Várhelyi Olivér, az EU bővítési és szomszédságpolitikáért felelős biztosa bemutatta Brüsszelben az uniós bizottság legfrissebb, elsősorban a nyugat-balkáni államokra vonatkozó bővítési terveit. Ahogy a magyar diplomata elmondta, nem a bővítési folyamat újratervezéséről van szó, hanem sokkal inkább annak fejlesztéséről.
Várhelyi az új rendszert négy pillér mentén írta le:
elsőként megbízhatóságot vár mind az uniótól, mind pedig a tagságra esélyes államoktól.
– Ehhez kiemelt hangsúlyt kell fektetnünk az alapvető reformokra, főként a jogállamiság és a demokratikus intézmények kérdésében – hangsúlyozta, második pillérként a magasabb szintű politikai párbeszédet említve. Eszerint
a jövőben rendszeressé válhatnak az EU és a Nyugat-Balkán közötti csúcstalálkozók és miniszteri szintű egyeztetések,
valamint a szakmai párbeszéd is felélénkülhet. – A dinamikus jelleg pedig az egész bővítési folyamatra jellemző kell, hogy legyen – folytatta a harmadik szemponttal Várhelyi, hozzátéve: a reformok terén elért haladást pozitív ösztönzőkkel kell jutalmazni, míg a követelmények nem teljesítése akár szankciókkal is járhatna.
A „fekete bárány” tagjelöltek így eleshetnének az uniós finanszírozás bizonyos formáitól vagy a bizottság akár már lezárt tárgyalási fejezeteket nyithatna újra. Negyedik pillérként a kiszámíthatóság érvényesülne, tehát pontosan meg kell határozni a tovább-, illetve hátralépés feltételeit. Várhelyi Brüsszelben megismételte azt is:
még a májusi, zágrábi EU–Nyugat–Balkán csúcstalálkozó előtt meg kell nyitni a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával.
Utóbbit az állam- és kormányfők tavaly októberi csúcstalálkozóján Franciaország, Dánia és Hollandia vétózta meg, jócskán letörve a nyugat-balkáni államok uniós ambícióit. A bemutatott bővítési tervek ugyanakkor sok helyen már a francia igények szerint alakultak. Párizs még tavaly novemberben mutatta be saját, hétlépcsős bővítési tervét, amely szintén lehetőséget teremt az EU-nak arra, hogy visszatáncoljon, amennyiben egy tagjelölt nem teljesít bizonyos követelményeket. További hasonlóság a Várhelyi által bemutatottakkal, hogy már nem párhuzamosan futó tárgyalási fejezetekben, hanem egymással összefüggő nagyobb szakpolitikai blokkokban zajlanak a folyamatok. A bizottság hat ilyet nevezett meg, például a belső piac vagy a fenntarthatóság témájában. A várakozások szerint az új bővítési tervek már a hónapban a tagállami vezetők elé kerülhetnek.
Hidat építene a magyar biztos
Gál Kinga és Deli Andor fideszes európai parlamenti (EP-) képviselők a tervezet EP-bizottsági bemutatását követően reményüknek adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy azáltal új lendületet kaphat a nyugat-balkáni bővítés.
Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint Gál Kinga kiemelte: a javaslat bizonyítja, hogy a magyar biztos mindent megtesz, hogy áthidalja a bővítéssel kapcsolatos aggályokat, és hidat építsen a csatlakozási tárgyalások megkezdését támogató, illetve az ezzel szemben szkeptikus tagállamok között.
Deli Andor nyilvánvalónak nevezte, hogy az Európai Bizottság elkötelezett a nyugat-balkáni bővítése mellett.
Most a bővítés folytatásával kritikus tagállamok térfelén pattog a labda. Remélhetőleg azok is elégedettek lesznek az új módszertannal, így mielőbb megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Albániával és Észak-Macedóniával – közölte.
Hozzátette, így remélhetőleg Szerbia és Montenegró csatlakozási tárgyalásai is felgyorsulnak, és a két élen járó balkáni állam már az Európai Unió kapuján fog kopogtatni 2024-ben. (MTI)
