Félsikert arattak Berlinben

A Líbia déli és keleti részét ellenőrzése alatt tartó Haftár tábornokot és a Tripolit ellenőrző egységkormány vezetőjét, esz-Szarrádzsot ismét nem sikerült egy asztalhoz ültetni.

A Mártírok tere Tripoliban. A béke csak látszólagos Fotó: Ismail Zetouni Forrás: Reuters

Beszüntetik a Líbiába irányuló fegyverszállításokat és felfüggesztik a polgárháború résztvevőinek katonai támogatását, hogy elősegítsék a tűzszünet betartását – többek között erről egyezett meg vasárnap Berlinben a nemzetközi Líbia-konferencián részt vevő tizenkét ország és négy nemzetközi szervezet. Elemzők úgy vélik: noha a konfliktusban érdekelt nagyhatalmaknak aligha sikerült megoldaniuk a Moammer el-Kadhafi 2011-es megbuktatása óta káoszba süllyedt észak-afrikai ország problémáit, elsősorban a német, de az ENSZ ernyője alatt összeült nemzetközi diplomácia egyaránt sikerként könyvelheti el a békés politikai rendezés alapjait megteremteni hivatott találkozó eredményeit.

Az olasz ANSA hírügynökség ugyanakkor megjegyzi: miközben az uniós vezetők áttörésről és sikerről beszélnek, a Líbia déli és keleti részét ellenőrzése alatt tartó Halífa Haftár tábornokot és a Tripolit ellenőrző egységkormány (hivatalosan: Nemzeti Egyetértés Kormánya, GNA) vezetőjét, Fájez esz-Szarrádzsot ismét nem sikerült egy asztalhoz ültetni, a hadúr és a miniszterelnök közötti kölcsönös bizalmatlanság pedig újabb fegyveres konfliktusok táptalajául szolgálhat.

Az olasz sajtó szerint ellentmondásos továbbá az a tény, hogy a konferencia végén elfogadott 55 pontos záródokumentumot ugyanazon országok képviselői foganatosították, hogy többé nem avatkoznak bele a líbiai konfliktusba, amelyek a polgárháború kitörése óta aktív részt vállalnak annak alakulásában.

– A memorandumot sem Haftár, sem esz-Szarrádzs nem írta alá – írta az Il Gior­nale olasz napilap.

A Mártírok tere Tripoliban. A béke csak látszólagos
Fotó: Reuters

A tanácskozáson egyébként Németország és az ENSZ mellett Algéria, az Egyesült Arab Emírségek, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Egyiptom, Franciaország, Kína, a Kongói Köztársaság, Olaszország, Oroszország és Törökország, továbbá az Afrikai Unió, az Arab Liga és az Európai Unió küldöttsége vett részt. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter eredményesnek nevezte a találkozót, orosz kollégája, Szergej Lavrov ugyanakkor csupán annyit mondott: a tanácskozás nagyon hasznos volt, de még nem sikerült elérni, hogy komoly és stabil párbeszéd kezdődjön az egymással harcoló líbiai erők között. Giuseppe Conte olasz kormányfő hangsúlyozta, országa kész vezető szerepet vállalni a tűzszüneti megállapodás betartásának ellenőrzésében. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a Twitter mikroblogon úgy fogalmazott: az EU fontos szerepet tölt majd be a konferencia utóéletében.

Az EU-tagországok külügyminiszterei hétfőn Brüsszelben ültek össze, hogy megvitassák a berlini konferencia eredményeit. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: az Európai Unió­nak szembe kell néznie azzal, hogy úgy a Száhel-térség instabilitása, mint a líbiai konfliktus könnyen a migrációs nyomás kiújulását és további erősödését okozhatják.

A konferencia résztvevőinek kötelezettségvállalásai

– Mindent megtesznek a tűzszüneti megállapodás betartatása ér­dekében

– Nem nyújtanak további támogatást a Líbiában harcoló feleknek

– Gondoskodnak a fegyverembargó érvényesítéséről

– Szankciókkal sújtják a fegyverembargót megszegő államokat

– Törekednek a milíciák leszerelésére

– Sürgetik a parlamenti választások megtartását és egy új egységkormány felállítását

– A nemzetközi humanitárius jogok és az emberi jogok tiszteletben tartására törekednek

– Egy líbiai katonai és egy nemzetközi „nyomonkövetési” bizottságot állítanak fel

– Egységes biztonsági, rendőri és katonai erőket hoznak létre

– A politikai előrelépés alapja továbbra is a 2015. december 17-én Marokkóban aláírt líbiai politikai megállapodás