A koronavírus-járvány miatt bevezetett szigorú intézkedések fokozatos feloldását ütemező stratégiáról vitázott tegnap az izraeli ügyvivő kabinet. Bár egyelőre még nagyon korai lenne arról beszélni, hogy a zsidó állam túljutott az elsősorban a szegényebb, arabok lakta negyedeket sújtó pandémián, az ország kétségtelenül azok közé az államok közé sorolható, amelyeknek sikerült hatékonyan fellépni az egész világot letaglózó kór ellen. A tudományos kutatásokkal is foglalkozó London Deep Knowledge Group által a minap közzétett felmérés például arra jutott, hogy Izrael a világon a legbiztonságosabb és legstabilabb ország. Az agytröszt negyven országot rangsorolt az alapján, hogy a kormányok milyen intézkedéseket hoztak a koronavírus-járvány megfékezésére. Felmerül ugyanakkor a kérdés: mi kellett a zsidó államnak ahhoz, hogy a dobogó tetején végezzen?
Először is rutin és tapasztalat a vészhelyzetek kezelésében – derül ki az Israel Today című portál elemzéséből, amely szerint a zsidó államnak a rendkívüli helyzetekre való reagálásban szerzett több évtizedes jártassága hozzájárulhatott ahhoz, hogy az ország lakossága a más modern államokban tapasztaltnál kevesebb halálos áldozattal essen túl a koronavírus-járványon. Ez nem azt jelenti, hogy Izraelben egyáltalán nem okoz problémát a járvány, épp ellenkezőleg: a zsidó államban több mint 12 ezer regisztrált fertőzött van, a közel kilencmilliós országban ugyanakkor tegnapig mindössze 140-en vesztették életüket a kór miatt. Összehasonlításképp: a népességszámot tekintve hasonló Svédországban a regisztrált fertőzöttek száma szinte pontosan ugyanennyi, az észak-európai országban azonban már közel 1400-an haltak meg a koronavírus miatt.
Fotó: REUTERS/Amir Cohen
A portál szerint ehhez az eredményhez az is hozzájárulhatott, hogy az izraeli kórházi személyzet nem csupán rendkívül magasan képzett, de az orvosok és ápolók ahhoz is hozzá vannak szokva, hogy hatalmas nyomás alatt dolgozzanak. Az sem elhanyagolható tény, hogy miután a vírus megjelent Ázsián kívül, pontosabban Európában, a zsidó állam az elsők között állította le a nemzetközi légi forgalmat, illetve zárta le a határait a turisták előtt. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagországai között egyébként Izrael egészségügyi rendszere számít az egyik legkevésbé finanszírozottnak: míg az emberek gazdasági és társadalmi jólétét segítő nemzetközi szervezet tagállamai átlagosan 4000 dollárt, azaz körülbelül 1,3 millió forintot költenek lakosonként az egészségügyre, addig a zsidó állam csupán 2780 dollárt, azaz közel 900 ezer forintot fordít erre.
