Ma választ Nagy-Britannia

Az egészségügy helyzete és a brexit tematizálja a mai, előre hozott brit választásokat. Bár a voksolást megelőző felmérések sorra a Konzervatív Párt előnyét jelezték, a múltban többször is tévedtek a kutatók, így csak annyi bizonyos: bármi megtörténhet a szigetországban. A szavazást Brüsszelből is árgus szemekkel figyelik, az eredményen a brit kilépés, a brexit sorsa is múlik.

Jeremy Corbyn a kampányhajrában. Pártja új brexitalkut ígér Fotó: Gonzalo Fuentes Forrás: Reuters

2010 óta a mai a negyedik alkalom, hogy parlamenti választásokat tartanak Nagy-Britanniában. Akárcsak utoljára, 2017-ben, a britek ma is előrehozott voksoláson dönthetnek országuk jövőjéről, így az EU-kilépés, a brexit alakulásáról. A szavazást megelőző felmérések sorra arról tanúskodnak, hogy a jelenleg is kormányzó Konzervatív Párt lehet a voksolás nyertese. A YouGov közvélemény-kutató kimondottan nagy, százezres minta alapján a minap 43 százalékra becsülte a Boris Johnson vezette párt támogatottságát, második helyre pedig a Munkáspártot jelzi előre ennél jóval kevesebb, 34 százalékkal. A Liberális Demokraták népszerűségét 12 százalékra mérték. A YouGov ezzel a 650 fős londoni alsóházban 339 mandátumot jelez előre Johnsonéknak, ami a gyakorlatban 28 fős többséget jelentene a kormánypártnak.

A konzervatív kormányfő ennek ellenére nem dőlhet hátra: november végén ugyanez a kutatócég még 68 fős konzervatív többséget vizionált. Az sem zárható ki, hogy végül meglepetés születik és kisebbségi kormány alakulhat Londonban, a YouGov ugyanis széles hibahatárral számol: a 311–367 közötti tartományba eshet a tory mandátumok száma. Pusztán az elmúlt fél évben is rengeteget változott a britek választási preferenciája: volt olyan időszak, amikor a Munkáspárt tört az élre, máskor a konzervatívok kaptak erőre, de rövid időre Nigel Farage és Brexit Pártja is befutónak tűnhetett. Emlékezetes az is, hogy 2017-ben a kutatók zöme rosszul mérte fel a konzervatívok népszerűségét, így történhetett meg, hogy az akkor még Theresa May vezette párt végül kisebbségi kormányzásra kényszerült.

Jeremy Corbyn a kampányhajrában. Pártja új brexitalkut ígér
Fotó: Reuters

Az elemzők felmérték a slágertémákat is. Itt máris meglepetés született, a Panelbase közvélemény-kutató által megkérdezettek nagy többsége, összesen hetven százalék ugyanis az egészségügyet nevezte meg az egyik legfontosabb kérdésként. A brexit alakulását mindössze a résztvevők 51 százaléka vélte meghatározónak. A brit gazdaság állapota, a bevándorlás, illetve a környezetvédelem szintén rendkívüli mértékben foglalkoztatja a szavazókat – mutatott rá a Panelbase. A kutatás eredménye amiatt lehet érdekes, mert Johnson a kampány utolsó napjai­ban épp az állami egészségügyi szolgálat (NHS) állapota miatt kapta a legtöbb kritikát. Maga a miniszterelnök is óvatos: egy keddi kampányeseményen „egyáltalán nem eldöntöttnek” nevezte a konzervatív győzelmet.

Ha azonban mégis érvényesül a papírforma, és Johnsonék biztos parlamenti többséggel végeznek az élen, borítékolható, hogy a britek jövő év ja­nuár végéig elhagyják az Európai Uniót. A Konzervatív Párt az egész választási kampányát a Hajtsuk végre a brexitet! mottója köré építette. Ennél lényegesen nehezebben lehet érvényt szerezni a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt brexitvíziójának: Jeremy Corbynék új megállapodást hoznának létre a kilépés feltételrendszeréről az Európai Unióval, majd ezt a dokumentumot bocsátanák népszavazásra.

A Liberális Demokraták a konzervatívokhoz hasonlóan egyszerű, bár velük ellentétes szlogennel kampányoltak. Aki a liberálisokra szavaz, az arra voksol, hogy Nagy-Britannia maradjon az EU-ban – így szólt az üzenet. Johnson a kampány utolsó napjaiban annak a félelmének is hangot adott, hogy szűkös konzervatív győzelem esetén a Munkáspárt a skót nacionalistákkal próbálna kormányt alakítani.

Elemzők szerint ennek kicsi az esélye, a brit politikára ugyanis kevésbé jellemző a politikai kompromisszumkészség, és általában egyetlen párt uralja a törvényhozást.

