Megfékeznék az inváziót

Elérte célját Recep Tayyip Erdoğan azáltal, hogy hónapokon át tartó fenyegetőzés után múlt héten valóban megnyitotta Törökország határait a bevándorlók ezrei előtt. A török elnököt tegnap Brüsszelben fogadta Ursula von der Leyen bizottsági és Charles Michel tanácsi elnök, akik számára egyértelművé tette: Ankara addig nem enged, amíg az EU nem veszi ki saját részét a krízis kezeléséből. 

2020. 03. 10. 6:05
Vízágyúval akadályozzák meg az illegális belépést a görög rendőrök. Ursula von der Leyen közölte: Európa határai zárva vannak Fotó: MTI/AP/IHA/Ismail Coskun
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szinte napra pontosan négy évvel ezelőtt került pecsét az Európai Unió és Törökország közötti migrációs megállapodásra, az évfordulóhoz közeledve azonban Recep Tayyip Erdoğan hétfőn azzal a szándékkal érkezett Brüsszelbe, hogy új tartalommal töltse meg a mostanra kiüresedett egyezséget.

A dátum akár szimbolikus is lehetne, hiszen az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság tegnap „ünnepelte” a testület hivatalba lépésének századik napját. Erdoğan elérte célját azáltal, hogy hónapokon át tartó fenyegetőzés után múlt héten valóban megnyitotta Törökország határait a bevándorlók ezrei előtt.

Az őt a belga fővárosban fogadó bizottsági elnöknek és Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének egyértelművé tette:

Ankara addig nem enged, amíg az EU nem veszi ki a részét a krízis kezeléséből.

– Jelentősen meg akarjuk erősíteni az Európai Unió és Törökország közötti kapcsolatokat – fogalmazott a török elnök. Hozzáfűzte, a szíriai válság jelentős veszélynek teszi ki a régiót, így de facto Európa egészét is, erre a helyzetre pedig egyetlen uniós tagállam sem reagálhat közönnyel.

Vízágyúval akadályozzák meg az illegális belépést a görög rendőrök. Ursula von der Leyen közölte: Európa határai zárva vannak
Fotó: MTI/AP/IHA/Ismail Coskun

A török államfő abszurdnak nevezte, ha bármely uniós ország regionális szomszédját, illetve NATO-szövetségesét nevezi felelősnek a migrációs hullámért.

– Szövetségeseinknek megkülönböztetés és politikai feltételek meghatározása nélkül kell kimutatniuk szolidaritásukat Törökország felé – fogalmazott. Hozzáfűzte, nagyon fontos, hogy további késedelem nélkül teljesítsék az általuk igényelt támogatást.

Charles Michel azt mondta:

bizonyos kérdésekben vannak véleménykülönbségek, éppen ezért fontos, hogy nyílt és egyértelmű párbeszédet folytassanak arról, hogyan lehet leküzdeni a közös problémákat.

Ezzel egy időben Kiriákosz Micotákisz görög kormányfő Berlinbe látogatott, hogy megvitassa Angela Merkellel a dél-európai ország határainál kialakult helyzetet. A német kancellár kifejezte támogatását az EU-török alku új alapokra helyezésére vonatkozóan, ugyanakkor görög kollégájával együtt bírálták is Ankarát, amiért úgy döntött, a továbbiakban nem tartóztatja fel az unióba igyekvő bevándorlókat.

Átlépésükre hiába váró migránsok füstbombákkal fejezik ki elégedetlenségüket Edirne közelében
Fotó: Reuters

– Meg kell szüntetni a migráció kiváltó okait. Ez volt az EU-török egyezség fő filozófiája, amit 2015 óta támogatok. Ezt fogom tenni a jövőben is – fogalmazott a kancellár.

Isztambul csendesedik

– A jelen helyzetben azt láthatjuk, hogy az Európai Unió érdekeinek és értékeinek egyidejű érvényesítésével küzd, fogalmazott Pénzváltó Nikolett, a Migrációkutató Intézet kutatója. Az elemző – akit az Isztambulban tartott terepszemléjéről hazatérve értünk utol – elmondta: a Boszporusz-parti városban mostanra semmi jele a bevándorlók tömegének: azok a buszpályaudvarok, amelyeket videófelvételek tanúsága szerint egy héttel korábban tolongó emberek ezrei leptek el, mostanra szinte teljesen kiürültek. A város bevándorlók lakta negyedeiben már kézzel tapinthatóbb a Törökországra nehezedő migrációs nyomás, az ott élő bevándorlók azonban sokak elképzelésével ellentétben nem az útszélen vergődve várják sorsuk jobbra fordulását. – Többségük napi 12 órában dolgozik, és albérletben él, a beszélgetések során pedig az derült ki, hogy pontosan tudják: hiába nyílt meg a határ török oldala, ha az EU határai zárva maradtak, fogalmazott a kutató. Mint mondta, a görög-török határnál ragadtak többsége nem szíriai, hanem afganisztáni, pakisztáni és afrikai származású, Erdoğan pedig már korábban világossá tette, nem akarja, hogy ezek az emberek tíz-húsz év múlva is Törökországban legyenek. – A határok megnyitása pedig úgymond ösztönzés az Európai Uniónak, hogy vegyen részt a probléma megoldásában – fűzte hozzá. Pénzváltó Nikolett emlékeztetett, a 2016-os alku szerinti hatmilliárd euróból eddig 3,2 milliárd eurót fizettek ki.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.