Szijjártó Péter: Nukleáris energia nélkül nem lehet megvalósítani a klímasemlegességet

Az Európai Uniónak be kell fejeznie az atomenergia negatív diszkriminációját – mondta a külgazdasági és külügyminiszter a prágai 6. közép-európai atomipari konferencián.

Szijjártó Péter csak egyenlő feltéteket kér az uniótól Fotó: KKM/Borsos Mátyás Forrás: MTI/KKM/Borsos Mátyás

Egyenlő feltételeket kell biztosítania az EU-nak

Magyarország egyedülálló gazdasági teljesítményt nyújt a károsanyag-kibocsátás csökkentése mellett

A paksi beruházással egy nagyon komoly kelet-nyugati együttműködésnek adtunk platformot

Magyarország a következő években el fogja indítani a paksi nukleáris akadémiát

Nukleáris energia nélkül Európa nem tudja megvalósítani a klímasemlegességet 2050-re, ezért az Európai Uniónak be kell fejeznie az atomenergia negatív diszkriminációját – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Prágában, a 6. közép-európai atomipari konferencián elhangzott előadásában.

„Az EU-nak egyenlő feltételeket kell biztosítania, sőt támogatnia is kell a nukleáris energia előállításának terjesztését, hiszen az atomerőművekben biztonságosan, zöld módon, olcsón és hosszú távon kiszámítható módon lehet előállítani a villamos energiát”

– mutatott rá Szijjártó Péter.

Leszögezte, hogy Magyarország élen jár a klímaváltozás elleni küzdelemben, nukleáris beruházásai lehetővé teszik, hogy a 2030-as évekre a magyar villamosenergia-termelés 90 százaléka karbonsemleges legyen.

„Ez egész Európában egyedülálló teljesítmény, mint ahogyan a világon nagyon kevés, 21 olyan ország van, amely úgy tudja növelni folyamatosan gazdasági teljesítményét, hogy közben a károsanyag-kibocsátása is csökken”

– mondta a miniszter. Szijjártó Péter szerint Magyarország az elmúlt években világossá tette, hogy nagyon komoly szerepet szán a nukleáris energiának, a zöldenergia elterjesztésének.

„A paksi beruházás nyomán, amikor a két új atomreaktor munkába lép, éves szinten 17 millió tonna széndioxid kibocsátását tudjuk megelőzni. Ha figyelembe vesszük azt, hogy éves szinten a magyar közlekedési szektor az egész országban megvalósuló tevékenységének éves kibocsátása 12 millió tonna, láthatjuk, hogy ennek a másfélszeresét tudjuk elkerülni és megelőzni a paksi atomreaktor üzembe állításával” – fejtette ki.

Szijjártó Péter csak egyenlő feltéteket kér az uniótól
Fotó: MTI/KKM/Borsos Mátyás

A miniszter kijelentette, hogy a paksi beruházás mára igazi nemzetközi beruházássá vált, hiszen a fővállalkozó Roszatom mellett olyan nagy nyugat-európai és amerikai vállalatok kaptak szerződéseket, mint a General Electric, amely majd a turbinákat gyártja, vagy a francia Framatome és a német Siemens, amelyek az irányítási rendszerek szállításáért lesznek felelősek.

„Ez tehát egy nagy nemzetközi projekt. Büszkék lehetünk arra, hogy a paksi beruházással egy nagyon komoly kelet-nyugati együttműködésnek adtunk platformot, egy olyan nagyon progresszív és nagyon érzékeny ágazatban, mint amilyen az atomenergia”

– mondta Szijjártó Péter.

Az is világossá vált mára, hogy a nukleáris energia előállítása nagyon progresszív, jövőorientált és modern formája a villamos energia előállításának. Ezért a visegrádi együttműködés megerősítésével a közép-európai országok újabb nukleáris projektekbe fognak bele, kihasználva azt, hogy immáron öt évtizede használjuk békésen a nukleáris energiát – tette hozzá.

Szijjártó Péter elmondta, hogy a magyar kormány új ösztöndíjprogramot indít, amelynek keretében évente ötven külföldi fiatalnak biztosít nukleáris mérnöki képzést.

„Ennek a programnak a második lépcsőjeként a következő években el fogjuk indítani a paksi nukleáris akadémiát, amelynek nyomán világossá tesszük, hogy a nukleáris energia az energia-előállítás modern és jövőorientált formája”

– jegyezte meg.

„Jelenleg is működik egy a magyar kormány által életre hívott ösztöndíjprogram, amelynek keretében éves szinten több ezer külföldi hallgató tanul különböző magyarországi egyetemeken magyar állami ösztöndíjjal. Ezt a programot bővítjük most ki. A világ minden tájáról várjuk majd a jelentkezőket” – közölte az előadás után az MTI-vel.

Szerinte erre óriási igény van, mert azokban az országokban, ahol most kezdik meg a nukleáris energia békés célú használatát, nem épült még fel az az oktatási kapacitás, amely lehetővé tenné a nukleáris mérnökök képzését megfelelő számban.

Hozzátette, hogy a világban számos nagy és erős gazdasággal rendelkező ország van, amely nukleáris energiakapacitását bővítve csak most teremti meg a képzések feltételeit, és érdeklődik a lehetőségek iránt.