Magid Magid: A mostani voks számít

– A politikában töltött éveim alatt nem volt még ennyire fontos voksolás Nagy-Britanniában. De számos európai is átérzi a mai választások jelentőségét – fogalmaz lapunknak Magid Magid zöldpárti EP-képviselő, az angliai Sheffield egykori polgármestere. – Nem kevesebb a tét, mint a brexit, így az országunk jövője – teszi hozzá. A szomáliai származású, mindössze harmincéves politikus arra a felvetésre, hogy ezúttal beválnak-e a közvélemény-kutatások, mosolyogva kijelenti: az egyetlen eredmény, ami számít, az a mostani lesz. – Valóban, a múltban sokszor tévedtek a felmérések. Nyilván nekem is van kedvencem: egy olyan eredmény, amit most rögtön aláírnék – nevet, majd elmondja: reméli, hogy kisebbségi kormány lesz a szavazás eredménye. – Addig vagyok boldog, amíg Boris Johnsonnak nincs elég képviselője ahhoz, hogy átvigye a londoni parlamenten a brexit-megállapodását – állítja Magid, aki a Munkáspárt és a Skót Nemzeti Párt koalícióját vizionálja. Míg Nyugat-Európában általában igen erősek a zöldpártok, Nagy-Britanniáról ez kevésbé mondható el. A képviselő emiatt a szavazási rendszert okolja. A „győztes mindent visz” típusú rendszer nem teszi lehetővé, hogy arányosan képviseljék magukat országos szinten. Magid meggyőződése pedig, hogy a szigetországban is sokakat érint a környezet ügye. A brit Zöldeknek világos képük van a brexitről. – Nem akarjuk visszafordítani a kilépési folyamatot és úgy tenni, mintha semmi sem történt volna 2016 nyarán. Inkább azt szeretnénk, ha a polgárok egy újabb népszavazáson dönthetnének. Mára több információnk van, így ezeknek a birtokában szavaztatnánk meg a briteket – mondja. – Ha a politikusok meggondolhatják magukat, akkor a polgárok miért nem? – teszi fel a kérdést, hangsúlyozva: pár évvel ezelőtt még Boris Johnon sem utálta ennyire Brüsszelt. – Még ha ki is lépünk, a legjobb az lenne, ha az emberek hatalmat kapnának ebben. Bőven van tennivalónk az egészségügyben vagy a gyermekszegénység terén is – szögezi le Magid Magid.

Geoffrey Van Orden: Az egyetlen brexit-párti erő vagyunk

A Konzervatív Párt európai parlamenti delegációjának vezetőjét a kampány utolsó óráiban, kelet-angliai választási körzetében értük utol telefonon. – Azt gondolom, hogy erős számokat produkálunk. A kilépéspárti választói körzetek valószínűleg a miénk lesznek – mondta a Magyar Nemzetnek a politikus, azt hangsúlyozva: bár valamennyi nagy-britanniai körzetnek megvannak a sajátos jellemzői, mostanra a szavazók jelentős többsége már maga mögött akarja tudni a brexitet. – Az emberek tovább akarnak lépni, így a jövőre nézve kulcsfontosságú, hogy végre tényleg elhagyjuk az Európai Uniót – szögezi le Geoffrey Van Orden, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy a Konzervatív Párt az elmúlt hetekben gyakorlatilag valamennyi ellenzéki erő ellenében folytatta le a választási harcot. Skóciában és Walesben a nacionalista érzelmű pártok erősek, de országos szinten a kilépést ellehetetleníteni vágyó liberális demokraták, illetve a brexit kérdésében nem annyira következetes politikát folytató Munkáspárt az ellenfél. – A liberálisok útközben valahol eltévedtek. A Munkáspárt pedig képtelenségeket állít. Nemrég ünnepeltük a vasfüggöny lebontásának harmincadik évfordulóját. Önök Magyarországon jól ismerik a kommunizmust. Nos, Jeremy Corbyn és a Munkáspárt nagy vonalakban ezt a rendszert akarja megteremteni a szigetországban. Csak azt bánom, hogy számos fiatal nem elég tájékozott, és ebből adódik, hogy szimpatizál velük – mondja Van Orden, aki a felsorolásból látványosan kihagyja a Nigel Farage vezette Brexit Pártot. Amikor erről kérdezem, rámutat: a „kilépéspárt” csak eszköz Farage-nak a hatalomban maradáshoz, így nem számít valódi politikai tényezőnek. – Vannak olyan, a Brexit Párthoz tartozó politikusok, akik egyszerűen visszaléptek a saját körzetükben, nehogy veszélyeztessék Johnson miniszterelnök szavazatait. Máshol viszont erre sem képesek, így akadnak olyan választókörzetek is, ahol éppen hogy Farage-ék akadályozzák a konzervatív győzelmet, vagyis a brexitet. Árulkodó, nem igaz? – kérdi a konzervatív EP-képviselő.