„Ez az EU nagy tesztje”

Ha a tagállamok nem segítenek egymásnak, csak acsarkodnak és saját magukkal törődnek, az lerombolhatja az uniót – mondta a Magyar Nemzetnek a világjárvány okozta válságról Yuval Noah Harari, a jeruzsálemi Héber Egyetem történészprofesszora, napjaink egyik leg­ismertebb véleményformáló értelmiségije, aki korábban is kutatta a történelem és a biológia összefüggéseit. A Sapiens – Az emberiség rövid története és a Homo Deus – A holnap rövid története magyarul is megjelent sikerkönyvek szerzőjét pészahkor értük el telefonon.

Az izraeli történész a hidegháborút súlyosabb válságnak nevezi a világjárványnál Fotó: Bach Máté

– Nagy kihívás, az biztos. De történészként azt mondom, a hidegháború még rosszabb volt. Manapság hajlamosak vagyunk bagatellizálni a hidegháborút, mivel békésen ért véget. De voltak olyan pillanatok, amikor a világ egy nukleáris konfliktus küszöbéhez érkezett az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Egy ilyen konfliktus elpusztította volna az emberiséget. Gondoljon csak a saját országára! Magyarország is többet szenvedett a kommunista diktatúra évtizedei alatt, mint attól, hogy pár hétre vagy hónapra az otthonaikba szorulnak a polgárai. Mindezzel együtt természetesen óriási kihívást jelent a járvány, amely azonban nemcsak válságot eredményez, hanem a lehetőséget is felvillantja. Ha megfelelően kezeljük a válságot, egy jobb világ jöhet létre belőle. Egy szolidárisabb, gazdaságilag erősebb, bizalommal telibb világ. Meg lehetett figyelni, az elmúlt hetekben milyen bizalommal fordulnak az emberek a tudomány, a tudósok felé világszerte. Azelőtt rengeteg támadás érte a tudomány képvise­lőit, akikre azt mondták, szűk elitet alkotnak, elszakadtak a társadalomtól. Összeesküvés-elméletek kaptak lábra. De most a tudósok felé fordul a világ. Izraelben bezárták a zsinagógákat, Iránban a mecseteket, az egész világon a templomokat, a vallási tekintély helyébe a tudományos tekintély lépett. Ez a felismerés véleményem szerint a válság után is velünk marad, és a tudósok véleményét más területeken is komolyabban fogják venni. A tudósok az egész világon együttműködnek a vakcinafejlesztésben, ideértve a magyarokat, az olaszokat, a koreaia­kat, a kínaiakat. Mindenki információkat oszt meg.

Az izraeli történész a hidegháborút súlyosabb válságnak nevezi a világjárványnál
Fotó: Bach Máté

– Ön is tudós, történész. Mennyiben érthetjük meg a múlt alapján, hogy mi zajlik körülöttünk?

– A történelem perspektívát ad. Ha tanulmányozzuk a korábbi járványokat, feltárulnak a veszélyek és a megoldási lehetőségek. Például a mutáció kérdése a mostanihoz fogható legutóbbi járvány, a spanyolnátha esetében, amely 1918-19-ben pusztított. Ennek két hulláma volt. Az elsőben is milliókat fertőzött meg, de a halálozási ráta akkor még alacsony volt, egy százalék alatt maradt. Majd mutáció következett, és a második hullámban a járvány már öt-tíz százalékos halálozási arányt eredményezett. Más járványok alapján is azt állíthatjuk, most is nagy veszély a mutáció, a vírus fejlődése – az emberek pedig tudatában kell, hogy legyenek ennek. Akár egyetlen ország is veszélybe sodorhatja az emberiséget, ha a mutáció is szétterjed.

– Korábban példátlan mértéket ért el mára – pontosabban tegnapra – a globális idegenforgalom. A globalizáció számlájára írhatjuk-e, hogy ennyire elterjedt a koronavírus?

– A történelem arra tanít bennünket, hogy a járványok már jóval a globalizáció időszaka előtt is terjedtek. A nagy középkori pestisjárvány, a fekete halál alig több mint egy évtized alatt átterjedt Kínáról Európára. A kőkorszakban fordult elő utoljára, hogy az emberiség nem szenvedett járványoktól. Az igazán jó ellenszer az epidé­miákra az együttműködés és az információcsere. Az elmúlt évtizedekre az emberiség már olyan szintet ért el a fertőző betegségek elleni harcban, amilyenre azelőtt nem volt példa. Mégpedig annak ellenére, hogy egyre többen élnek zsúfolt nagyvárosokban. Általában véve, egyre jobbak vagyunk a megelőzésben, ez pedig éppenséggel a globalizációval járó információmegosztásnak és együttműködésnek köszönhető.

– Hogyan változtatja meg a járvány a mindennapi életünket? A legtöbben most otthonról dolgozunk, az interneten vásárolunk. Tartós lesz ez a változás?

– Nagyban fel fognak gyorsulni olyan változások, amelyek az elmúlt években már megkezdődtek. A digitalizáció, az online felületekre való áttérés, az, hogy robotok állnak egyre több élő munkaerő helyére. Nálunk, itt az egyetemen az internetre helyeződtek át a kurzusok, és egy részük később is ott marad majd. Azt hiszem, ez a válság a szervezett munkásság teljes összeomlásához vezet majd. Otthonról, on­line dolgozó embereket bárhonnan lehet szerezni. De a munkaerőpiac helyzete is attól függ majd, milyen döntésekre szánjuk el magunkat.

– A vírushordozó emberek megfigyelése a titkosszolgálatokra jellemző módszerekkel történik egyes országokban. Tart-e rendőrállamok kialakulásától?

– A modern technológia nagyon fontos a jelen helyzetben, de óvatosan kell vele bánni, hogy ne váljék totalitárius eszközzé. A legjobb, ha az ilyen megfigyeléseket nem az erőszakszervezetek végzik, mint a rendőrség vagy a hadsereg, hanem egy független egészségügyi hatóság kezében összpontosulnak. A másik fontos tényező, hogy a megfigyelés kétirányú legyen: a polgároknak is rálátásuk legyen arra, mit és miért tesz a kormányuk.