszont kisebb viták elsimítására voltak csak alkalmasak, bírálóik szerint alapvetői normáknak sem feleltek meg. Számos elkövető külföldön, jellemzően a környező afrikai államokban keresett menedéket a népirtás után, voltak, akik Európába és Amerikába is eljutottak. Néhányuk idővel lelepleződött, és felkutatásuk ugyan a mai napig nem ért véget, de feltehetően így is ezrek úszták meg büntetlenül a tetteiket.
Búcsú a gyarmati pénztől
Súlyos hibának nevezte a gyarmatosítást Emmanuel Macron az egykori francia kolónián, Elefántcsontparton. A francia elnök több nyugat-afrikai vezetővel találkozott annak alkalmából, hogy utóbbiak bejelentették, jövőre megszabadulnak a gyarmati időkből hátramaradt afrikai valutaközösségi franktól, és saját pénznemüket vezetik be. Az afrikai valutaközösségi frankot 1945-ben vezették be Nyugat- és Közép-Afrika több államában, és árfolyamát a francia frankhoz, majd később az euróhoz kötötték. Párizs kötelezte az afrikai országokat, hogy a számukra biztosított pénzügyi stabilitásért cserébe valutatartalékaik jelentős részét kamatmentesen helyezzék el a francia kincstárban.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!