Isztambul csendesedik
– A jelen helyzetben azt láthatjuk, hogy az Európai Unió érdekeinek és értékeinek egyidejű érvényesítésével küzd, fogalmazott Pénzváltó Nikolett, a Migrációkutató Intézet kutatója. Az elemző – akit az Isztambulban tartott terepszemléjéről hazatérve értünk utol – elmondta: a Boszporusz-parti városban mostanra semmi jele a bevándorlók tömegének: azok a buszpályaudvarok, amelyeket videófelvételek tanúsága szerint egy héttel korábban tolongó emberek ezrei leptek el, mostanra szinte teljesen kiürültek. A város bevándorlók lakta negyedeiben már kézzel tapinthatóbb a Törökországra nehezedő migrációs nyomás, az ott élő bevándorlók azonban sokak elképzelésével ellentétben nem az útszélen vergődve várják sorsuk jobbra fordulását. – Többségük napi 12 órában dolgozik, és albérletben él, a beszélgetések során pedig az derült ki, hogy pontosan tudják: hiába nyílt meg a határ török oldala, ha az EU határai zárva maradtak, fogalmazott a kutató. Mint mondta, a görög-török határnál ragadtak többsége nem szíriai, hanem afganisztáni, pakisztáni és afrikai származású, Erdoğan pedig már korábban világossá tette, nem akarja, hogy ezek az emberek tíz-húsz év múlva is Törökországban legyenek. – A határok megnyitása pedig úgymond ösztönzés az Európai Uniónak, hogy vegyen részt a probléma megoldásában – fűzte hozzá. Pénzváltó Nikolett emlékeztetett, a 2016-os alku szerinti hatmilliárd euróból eddig 3,2 milliárd eurót fizettek ki.