Közép-európai lobbi a zöldfolyosókért

Közösségi szinten kellene biztosítani azokat a tranzitútvonalakat, amelyeket Budapest és Szófia már biztosít az áruknak, illetve a hazatérni kívánó európai polgároknak.

Rakodás egy fekete-tengeri kikötőben Fotó: Reuters

Közösségi szinten kellene biztosítani azokat a tranzitútvonalakat, amelyeket Budapest és Szófia már biztosít az áruknak, illetve a hazatérni kívánó európai polgároknak – mondta Szijjártó Péter Szófiában, egyetértésben bolgár kollégájával. A magyar külgazdasági és külügyminiszter látogatását és szavait értékelve Daniel Stefanov elemző kiemelte: a tranzitfolyosók nyitva tartása életfontosságú a régiónak, de az egész Európai Uniónak is, így rendkívül fontos Bulgáriának a magyar fellépés, ám látni kell, az érkező áruk nem Magyarországról érkeznek Bulgáriába, hanem a nyugati országokból, és az ő érdekük is szabadon hagyni az áruforgalom előtt a határokat. „Ezeket a megállapodásokat nem lehet egyszerűen kétoldalú tárgyalások során megkötni, itt uniós döntéseket kell hozni” – mutatott rá a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) szófiai elemzője. Ezt azzal is összefüggésbe hozta, hogy Bulgária és Magyarország között Románia is ott van, így Bukarest döntésére is szükség van a zöld tranzitfolyosók létrehozásához, s feltehetően Szerbia egyetértése is szükséges lehet egy ilyen rendszer működtetéséhez.

Rakodás egy fekete-tengeri kikötőben
Fotó: Reuters

Hozzátette, valamiként jogosak is azok a meglátások, hogy az Európai Unió nem tudott lépni a határok nyitva tartása érdekében, ám rámutatott: ez a válság egy teljesen egyedi jelenség, amelyre egyedi megoldásokkal válaszolnak a tagállamok, ezek között pedig ott van a határok lezárása is. Mint leszögezte, a nemzeti kormányok feladata épp az, hogy megvédjék saját állampolgárai­kat, és ennek érdekében minden eszközt igénybe vesznek, ám hamarosan az uniós államok számára ki fog derülni, hogy a határok lezárása nem áll érdekükben. Daniel Stefanov szerint a schengeni rendszer jelenlegi tetszhalott állapota se fog tartósan így maradni, a rendkívüli helyzetre adott válaszok hamarosan átalakulnak racionális, a gazdaságot is szem előtt tartó lépésekké. A jövőre nézve azonban elképzelhetőnek tartotta, hogy a járványveszély tapasztalatai új gyakorlatot fognak bevezetni uniós szinten, újfajta gondolkodásra késztetik az egész közösséget például a krízisre való válaszok rendszere ügyében.

Az elemző reményét fejezte ki, hogy Bulgária képes lesz olyan koalíciókban részt venni, amelyek előmozdítják a tranzitzónák működtetéséhez hasonló kezdeményezéseket. A leendő együttműködés ügyében meglepőnek nevezte, hogy ebben a helyzetben Szijjártó Péter személyesen látogatott el Szófiába, amely a bolgár reláció fontosságát mutathatja Budapest részéről. A legfontosabb szereplőnek ebben az ügyben az Európai Bizottságot tartja, amely épp az unió felépítése miatt keveset tud tenni ebben a helyzetben. – A gazdaság nagyon fontos, de érthető, hogy a tagállamok jelenleg inkább a vírus terjedésének megakadályozásával foglalkoznak – mondta Stefanov. Az elemző szerint a járvány levonulását követően azonban meg kell tanulnunk a leckét, hogy bizonyos kérdésekben módosítani tudjuk a gyakorlatunkat. Ilyen például a Kínába kiszervezett gyártás egy részének visszavétele Európába. „Volt már számos válság, és soha nem tanultunk egyikből sem, ez az igazság. Talán majd most, amikor nem mások, hanem mi magunk kerültünk bajba, megszívleljük a tanulságokat” – reménykedett Daniel Stefanov.