A legbiztonságosabb országnak van rutinja

Izraelnek minden más országnál nagyobb tapasztalata és rutinja van abban, hogyan kell kezelni a vészhelyzeteket. Az évtizedes refle­xek és a gyors reagálás, illetve a társadalom alkalmazkodóképessége egy­aránt hozzájárulhatott ahhoz, hogy a zsidó állam a koronavírus-járvány elleni küzdelemben is kimagaslik a nemzetközi rangsorolásban.

Ultraortodox fiatalok különleges járgánnyal viszik haza a vásárolt holmikat Fotó: REUTERS/Amir Cohen

A koronavírus-járvány miatt bevezetett szigorú intézkedések fokozatos feloldását ütemező stratégiáról vitázott tegnap az izraeli ügyvivő kabinet. Bár egyelőre még nagyon korai lenne arról beszélni, hogy a zsidó állam túljutott az elsősorban a szegényebb, arabok lakta negyedeket sújtó pandémián, az ország kétségtelenül azok közé az államok közé sorolható, amelyeknek sikerült hatékonyan fellépni az egész világot letaglózó kór ellen. A tudományos kutatásokkal is foglalkozó London Deep Knowledge Group által a minap közzétett felmérés például arra jutott, hogy Izrael a világon a legbiztonságosabb és legstabilabb ország. Az agytröszt negyven országot rangsorolt az alapján, hogy a kormányok milyen intézkedéseket hoztak a koronavírus-járvány megfékezésére. Felmerül ugyanakkor a kérdés: mi kellett a zsidó államnak ahhoz, hogy a dobogó tetején végezzen?

Először is rutin és tapasztalat a vészhelyzetek kezelésében – derül ki az Israel Today című portál elemzéséből, amely szerint a zsidó államnak a rendkívüli helyzetekre való reagálásban szerzett több évtizedes jártassága hozzájárulhatott ahhoz, hogy az ország lakossága a más modern államokban tapasztaltnál kevesebb halálos áldozattal essen túl a koronavírus-járványon. Ez nem azt jelenti, hogy Izraelben egyáltalán nem okoz problémát a járvány, épp ellenkezőleg: a zsidó államban több mint 12 ezer regisztrált fertőzött van, a közel kilencmilliós országban ugyanakkor tegnapig mindössze 140-en vesztették életüket a kór miatt. Összehasonlításképp: a népességszámot tekintve hasonló Svédországban a regisztrált fertőzöttek száma szinte pontosan ugyanennyi, az észak-európai országban azonban már közel 1400-an haltak meg a koronavírus miatt.

Ultraortodox fiatalok különleges járgánnyal viszik haza a vásárolt holmikat
Fotó: REUTERS/Amir Cohen

A portál szerint ehhez az eredményhez az is hozzájárulhatott, hogy az izraeli kórházi személyzet nem csupán rendkívül magasan képzett, de az orvosok és ápolók ahhoz is hozzá vannak szokva, hogy hatalmas nyomás alatt dolgozzanak. Az sem elhanyagolható tény, hogy miután a vírus megjelent Ázsián kívül, pontosabban Európában, a zsidó állam az elsők között állította le a nemzetközi légi forgalmat, illetve zárta le a határait a turisták előtt. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagországai között egyébként Izrael egészségügyi rendszere számít az egyik legkevésbé finanszírozottnak: míg az emberek gazdasági és társadalmi jólétét segítő nemzetközi szervezet tagállamai átlagosan 4000 dollárt, azaz körülbelül 1,3 millió forintot költenek lakosonként az egészségügyre, addig a zsidó állam csupán 2780 dollárt, azaz közel 900 ezer forintot fordít erre.

A kormány ugyanakkor nem csak a gyors reagálásával járulhatott hozza a vírus elleni sikeres fellépéshez: elemzők szerint az is fontos adalék, hogy Jeruzsálem a járvány legyőzésére irányuló erőfeszítéseihez nem kizárólag az egészségügyi rendszert használta fel, de a hadsereg is fontos szerepet vállalt a válság leküzdésében.

Netanjahunak kedvezhet az új választás

Nem sikerült az elmúlt 21 napban kormányt alakítania a Benjamin Netanjahu ügyvivő kormányfő (képünkön) legfőbb riválisának számító Beni Gancnak, a centrista Kék-fehér párt elnökének, az izraeli államelnök így a parlamentre, a kneszetre ruházta a kormányalakítás jogát. A kneszetben bármely képviselő kéthetes kormányalakítási megbízatást kaphat, ha maga mögé állít a százhúsz tagú képviselőházban legalább hatvanegy képviselőt. Ugyanakkor amennyiben senkinek nem sikerül megszereznie a többség támogatását és így létrehoznia egy kabinetet, akkor három hét múlva a kneszet automatikusan feloszlatja magát, és kiírják a kilencven napon belül megtartandó újabb, immár negyedik parlamenti választásokat. Elemzők és a közvélemény-kutatások már most azt valószínűsítik, hogy a negyedik voksolás elkerülhetetlen lesz, szakértők pedig abban is egyetértenek, hogy az új helyzet ismét a Likud pártot vezető Netanjahunak kedvez, akinek a koronavírus-járványra adott határozott válaszok miatt pozitív a megítélése az elmúlt hetekben.