Szingapúr a védekezés mintaállama

Az elmúlt hetek egyik fontos tanulsága, hogy a kórokozóval szembeni határozott, drasztikusnak tűnő intézkedések hatékonyak, miközben a tétovázás emberéletekbe kerülhet.

Nem véletlenül hívják egyre gyakrabban a koronavírus járvány elleni globális küzdelmet háborúnak. Az elmúlt hetek egyik fontos tanulsága, hogy a kórokozóval szembeni határozott, drasztikusnak tűnő intézkedések hatékonyak, miközben a tétovázás emberéletekbe kerülhet. Ezért válhattak tekintélyelvű rendszerek a vírus elleni küzdelem mintájává. Pekingben tegnap bejelentették, Kínában véget ért a járvány. Miközben azonban a betegség epicentrumának számító országban nyolcvanezer felett jár a regisztrált esetek száma, a közeli Szingapúrban eddig 178 megbetegedést jegyeznek, és eddig senki nem vesztette életét. Annak ellenére sem, hogy a városállamot az első hullámban érte el a járvány, január 28-án már regisztráltak ott beteget.

Nem volt ilyen kedvező a helyzet a 2012–2013-ban lezajlott SARS-járvány idején; akkor 33 áldozatot követelt a vírusos tüdőgyulladás. Szingapúr azonban megtanulta a leckét: az akkor kidolgozott, eredményesnek bizonyult járványügyi protokolljáról most a Neue Zürcher Zeitung (NZZ) készített összeállítást.

Mint a svájci lap írja, nagyon fejlett a szigetállam úgynevezett kontaktvizsgálati rendszere, amelynek köszönhetően képesek órákon belül felderíteni a fertőzöttek környezetét, egyben a betegségnek leginkább kitetteket. Pontos a karanténok felállítására vonatkozó szabályzat is: szigorúan rendelkeznek az otthoni, önkéntes, illetve az intézményi karanténról is. Aki pedig megszegi az előírásokat, szigorú büntetésre számíthat. Február végén ebből az okból négy külföldit azonnal kiutasítottak az országból.

A szingapúri rendszer azonban nemcsak precíz és szigorú, de gyors is. A betegség hírére reagálva szinte azonnal mérőeszközöket telepítettek a repülőtérre, a járvány epicentrumából, a kínai Vuhan városából érkező repülőgépek utasait alaposan ellenőrizték. Kiszélesítették a hadsereg jogköreit, és szigorúan ellenőrizték az egészségügyi védőfelszerelések elosztását.

A NZZ beszámolójából kiderül: a kormány hatékonyan kommunikált, ami szintén hozzájárult ahhoz, hogy elkerüljék a pánikot. A rend sikeres fenntartásához szükség volt a szabálykövető szingapúri viselkedéskultúrára is; a konfuciánus gyökerű szigetállamban nagy tisztelet övezi a mindenkori, tekintélyelvű vezetést. Szingapúr intézkedéseit elismerte az Egészségügyi Világszervezet, a WHO egy vezetője is. – A remény önmagában nem stratégia – mondta az amerikai közrádiónak nyilatkozva Mike Ryan, hozzátéve: a világjárvány még messze nem érte el a csúcspontját, és nagyon sok múlhat a politikai döntéseken.