Takács Szabolcs: Van esély a vámmentességre

– Úgy gondolom, a magyar gazdaságot az EU-s átlagnál kisebb mértékben fogja sújtani a brexit – mondta a Magyar Nemzetnek Takács Szabolcs, Magyarország brexitügyi miniszteri biztosa. A diplomatával többek között a brit kilépéssel kapcsolatos magyar előkészületekről, a válságforgatókönyvekről és a demokratikus döntések tiszteletben tartásáról beszélgettünk.

Takács Szabolcs jelenleg még miniszteri biztosként tevékenykedik a Külgazdasági és Külügyminisztériumban Fotó: Havran Zoltán Forrás: Magyar Nemzet

Fotó: Havran Zoltán

– A magyar kormány milyen előkészületeket tett arra az esetre, ha az év végéig nem jönne létre a szabadkereskedelmi megállapodás?

– A kormány részéről ezt a munkát természetesen elkezdtük már, hiszen korábban az sem volt világos, hogy a január 31-i kilépés rendezett lesz. A felkészülés részeként tájékoztattuk például a közúti árufuvarozásban érintett szereplőket, hiszen vannak olyan nagy magyar fuvarozó­cégek, amelyek teljes forgalmának a húsz százaléka a brit ­piacra irányul. A felkészülés részeként kapcsolatban vagyunk azokkal az uniós tagállamokkal – elsősorban Hollandiával, Franciaországgal, Belgiummal –, amelyeknek a kikötőiből indul a vízi ­szállítási forgalom az Egyesült Királyságba. Mi úgy látjuk, hogy az európai oldalon felkészültek erre, bevezettek olyan regisztrációs rendszereket, amelyek mind az árut, mind a gépjárművet ellenőrizni tudják, hogy minél kisebb legyen a lassulás a forgalomban. Azt nem tudjuk, hogy a brit oldalon mennyire készültek fel, ezért a magyar gazdasági szereplőknek azt is elmondjuk: mivel lesz vámhatár az európai belső piac és az Egyesült Királyság között, a forgalom lelassul, ezért fel kell készülni az árukészletek esetleges raktározására. Úgy látom, hogy a vámok nem nagyon fogják sújtani a magyar gazdaságot, akkor sem, ha nem lesz vámmentes a kereskedelem. Ebben az esetben – az előző évek magyar–brit áruskálája alapján – a termékek körülbelül hat százalékára fognak kivetni vámot. Mindenképpen lesz valamiféle negatív hatás, de úgy gondolom, a magyar gazdaságot az EU-s átlagnál kisebb mértékben fogja sújtani a brexit. Nagyjából a GDP 0,2-0,8 százaléka közötti csökkenésre számítunk az első időszakban.

– Az EU és Nagy-Britannia között zajló tárgyalások margóján zajlik egy intenzív ­kétoldalú tárgyalássorozat a brit–magyar kapcsolatokról. A kettő nem zavarja egymást?

– Vannak olyan hatáskörök, amelyekben az Euró­pai Unió jogosult tárgyalni, ilyen például az áruforgalomra vonatkozó kereskedelmi együttműködés. Párhuzamos kereskedelmi tárgyalásokat a britekkel nem tudunk folytatni. Az igaz, hogy brit tisztviselőkkel vannak egyeztetések, de ezek nem formális tárgyalások, inkább tájékozódás a másik fél szándékáról. Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy minden olyan területen, ami tagállami hatáskör, együttműködjünk a britekkel. Politikai értelemben mi a britek döntését mindig tiszteletben tartottuk, azzal együtt, hogy nem örültünk a népszavazás kimenetelének. A döntés kapcsán egy dolgot soha nem kérdőjeleztünk meg: annak demokratikus legitimációját. Mi nem csatlakoztunk azokhoz az európai politikusokhoz, akik a briteket próbálták folyamatosan felelősségre vonni a demokratikus döntésük miatt.

– A Twitter-fiókjára feltöltött képek alapján ön járt nemrég Skóciában, ott élő magyarokkal találkozott. Honfitársaink milyen hangulatban készülnek a brexitre?

– Skócia több városában is jártunk, de Angliában és Észak-Írországban is. Úgy látom, hogy a magyar közösség nyugodt. Egyrészt azért, mert van megállapodás a kilépésről. Az ott élő magyarok hozzáadott értéket jelentenek a brit társadalomnak és gazdaságnak. Legális módon élnek kint és vállalnak munkát, a helyi közösség is kedveli őket. Folyamatosan tájékoztatjuk őket a jogi helyzetükről. Emellett van számukra egy másik üzenetünk is: szeretnénk, ha lenne egy élő kapcsolat az anyaország és a magyar közösség között, hiszen Magyarországnak a célja nem lehet más hosszú távon, mint hogy idővel minél több magyar állampolgár hazatérjen. A velük való kapcsolat mindig kiemelt kérdés lesz.