Hármas teszten a Netanjahu-korszak

Viharos időben szólították tegnap az urnákhoz Izraelben a Likud 116 ezer tagját, hogy döntsenek arról, Benjamin Netanjahu kormányfő vagy kihívója, Gideon Szaár volt miniszter vezesse-e a vezető jobboldali kormánypártot. Izraeli elemzők borítékolták Netanjahu győzelmét, de a hetvenéves miniszterelnök politikai jövőjét jogi kihívások is érik a márciusi választások előtt. Minderről az egyik legismertebb izraeli politikai konzultánst, az amerikai születésű Dahlia Scheindlint (képünkön) kérdeztük tegnap telefonon.

Az izraeliek egyharmada a miniszterelnöknek hisz inkább Fotó: Corinna Kern Forrás: Reuters

Az izraeliek egyharmada a miniszterelnöknek hisz inkább
Fotó: Reuters

– Március elején tartják a választásokat. Soha nem fordult elő korábban, hogy egy év leforgása alatt háromszor is az urnákhoz szólították volna az izraelieket. Lehet-e úgy fogalmazni, hogy a Likud-előválasztással és a bírósági döntéssel együtt háromszorosan is kockán forog az egész Netanjahu-korszak?

– Minden egyes választás népszavazás az éppen aktuális vezetőről. Ha háromszor tartanak választásokat, akkor háromszor mondanak róla ítéletet. De most ki kell ezt egészíteni azzal, hogy vádat emeltek ellene – igaz, egészen pontosan ez jogtechnikailag még nem következett be, de bizonyosan megtörténik, nem kérdés. A jog nem írja egyébként elő, hogy a kormányfőnek le kellene mondania, ha vádat emelnek ellene. De ha a bíróság úgy dönt, Netanjahu nem alakíthatja meg a következő kormányt, ez bizonyosan befolyásolja, hogy a polgárok rá akarnak-e majd szavazni vagy sem. Meglehet, lesznek, akik emiatt nem akarják majd rá pocsékolni a voksukat vagy úgy vélik, azért nem támogatják őt, mert kimondatott róla, hogy nem alkalmas közhivatal betöltésére. De egy ellenárammal is számolni kell. Netanjahunak széles választói bázisa van, amelynek meggyőződése, hogy a kormányfő áldozat. Minél inkább azt látják ezek az emberek, hogy Netanjahu össztűz alatt van, annál inkább a védelmében lépnek fel – hogy úgy mondjam, a „mély állam összeesküvésével” szemben. Ez tehát egy kétirányú utca.

– Magyarországon ismeretlen az instabil parlamenti erőviszonyokból fakadó patthelyzet, ami Izraelt ma jellemzi. Hogyan lehet így egyáltalán döntéseket hozni? A tehetetlenségi erő mozgatja az államigazgatást?

– Nem tudtuk elfogadni a költségvetést, a minisztériumok nem tudnak tervezni – az előző évi büdzsészámokat görgetik tovább. Politikai értelemben pedig marad a Netanjahu-korszak egy évtizedének vonalvezetése, legyen szó a palesztinokkal való konfliktusban való egy helyben toporgásról vagy a ciszjordániai zsidótelep-építkezések folytatásáról.