Harminc éve történt a marosvásárhelyi fekete március

30 éve, 1990. március 19-20-án az erdélyi Marosvásárhelyen véres összecsapások zajlottak le románok és magyarok között, a zavargásoknak több halottja és több száz sérültje volt.

Budapest, 2012. mrcius 20. Rsztvevk az esemnyeket bemutat filmet nznek a Fekete mrcius Marosvsrhely 1990-2012, Akkor s ma, Magyarok s romnok a tragikus napokrl cm kerekasztal-beszlgets eltt a Terror Hzban. MTI Fot: Kovcs Tams Fotó: MTI/Kovács Tamás

A magyar munkások március 20-án reggel sztrájkba léptek, a városháza előtt több tízezer magyar követelte, hogy Iliescu azonnal jöjjön a városba, Kincses Elődöt helyezzék vissza tisztségébe és vizsgálják ki a történteket. A délutáni órákra a Görgény völgyéből érkezett fejszékkel, dorongokkal felfegyverzett román parasztok megpróbálták kiszorítani a magyarokat a főtérről, akik sebtében szétszedett padokkal verték vissza támadóikat. A kormány tankokat küldött a rend helyreállítására, de a páncélozott járművek csak felsorakoztak a főtéren, meg sem próbáltak közbeavatkozni. A csatározásokat késő este az döntötte el, hogy a magyarok segítségére megérkeztek a környék magyar nyelvű cigányai, majd a székelyek is, s kiverték a románokat.

A hatóságok rendkívüli állapotot hirdettek ki, a viszonylagos nyugalom csak március 21-re virradóra állt helyre. A történteket kivizsgáló parlamenti bizottság jelentése 190 román és 88 magyar sebesültről, 3 román és 3 magyar halottról tett említést. A dokumentum románokat és a magyarokat egyaránt hibáztatott, de nem tisztázta, kik robbantották ki a véres eseményeket. A későbbiekben több mint negyven embert ítéltek el, közöttük csak két román volt, a legsúlyosabb ítéletet, tíz évet Cseresznyés Pál kapta, mert beletaposott egy földön fekvő románba, aki korábban láncfűrésszel támadt a magyarokra. A magyarok védelmére kelt romákat vezető Puczi Béla (akit szintén elítéltek és a börtönben megkínoztak) emléktábláját 2017-ben avatták fel a Nyugati pályaudvar falán.

A marosvásárhelyi pogromot a Securitatét felváltó, frissen alakult titkosrendőrség létjogosultságának igazolására használta fel, a magyarság körében pedig újabb kivándorlási hullám kezdődött. Magyarország, ahol március 25-én rendezték a szabad parlamenti választások első fordulóját, azonnal hivatalosan tiltakozott Bukarestnél és nemzetközi fórumokon is, számos nagyvárosban demonstrációk voltak, Budapesten a Hősök terén több ezer ember tüntetett. A román kormány ugyanakkor Magyarországot tette felelőssé, mondván, hogy a március 15-i ünnepségek alkalmából Romániába érkező magyar állampolgárok „a román nép nemzeti érzelmeit sértő nyílt támadásokra ragadtatták magukat”, az események fő okát „a Románia ellen irányuló nacionalista, soviniszta és revizionista uszításban” jelölték meg.

A rendkívül kiéleződött kétoldalú viszony csak fokozatosan enyhült. A kedvezőtlen nemzetközi visszhang és a vádak magyar visszautasítása nyomán március 23-án egy újabb román közlemény már cáfolta, hogy Kovászna és Hargita megyében magyar állampolgárok erőszakra uszítottak és provokálták a lakosságot. Másnap Petre Roman kormányfő a magyar nagykövetet fogadva annak a véleményének adott hangot, hogy normalizálódhat a helyzet, idővel jó kapcsolatok alakulhatnak ki a két állam között.