Mary Beard, a Cambridge-i Egyetem specialistája visszautasította, hogy Plinius koponyájaként azonosították a múzeumban őrzött leletet. „Kilencven százalékig biztos vagyok abban, hogy ez a megállapítás hamis” – írta. Andrea Cionci szerint nagyon valószínű, hogy a koponya Pliniusé, de százszázalékos biztonsággal ez nem jelenthető ki. Sok véletlen egybeesés erősíti a megállapítást, miközben a felvetést kizáró adat nem került elő. Andrea Cioncival kapcsolatban azonban érdemes megemlíteni, hogy nem tekinthető a kérdés szakértőjének. Eddigi legfontosabb alkotása az ismert olasz lírai tenorról, Evan Gorgáról írt életrajzi munkája. Gorga az olasz zeneszerző, Puccini operájának, a Bohéméletnek 1896-os világpremierjén Rodolfo szerepében lépett fel.
Plinius polihisztor volt, aki azt hitte, hogy a megfázás megelőzhető az egér szőrös pofájának megcsókolásával, hogy a sós ételt fogyasztó terhes nő gyermeke körmök nélkül születik. De nem ezért tiszteljük. Természetrajz című, 37 könyvből álló műve a legteljesebb természettudományos szöveg, amely az antik korból ránk maradt. Darab Ágnes, a Miskolci Egyetem professzora szerint az ókor Encyclopaedia Britannicájaként is emlegetett mű Európa legfontosabb tudományos forrása volt egészen a 18. századig. A mű fontosságát növeli, hogy Plinius forrásként felhasználta a mára számunkra már javarészt elveszett, görög nyelvű szakmunkákat, amelyeket így átörökítve csaknem egyedüliként biztosítja az Arisztotelész utáni természettudományos gondolkodásról szerzett tudásunk folytonosságát.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!