Mozgalmasnak ígérkezik az idei év az Európai Unió és Kína kapcsolatában, várhatóan ugyanis a két nagyhatalom több közös ügyben döntést hoz majd. A területtel foglalkozók között abban nincs egyetértés, hogy milyen irányban mozdul el a viszony: olvasni áttörésről szóló elemzéseket is, ahogyan a Kínával szembeni, sokkal keményebb fellépést sem zárják ki. Peking az elmúlt években egyre nagyobb energiát fordított az európai kapcsolatok építésére, aminek legfőbb oka az Egyesült Államokkal kialakult, máig rendezetlen kereskedelmi konfliktus. Donald Trump amerikai elnök ugyanis nemcsak a kínai árukra vetett ki védővámot, de az Európai Unió megregulázására is több kísérletet tett. Jelenleg is előkészítés alatt áll egy jogszabály, amelynek értelmében csaknem az összes európai exporttermék esetében a duplájukra emelkednének az importvámok. Kínában ezért már tavaly várakozással tekintettek az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságra különösen, miután a külügyi szolgálatot korábban vezető Federica Mogherini Kína-ellenes politikus hírében állt. Egy esetleges, az Egyesült Államok vámpolitikájával szembeni, összehangolt fellépést azonban számos tényező megnehezít. Mindenekelőtt ilyen a 2012-ben kezdődött Kína és a kelet-közép-európai régió országai közötti 17+1 együttműködés, amit Nyugaton szokás Peking trójai falovaként minősíteni. Sokan vélik úgy, hogy az uniós tagállamokat, így Magyarországot is soraiban tudó megállapodással Kína az EU egységének megbontására törekszik.
Olaf Scholz legalizálni akarja az abortuszt
Németországban 106 000 abortuszt végeztek 2023-ban.