Várhelyi Olivér lendületet ad az EU bővítésének

A francia szájíznek megfelelően alakulnak az Európai Bizottság bemutatott bővítési tervei. Várhelyi Olivér bővítési és szomszédságpolitikai biztos szerint megbízható, dinamikus, kiszámítható és mindenekelőtt minél magasabb politikai szinten zajló bővítési folyamatra van szükség. Brüsszelben ismét leszögezték, mielőbb meg kell nyitni a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával.

Brüsszel, 2020. február 5. Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság bõvítésért és szomszédságpolitikáért felelõs tagja beszél a bõvítési folyamat reformjáról szóló bizottsági elõterjesztés bemutatásakor Brüsszelben 2020. február 5-én. MTI/EPA/Olivier Hoslet Fotó: Olivier Hoslet

Várhelyi Olivér, az EU bővítési és szomszédságpolitikáért felelős biztosa bemutatta Brüsszelben az uniós bizottság legfrissebb, elsősorban a nyugat-balkáni államokra vonatkozó bővítési terveit. Ahogy a magyar diplomata elmondta, nem a bővítési folyamat újratervezéséről van szó, hanem sokkal inkább annak fejlesztéséről.

Várhelyi az új rendszert négy pillér mentén írta le:

elsőként megbízhatóságot vár mind az uniótól, mind pedig a tagságra esélyes államoktól.

– Ehhez kiemelt hangsúlyt kell fektetnünk az alapvető reformokra, főként a jogállamiság és a demokratikus intézmények kérdésében – hangsúlyozta, második pillérként a magasabb szintű politikai párbeszédet említve. Eszerint

a jövőben rendszeressé válhatnak az EU és a Nyugat-Balkán közötti csúcstalálkozók és miniszteri szintű egyeztetések,

valamint a szakmai párbeszéd is felélénkülhet. – A dinamikus jelleg pedig az egész bővítési folyamatra jellemző kell, hogy legyen – folytatta a harmadik szemponttal Várhelyi, hozzátéve: a reformok terén elért haladást pozitív ösztönzőkkel kell jutalmazni, míg a követelmények nem teljesítése akár szankciókkal is járhatna.

A „fekete bárány” tagjelöltek így eleshetnének az uniós finanszírozás bizonyos formáitól vagy a bizottság akár már lezárt tárgyalási fejezeteket nyithatna újra. Negyedik pillérként a kiszámíthatóság érvényesülne, tehát pontosan meg kell határozni a tovább-, illetve hátralépés feltételeit. Várhelyi Brüsszelben megismételte azt is:

még a májusi, zágrábi EU–Nyugat–Balkán csúcstalálkozó előtt meg kell nyitni a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával.

Utóbbit az állam- és kormányfők tavaly októberi csúcstalálkozóján Franciaország, Dánia és Hollandia vétózta meg, jócskán letörve a nyugat-balkáni államok uniós ambícióit. A bemutatott bővítési tervek ugyanakkor sok helyen már a francia igények szerint alakultak. Párizs még tavaly novemberben mutatta be saját, hétlépcsős bővítési tervét, amely szintén lehetőséget teremt az EU-nak arra, hogy visszatáncoljon, amennyiben egy tagjelölt nem teljesít bizonyos követelményeket. További hasonlóság a Várhelyi által bemutatottakkal, hogy már nem párhuzamosan futó tárgyalási fejezetekben, hanem egymással összefüggő nagyobb szakpolitikai blokkokban zajlanak a folyamatok. A bizottság hat ilyet nevezett meg, például a belső piac vagy a fenntarthatóság témájában. A várakozások szerint az új bővítési tervek már a hónapban a tagállami vezetők elé kerülhetnek.

Hidat építene a magyar biztos

Gál Kinga és Deli Andor fideszes európai parlamenti (EP-) képviselők a tervezet EP-bizottsági bemutatását követően reményüknek adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy azáltal új lendületet kaphat a nyugat-balkáni bővítés.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint Gál Kinga kiemelte: a javaslat bizonyítja, hogy a magyar biztos mindent megtesz, hogy áthidalja a bővítéssel kapcsolatos aggályokat, és hidat építsen a csatlakozási tárgyalások megkezdését támogató, illetve az ezzel szemben szkeptikus tagállamok között.

Deli Andor nyilvánvalónak nevezte, hogy az Európai Bizottság elkötelezett a nyugat-balkáni bővítése mellett.

Most a bővítés folytatásával kritikus tagállamok térfelén pattog a labda. Remélhetőleg azok is elégedettek lesznek az új módszertannal, így mielőbb megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Albániával és Észak-Macedóniával – közölte.

Hozzátette, így remélhetőleg Szerbia és Montenegró csatlakozási tárgyalásai is felgyorsulnak, és a két élen járó balkáni állam már az Európai Unió kapuján fog kopogtatni 2024-ben. (MTI)