Jobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Szinte napra pontosan négy évvel ezelőtt került pecsét az Európai Unió és Törökország közötti migrációs megállapodásra, az évfordulóhoz közeledve azonban Recep Tayyip Erdoğan hétfőn azzal a szándékkal érkezett Brüsszelbe, hogy új tartalommal töltse meg a mostanra kiüresedett egyezséget.
A dátum akár szimbolikus is lehetne, hiszen az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság tegnap „ünnepelte” a testület hivatalba lépésének századik napját. Erdoğan elérte célját azáltal, hogy hónapokon át tartó fenyegetőzés után múlt héten valóban megnyitotta Törökország határait a bevándorlók ezrei előtt.
Az őt a belga fővárosban fogadó bizottsági elnöknek és Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének egyértelművé tette:
Ankara addig nem enged, amíg az EU nem veszi ki a részét a krízis kezeléséből.
– Jelentősen meg akarjuk erősíteni az Európai Unió és Törökország közötti kapcsolatokat – fogalmazott a török elnök. Hozzáfűzte, a szíriai válság jelentős veszélynek teszi ki a régiót, így de facto Európa egészét is, erre a helyzetre pedig egyetlen uniós tagállam sem reagálhat közönnyel.
A török államfő abszurdnak nevezte, ha bármely uniós ország regionális szomszédját, illetve NATO-szövetségesét nevezi felelősnek a migrációs hullámért.
– Szövetségeseinknek megkülönböztetés és politikai feltételek meghatározása nélkül kell kimutatniuk szolidaritásukat Törökország felé – fogalmazott. Hozzáfűzte, nagyon fontos, hogy további késedelem nélkül teljesítsék az általuk igényelt támogatást.
Charles Michel azt mondta:
bizonyos kérdésekben vannak véleménykülönbségek, éppen ezért fontos, hogy nyílt és egyértelmű párbeszédet folytassanak arról, hogyan lehet leküzdeni a közös problémákat.
Ezzel egy időben Kiriákosz Micotákisz görög kormányfő Berlinbe látogatott, hogy megvitassa Angela Merkellel a dél-európai ország határainál kialakult helyzetet. A német kancellár kifejezte támogatását az EU-török alku új alapokra helyezésére vonatkozóan, ugyanakkor görög kollégájával együtt bírálták is Ankarát, amiért úgy döntött, a továbbiakban nem tartóztatja fel az unióba igyekvő bevándorlókat.
– Meg kell szüntetni a migráció kiváltó okait. Ez volt az EU-török egyezség fő filozófiája, amit 2015 óta támogatok. Ezt fogom tenni a jövőben is – fogalmazott a kancellár.
Isztambul csendesedik
– A jelen helyzetben azt láthatjuk, hogy az Európai Unió érdekeinek és értékeinek egyidejű érvényesítésével küzd, fogalmazott Pénzváltó Nikolett, a Migrációkutató Intézet kutatója. Az elemző – akit az Isztambulban tartott terepszemléjéről hazatérve értünk utol – elmondta: a Boszporusz-parti városban mostanra semmi jele a bevándorlók tömegének: azok a buszpályaudvarok, amelyeket videófelvételek tanúsága szerint egy héttel korábban tolongó emberek ezrei leptek el, mostanra szinte teljesen kiürültek. A város bevándorlók lakta negyedeiben már kézzel tapinthatóbb a Törökországra nehezedő migrációs nyomás, az ott élő bevándorlók azonban sokak elképzelésével ellentétben nem az útszélen vergődve várják sorsuk jobbra fordulását. – Többségük napi 12 órában dolgozik, és albérletben él, a beszélgetések során pedig az derült ki, hogy pontosan tudják: hiába nyílt meg a határ török oldala, ha az EU határai zárva maradtak, fogalmazott a kutató. Mint mondta, a görög-török határnál ragadtak többsége nem szíriai, hanem afganisztáni, pakisztáni és afrikai származású, Erdoğan pedig már korábban világossá tette, nem akarja, hogy ezek az emberek tíz-húsz év múlva is Törökországban legyenek. – A határok megnyitása pedig úgymond ösztönzés az Európai Uniónak, hogy vegyen részt a probléma megoldásában – fűzte hozzá. Pénzváltó Nikolett emlékeztetett, a 2016-os alku szerinti hatmilliárd euróból eddig 3,2 milliárd eurót fizettek ki.
Lengyelországi orosz és belarusz befolyást vizsgáló bizottságot terveznek felállítani.
A júniusi európai parlamenti választások után felálló új EP-ben az első témák között tárgyalhatják majd a kötelező európai sorkatonaságot.
Roman Jurjevics Vaszilenko szerint sokat számít a tudatos keleti nyitási politika, amelyet Orbán Viktor kormánya képvisel.
Az elnök szerint Ukrajna nyugati szövetségeseinek túl hosszú idő kell ahhoz, hogy katonai segélyekről döntsenek.
Magyar Péter egy kétszínű, hazudozós, agresszív ember
Verőcei hajóbaleset: újabb részletek derültek ki a motorcsónakról
84 éves lenne Pécsi Ildikó, így néz ki most a sírja – fotó
Dimitrij Medvegyev: Ha ez így megy tovább, a garantált biztonsági övezet valahol a lengyel határon lesz.
Ekkorra időzítsd a nyári szabid! Mutatjuk a kánikulai időszakokat
Öt sülysápi érintettje is van a szombati hajóbalesetnek + videó
Durva baleset történt az egyik forgalmas magyar határátkelő előtt, lezárták az autópályát
Keddi sportműsor: döntő a vízilabda ob I-ben, folytatódik a jégkorong-vb és a Giro
Szívszorító részletek derültek ki a verőcei hajóbalesetben eltűnt 19 éves srácról
Óriási razzia volt a belvárosban, megvan kiket kaptak el
Zelenszkij megköszönte a háborús fegyvereket, majd belerúgott a Nyugatba
Itt vannak a verőcei hajóbaleset után eltűntek fotói, őket keresi a rendőrség
Lengyelországi orosz és belarusz befolyást vizsgáló bizottságot terveznek felállítani.
A júniusi európai parlamenti választások után felálló új EP-ben az első témák között tárgyalhatják majd a kötelező európai sorkatonaságot.
Roman Jurjevics Vaszilenko szerint sokat számít a tudatos keleti nyitási politika, amelyet Orbán Viktor kormánya képvisel.
Az elnök szerint Ukrajna nyugati szövetségeseinek túl hosszú idő kell ahhoz, hogy katonai segélyekről döntsenek.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Lengyelországi orosz és belarusz befolyást vizsgáló bizottságot terveznek felállítani.
A júniusi európai parlamenti választások után felálló új EP-ben az első témák között tárgyalhatják majd a kötelező európai sorkatonaságot.
Roman Jurjevics Vaszilenko szerint sokat számít a tudatos keleti nyitási politika, amelyet Orbán Viktor kormánya képvisel.
Az elnök szerint Ukrajna nyugati szövetségeseinek túl hosszú idő kell ahhoz, hogy katonai segélyekről döntsenek.
A spanyol külügyminiszter felszólította az argentin elnököt, hogy a két ország közötti jó viszony érdekében kérjen bocsánatot.
A kislányokat október 7-én rabolták el a Hamász terroristái.
A legnagyobb ellenség a woke.
Az egyik áldozattal az iskolából ismerték egymást, pár hete még díjat vehetett át.
Roman Jurjevics Vaszilenko szerint sokat számít a tudatos keleti nyitási politika, amelyet Orbán Viktor kormánya képvisel.
Váratlan vendég bukkant fel a stadionban.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
