Orbán Viktor: Megvédjük a határokat

Miközben a görög hatóságok napok óta erejükön felül teljesítve védik az Európai Unió külső határait, feltartóztatni próbálva az átkelőkkel szemben összezsúfolódó migránstömeget, a 2015-ben még hazánkat démonizáló bevándorláspárti civil szervezetek és uniós politikai segítőik most a konzervatív görög kormányt vették össztűz alá. Athén ugyanis bejelentette: egy hónapra felfüggeszti a menedékkérelmek elbírálását. Jól látszik: a Juncker-érával ellentétben ma már az uniós vezetők között sem vita tárgya a külső határok védelme. Erre utalt Orbán Viktor is, amikor Prágában úgy fogalmazott: általános európai megközelítéssé vált az illegális bevándorlással szembeni magyar álláspont.

2020. 03. 04. 18:14
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A görög határrendészet tegnapra virradóra könnygázzal és villanógránátokkal akadályozta meg, hogy a határon összegyűlt több száz illegális bevándorló átjusson Törökországból. Futótűzként terjednek eközben a közösségi médiában azok a bejegyzések, amelyek a görög kormányt állítják pellengérre a bevándorlókkal szembeni határozott fellépés miatt.

Az arab és a török nyelvű Twitter-felhasználók között nagy népszerűségnek örvend például egy 1942-ből származó újság címlapjának fotója, amely – a kísérőszöveg szerint a náci német megszállás elől Szíriába menekült görögöket ábrázol, miközben a helyiek étellel és ruhával látják el őket. Nem ez az egyetlen olyan tartalom, amely arra épít, hogy embertelennek és kegyetlennek tüntesse fel a görög–török határnál feltorlódó, legkevesebb 13 000 fős bevándorlótömeget feltartóztató hatóságokat. Számos, többnyire síró gyermekeket és rémült asszonyokat ábrázoló fotómontázs is kering a világhálón, miközben a görög kormányt becsmérlő és többnyire hamis profilokra visszavezethető posztok többségéről kiderült, nem a napokban – és nem is Görögországban – készültek. Ennek ellenére továbbra is ezrek osztják meg a megrendítés szándékával újrahasznosított feltételeket.

Az effajta tartalmak pedig jó kapaszkodót biztosítanak ahhoz, hogy a bevándorlást támogató civil szervezetek is beszálljanak a nyilatkozatháborúba: az Amnesty International (AI) felháborodásának adott hangot a görög hatóságoknak a menedékkérőkkel szemben tanúsított viselkedése miatt.

Az NGO szerint „mindenkinek joga van menedékkérelmet benyújtani”, ha pedig ezt megtagadják tőlük, az azt jelenti, hogy visszaküldik őket a háború szörnyűségeihez, megsértve emberi jogaikat. Emlékezetes, az AI hazánkat is az elsők között bírálta 2015 szeptemberében, amikor a röszkei határátkelőnél erőszakba torkolló összecsapás tört ki a migránsok és a magyar rendőrök között. Az NGO akkor úgy fogalmazott: a birtokukba jutott műholdfelvételek „dermesztően mutatják be Magyarország héten tett eszeveszett erőfeszítéseit, hogy a menekülteket és menedékkérőket kizárja a biztonságos Európából, szörnyű helyzetbe sodorva őket”.

Az Európai Parlament szocialista és kommunista pártjait tömörítő Egységes Európai Baloldal (GUE/NGL) frakciója sem tétlenkedett: több mint félszáz bevándorláspárti EP-képviselő látta el aláírásával azt a mások mellett Charles Michel európai tanácsi elnöknek címzett nyílt levelet, amelyben leszögezik, Görögországnak be kell tartania az összes nemzeti, uniós és nemzetközi törvényt. Így teljesítenie kell kötelezettségeit a területére történő jogszerű belépés biztosítására és a menekültügyi eljárásokra vonatkozóan. A levél aláíróihoz az európai Zöldek, az Emmanuel Macron francia elnök pártját is magába foglaló liberális képviselőcsoport, valamint a szocialisták képviselői közül is csatlakoztak. Terry Reintke, a Zöldek egyik alelnöke a Twitter mikroblogon azt írta, ami jelenleg az európai határoknál történik, nem más, mint a jogállamiság válsága.

Hiába azonban a bevándorláspártiak összezárása, mostanra más szelek fújnak, mint a 2015-ös migrációs válság kirobbanásakor. Erre utalt Orbán Viktor is a visegrádi országok kormányfői csúcstalálkozóján, amelyen úgy fogalmazott: általános európai megközelítéssé vált az illegális bevándorlással szembeni magyar álláspont.

Magyarországon 2015-ben építettük meg a kerítést és hirdettük meg azt a muszlimbevándorlás-ellenes politikát, amelyet azóta az egész európai közösség ismer, és amelyet sikeresnek is tartok – fogalmazott. Hozzáfűzte, még ha sikeres is lesz Görögország kísérlete a migránsok feltartóztatására, nem szabad elfeledkezni arról a 130 000 emberről, aki már északra van a görög határtól, és be akar jutni Európába.

Miután Görögország őket már átengedte, a Görögország utáni határokon kell megállítani őket. A kormányfő hozzátette: ha ez nem sikerül sem Észak-Macedóniánál, sem Szerbiánál, akkor, mint 2015-ben, végső mentsvárnak ott lesznek a magyarok, és a szerb határon meg fogjuk őket állítani. Erre utalt tegnap a magyar külgazdasági és külügyminiszter is.

Szijjártó Péter szerint ha még nagyobb lenne a nyomás, és a migrációs hullám végigsöpörne a Nyugat-Balkánon, Magyarország akkor is megvédi déli határait. Senkit nem engedünk be illegálisan és semmiféle nyomásgyakorlásnak nem fogunk meghajolni – hangsúlyozta, hozzáfűzve, Görögországnak is kötelessége védenie az EU külső, schengeni határait.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.