Teljes lett a diplomáciai kör

Távol-keleti látogatással érkezett a célegyenesbe az idei diplomáciai dömpingév: Orbán Viktor Japánba látogatott, ahol többek között Abe Sindzó miniszterelnökkel folytatott tárgyalásokat. Ezzel a magyar kormányfő a világpolitika szinte összes vezetőjével külön találkozót bonyolított le 2019-ben. A magyar–japán kapcsolatok idei, 150. évfordulója erősítheti a politikai viszonyt, amire a folyamatos gazdasági bővülés miatt lenne szükség.

A japán és a magyar miniszterelnök Tokióban. Százötven éves a két ország közötti külkapcsolat Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Épp a magyar miniszterelnök mostani tokiói látogatásához időzítve jelent meg egy cikk a The Diplomat külügyi szakportálon, amely a japán külpolitikában bekövetkezett, progresszív változást elemzi. 2019 ugyanis kifejezetten sűrű év volt Abe Sindzó miniszterelnöknek és kormányának: idén Kína, Dél-Korea, India, Irán, Ausztrália és az EU is kiemelten kezelt viszonylatnak számított, ezeket az országokat – számos további mellett – fel is kereste a japán kormányfő. Az elemzés megjegyzi: nem forradalmi változás, hogy Tokió nagyobb figyelmet fordít a nemzetközi kapcsolataira. Az Egyesült Államok kiszámíthatatlan külpolitikájával és Kína töretlen nyomulásával elindult kezdeményezőkészség azonban mostanra részleteiben is jól megfigyelhetővé vált. Tokió regionális szinten igyekszik javítani, elmélyíteni relációit, míg a földrajzilag távolabb fekvő térségekben kapcsolatainak bővítésére törekszik.

Noha ez a diagnózis a távoli, ám bejáratott magyar–japán kapcsolatok elhanyagolását vonná maga után, valójában az elmúlt években Budapesten is komoly diplomáciai offenzíva zajlott le. Jelentősen megnövekedett a japán delegációk száma Magyarországon, lapunk is több interjút közölt a nemzetközi kapcsolatok számos elismert, japán szakemberével. A szakértői látogatások középpontjában rendszerint az átalakuló világrend és Peking nemzetközi befolyásának megerősödése állt, ezért a Kelet-Ázsiával foglalkozók körében itthon általánossá vált a vélekedés, hogy Tokiónak nincs ínyére az elmúlt években lendületesen bővülő magyar–kínai kapcsolatrendszer. Ezt támasztja alá, hogy bár Abe Sindzó 2012 óta vezeti Japánt, még nem látogatott el Magyarországra, miközben a kelet-közép-európai régió legtöbb országában igen.

A japán és a magyar miniszterelnök Tokióban. Százötven éves a két ország közötti külkapcsolat
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A politikai kapcsolatokban áttörést hozhat, hogy Orbán Viktor most Japánba látogatott. A vizit apropóját a két nép közötti hivatalos kapcsolatok felvételének 150. évfordulója adta. Japán kollégájával, Abe Sindzóval közös sajtótájékoztatójukon a magyar kormányfő optimistán nyilatkozott a kétoldalú kapcsolatokról. Mint fogalmazott, lelki tartalma van a két nép barátságának, amelynek alapjául szolgált Japán segítsége a rendszerváltás éveiben. Orbán Viktor felidézte, 1990-ben jelen volt az Országgyűlésben, amikor át kellett alakítani Magyarországot, a világ pedig bizalmatlanul szemlélte, sikerül-e. – Volt azonban egy ország, amelyben egypercnyi bizalmatlanság sem volt: Japán, amely nem kérte vissza azonnal a hiteleit, fejlesztéseket hozott Magyarországra, és segített, hogy az ország ezt a nehéz időszakot túl tudja élni – emlékeztetett. A gazdasági kapcsolatokat illetően a magyar miniszterelnök elmondta, Japán sikere fontos nekünk, mert a legnagyobb ázsiai befektetőről van szó hazánkban. – Minél sikeresebb lesz Japán, annál nagyobb összegben fektethet be Magyarországon – mutatott rá. Mint hangsúlyozta, japán kollégája biztosította, hogy Tokió is érdekelt hazánk sikerében, ezért támogatja, hogy modern technológiai beruházások érkezzenek Magyarországra.

A kormányfő szerint lelki alapja van a barátságnak
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A gazdasági kapcsolatok így is kiemelkedők – erről a Külgazdasági és külügyminisztérium tájékoztatta lapunkat. Megkeresésünkre közölték, legfrissebb adataik szerint a kétoldalú áruforgalom 2019 első nyolc hónapjában – 2018-hoz képest – 0,1 százalékkal emelkedett, míg a teljes kereskedelmi mérleg 35 százalékkal erősödött. A befektetésekben Japán világviszonylatban a hetedik, Ázsiából pedig a legnagyobb hazánkban. Az MNB adatai szerint 2017-ben több mint 2,6 milliárd euró volt a japán tőkebefektetés-állomány Magyarországon, ez a szám az ezt megelőző évek során is folyamatosan emelkedett. Ma 170 japán vállalat működik nálunk, 33 000 főt foglalkoztatnak, és különösen az autó­iparban jelentősek. 2019-ben a legfontosabb japán beruházások is erről a területről érkeztek, az öt legfontosabb közül három ehhez az ágazathoz kapcsolódik. A magyar kormány eddig hat japán vállalattal kötött stratégiai szerződést.

Magyar Intézet nyílt Tokióban

Magyar Kulturális Intézet nyílt Tokióban; a központot Szijjártó Péter adta át. A külgazdasági és külügyminiszter elmondta, a kulturális együttműködés kiváló hátország a politikai és gazdasági kapcsolatokhoz. Az intézetet a diplomáciai kapcsolatok felvételének alkalmából hozta létre a magyar állam. Szijjártó hangsúlyozta: 150 év kifejezetten hosszú idő, viszont az időszak fejleményei feljogosítanak arra, hogy elmondjuk: Japán és Magyarország kapcsolatai soha nem voltak olyan jók, mint most. Mint hozzátette, ennek legfontosabb oka, hogy azokat mindig a kölcsönös tisztelet jellemezte. Szijjártó szerint a tartós kapcsolatok kulcsa az oktatás és a kultúra, e területeken fontos az együttműködés mélyítése. (MN)