időjárás 13°C Malvin 2022. október 1.
logo

Takács Szabolcs: Van esély a vámmentességre

Kottász Zoltán
2020.01.31. 14:53
Takács Szabolcs: Van esély a vámmentességre

– Úgy gondolom, a magyar gazdaságot az EU-s átlagnál kisebb mértékben fogja sújtani a brexit – mondta a Magyar Nemzetnek Takács Szabolcs, Magyarország brexitügyi miniszteri biztosa. A diplomatával többek között a brit kilépéssel kapcsolatos magyar előkészületekről, a válságforgatókönyvekről és a demokratikus döntések tiszteletben tartásáról beszélgettünk.

– Nagy-Britannia hivatalosan január 31-én hagyja el az Európai Uniót, de még legalább ez év végéig alkalmazni fogja az uniós szabályokat. Február elsején Magyarországon fogunk valamit érzékelni abból, hogy eggyel kevesebb tagországa van az EU-nak?

– Ez egy de jure helyzet, az világos. Ahogyan az is, hogy a britek a kilépési megállapodás alapján, rendezett módon hagyják el az EU-t. A gyakorlatban, a hétköznapokban az elkövetkező tizenegy hónapban semmi nem fog változni. Az Egyesült Királyságban élő magyar állampolgárok és a magyar gazdasági szereplők sem járnak rosszul. Ebben az időszakban a britek magukra nézve kötelezőnek tartják az uniós jogot. Ennek részeként befizetik a költségvetési hozzájárulásokat 2020 végéig. Ami változik, az az, hogy az Európai Unió intézményeiben már nem vesznek részt.

– Nagy-Britannia legkorábban december végén de facto is elhagyja az uniót, remélhetőleg egy, az EU-val kötött szabadkereskedelmi megállapodással. Rossz esetben anélkül. A két különböző forgatókönyv milyen hatással lesz a brit–magyar kétoldalú kapcsolatokra?

– Magyarország szempontjából két dolog kiemelten fontos. Egyrészt a Nagy-Britanniában élő magyaroknak a helyzete és a szerzett jogaik. Ez a kérdés rendezett, nincs aggódnivaló. A másik fontos kérdés a gazdasági együttműködés, hiszen az Egyesült Királyság jelentős kereskedelmi partnerünk, azzal együtt, hogy a teljes magyar kivitelnek a három százaléka megy az Egyesült Királyság ­piacaira. Most a cél az, hogy ebben a rendkívül rövid időszakban, ebben a tizenegy hónapban elérjünk egy szabadkereskedelmi megállapodást. A kereskedelmi tárgyalások nemzetközi gyakorlata azt mutatja, hogy a rendelkezésre álló időkeret nagyon szűkös, tehát amire most ­reális esély van, az az, hogy az áruforgalomra nézve egy vámmentes és kvótamentes kereskedelmi megállapodást érjünk el. Ha nullaszázalékos lesz is a vám, attól még lesz vámeljárás, hiszen a britek nem lesznek a vámunió tagjai. A magyar gazdaság szereplőinek tehát arra kell számítaniuk, hogy a bürokratikus költségek növekedni fognak, illetve a kereskedelmi forgalom valamennyire le fog lassulni. Amennyiben nem jön létre megállapodás, bizonyos termékcsoportokra várhatóan vámot vetnek ki, bár a britek jelezték: ezeket nem kívánják kiterjeszteni a teljes forgalomra. Az előzetes jelzések szerint az első időszakban a termékskálának a 87 százaléka lenne vámmentes.

Fotó: Havran Zoltán

– A magyar kormány milyen előkészületeket tett arra az esetre, ha az év végéig nem jönne létre a szabadkereskedelmi megállapodás?

– A kormány részéről ezt a munkát természetesen elkezdtük már, hiszen korábban az sem volt világos, hogy a január 31-i kilépés rendezett lesz. A felkészülés részeként tájékoztattuk például a közúti árufuvarozásban érintett szereplőket, hiszen vannak olyan nagy magyar fuvarozó­cégek, amelyek teljes forgalmának a húsz százaléka a brit ­piacra irányul. A felkészülés részeként kapcsolatban vagyunk azokkal az uniós tagállamokkal – elsősorban Hollandiával, Franciaországgal, Belgiummal –, amelyeknek a kikötőiből indul a vízi ­szállítási forgalom az Egyesült Királyságba. Mi úgy látjuk, hogy az európai oldalon felkészültek erre, bevezettek olyan regisztrációs rendszereket, amelyek mind az árut, mind a gépjárművet ellenőrizni tudják, hogy minél kisebb legyen a lassulás a forgalomban. Azt nem tudjuk, hogy a brit oldalon mennyire készültek fel, ezért a magyar gazdasági szereplőknek azt is elmondjuk: mivel lesz vámhatár az európai belső piac és az Egyesült Királyság között, a forgalom lelassul, ezért fel kell készülni az árukészletek esetleges raktározására. Úgy látom, hogy a vámok nem nagyon fogják sújtani a magyar gazdaságot, akkor sem, ha nem lesz vámmentes a kereskedelem. Ebben az esetben – az előző évek magyar–brit áruskálája alapján – a termékek körülbelül hat százalékára fognak kivetni vámot. Mindenképpen lesz valamiféle negatív hatás, de úgy gondolom, a magyar gazdaságot az EU-s átlagnál kisebb mértékben fogja sújtani a brexit. Nagyjából a GDP 0,2-0,8 százaléka közötti csökkenésre számítunk az első időszakban.

– Az EU és Nagy-Britannia között zajló tárgyalások margóján zajlik egy intenzív ­kétoldalú tárgyalássorozat a brit–magyar kapcsolatokról. A kettő nem zavarja egymást?

– Vannak olyan hatáskörök, amelyekben az Euró­pai Unió jogosult tárgyalni, ilyen például az áruforgalomra vonatkozó kereskedelmi együttműködés. Párhuzamos kereskedelmi tárgyalásokat a britekkel nem tudunk folytatni. Az igaz, hogy brit tisztviselőkkel vannak egyeztetések, de ezek nem formális tárgyalások, inkább tájékozódás a másik fél szándékáról. Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy minden olyan területen, ami tagállami hatáskör, együttműködjünk a britekkel. Politikai értelemben mi a britek döntését mindig tiszteletben tartottuk, azzal együtt, hogy nem örültünk a népszavazás kimenetelének. A döntés kapcsán egy dolgot soha nem kérdőjeleztünk meg: annak demokratikus legitimációját. Mi nem csatlakoztunk azokhoz az európai politikusokhoz, akik a briteket próbálták folyamatosan felelősségre vonni a demokratikus döntésük miatt.

– A Twitter-fiókjára feltöltött képek alapján ön járt nemrég Skóciában, ott élő magyarokkal találkozott. Honfitársaink milyen hangulatban készülnek a brexitre?

– Skócia több városában is jártunk, de Angliában és Észak-Írországban is. Úgy látom, hogy a magyar közösség nyugodt. Egyrészt azért, mert van megállapodás a kilépésről. Az ott élő magyarok hozzáadott értéket jelentenek a brit társadalomnak és gazdaságnak. Legális módon élnek kint és vállalnak munkát, a helyi közösség is kedveli őket. Folyamatosan tájékoztatjuk őket a jogi helyzetükről. Emellett van számukra egy másik üzenetünk is: szeretnénk, ha lenne egy élő kapcsolat az anyaország és a magyar közösség között, hiszen Magyarországnak a célja nem lehet más hosszú távon, mint hogy idővel minél több magyar állampolgár hazatérjen. A velük való kapcsolat mindig kiemelt kérdés lesz.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.