Szinte napra pontosan négy évvel ezelőtt került pecsét az Európai Unió és Törökország közötti migrációs megállapodásra, az évfordulóhoz közeledve azonban Recep Tayyip Erdoğan hétfőn azzal a szándékkal érkezett Brüsszelbe, hogy új tartalommal töltse meg a mostanra kiüresedett egyezséget.
A dátum akár szimbolikus is lehetne, hiszen az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság tegnap „ünnepelte” a testület hivatalba lépésének századik napját. Erdoğan elérte célját azáltal, hogy hónapokon át tartó fenyegetőzés után múlt héten valóban megnyitotta Törökország határait a bevándorlók ezrei előtt.
Az őt a belga fővárosban fogadó bizottsági elnöknek és Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének egyértelművé tette:
Ankara addig nem enged, amíg az EU nem veszi ki a részét a krízis kezeléséből.
– Jelentősen meg akarjuk erősíteni az Európai Unió és Törökország közötti kapcsolatokat – fogalmazott a török elnök. Hozzáfűzte, a szíriai válság jelentős veszélynek teszi ki a régiót, így de facto Európa egészét is, erre a helyzetre pedig egyetlen uniós tagállam sem reagálhat közönnyel.
Fotó: MTI/AP/IHA/Ismail Coskun
A török államfő abszurdnak nevezte, ha bármely uniós ország regionális szomszédját, illetve NATO-szövetségesét nevezi felelősnek a migrációs hullámért.
– Szövetségeseinknek megkülönböztetés és politikai feltételek meghatározása nélkül kell kimutatniuk szolidaritásukat Törökország felé – fogalmazott. Hozzáfűzte, nagyon fontos, hogy további késedelem nélkül teljesítsék az általuk igényelt támogatást.
Charles Michel azt mondta:
bizonyos kérdésekben vannak véleménykülönbségek, éppen ezért fontos, hogy nyílt és egyértelmű párbeszédet folytassanak arról, hogyan lehet leküzdeni a közös problémákat.
Ezzel egy időben Kiriákosz Micotákisz görög kormányfő Berlinbe látogatott, hogy megvitassa Angela Merkellel a dél-európai ország határainál kialakult helyzetet. A német kancellár kifejezte támogatását az EU-török alku új alapokra helyezésére vonatkozóan, ugyanakkor görög kollégájával együtt bírálták is Ankarát, amiért úgy döntött, a továbbiakban nem tartóztatja fel az unióba igyekvő bevándorlókat.
Fotó: Reuters
– Meg kell szüntetni a migráció kiváltó okait. Ez volt az EU-török egyezség fő filozófiája, amit 2015 óta támogatok. Ezt fogom tenni a jövőben is – fogalmazott a kancellár.
Isztambul csendesedik
– A jelen helyzetben azt láthatjuk, hogy az Európai Unió érdekeinek és értékeinek egyidejű érvényesítésével küzd, fogalmazott Pénzváltó Nikolett, a Migrációkutató Intézet kutatója. Az elemző – akit az Isztambulban tartott terepszemléjéről hazatérve értünk utol – elmondta: a Boszporusz-parti városban mostanra semmi jele a bevándorlók tömegének: azok a buszpályaudvarok, amelyeket videófelvételek tanúsága szerint egy héttel korábban tolongó emberek ezrei leptek el, mostanra szinte teljesen kiürültek. A város bevándorlók lakta negyedeiben már kézzel tapinthatóbb a Törökországra nehezedő migrációs nyomás, az ott élő bevándorlók azonban sokak elképzelésével ellentétben nem az útszélen vergődve várják sorsuk jobbra fordulását. – Többségük napi 12 órában dolgozik, és albérletben él, a beszélgetések során pedig az derült ki, hogy pontosan tudják: hiába nyílt meg a határ török oldala, ha az EU határai zárva maradtak, fogalmazott a kutató. Mint mondta, a görög-török határnál ragadtak többsége nem szíriai, hanem afganisztáni, pakisztáni és afrikai származású, Erdoğan pedig már korábban világossá tette, nem akarja, hogy ezek az emberek tíz-húsz év múlva is Törökországban legyenek. – A határok megnyitása pedig úgymond ösztönzés az Európai Uniónak, hogy vegyen részt a probléma megoldásában – fűzte hozzá. Pénzváltó Nikolett emlékeztetett, a 2016-os alku szerinti hatmilliárd euróból eddig 3,2 milliárd eurót fizettek ki.
