Gigászi összegekről dönt az uniós válságcsúcs

Sok ezer milliárd euró sorsáról dönthetnek csütörtök délután az állam-és kormányfők virtuális EU-csúcstalálkozóján. A válságrendezésben a hétéves EU-költségvetésnek juthat majd főszerep, ám Brüsszelben ügyelniük kell arra is, hogy mindez egyenlő feltételek mellett történjen, és az unalomig hangoztatott szolidaritás a gyakorlatban is megvalósuljon. A V4-ek egységben, a déliek elszántan, az északiak pedig dacosan indulnak neki az újabb maratoni egyeztetésnek.

Brüsszel, 2019. július 1. Az Európai Bizottság brüsszeli székháza 2019. július 1-jén. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke felfüggesztette az éjszakába nyúló európai uniós csúcstalálkozót, hogy kétoldalú megbeszéléseket folytasson a tagállamok vezetõivel. A tagországok állam-, illetve kormányfõi június 30-án este kezdtek rendkívüli találkozót Brüsszelben, ezen egyetlen napirendi pontként a fõbb EU-intézmények vezetõi tisztségeinek betöltésérõl tárgyalnak. MTI/EPA/Olivier Hoslet Fotó: Olivier Hoslet

Miközben Európában már az egy millió közelében jár a regisztrált koronavírusos megbetegedések száma, az uniós államok vezetői ma délután ismét virtuálisan ülnek össze, hogy a válságkezelés mikéntjéről egyeztessenek. Az európai gazdaságokra nehezedő nyomás óriási: ahogy arról korábban lapunk is beszámolt, a járványhelyzet nyomán már uniós berkekben is a GDP tíz százalékos csökkenésével számolnak. A helyreállítást célzó programok finanszírozása mindenesetre nemcsak gazdasági, de politikai dilemma is, amelynek margóján óvatosan közelítik a tagállami álláspontokat. Erre utal a mai csúcstalálkozót összehívó Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének meghívó levele is – ebben a belga politikus rendkívül óvatosan azt írta: a vezetők együtt dolgoznak majd a helyreállítási alap mielőbbi létrehozása érdekében.

A tagállamok mellékelten kaptak egy kilábalási forgatókönyvről szóló ötoldalas dokumentumot is, amely szintén nem tartalmaz sok újdonságot az eddig ismert állásponthoz képest. Az EU továbbra is az egységes belső piacot látná az újjáépítési stratégia alapjaként, a zöld megállapodás és a digitalizáció – az uniós bizottság irányadó programjai – pedig maradnának kulcsszerepben. Az Ursula von der Leyen vezette testület ma arra kap majd mandátumot, hogy minél részletesebben dolgozza ki a finanszírozás mikéntjét, úgy, hogy figyelembe veszi a tagállamok által meghatározott irányvonalakat. Átfogó megállapodásra tehát a következő napokban semmiképp sem számíthatunk, viszont a mai válságcsúcs szelektálhat a javaslatok között.

Számháború: Két, három vagy sok ezer milliárd euró az újjáépítésre?

Az Eurócsoport nemrég nagy nehézségek árán megállapodott egy 540 milliárd eurós mentőcsomagról, amelynek az állam-és kormányfők ma adhatnak zöld jelzést. Ez három pillérre épül: az Európai Beruházási Bank legfeljebb 200 milliárd eurós garanciaalapjára, az Európai Stabilitási Mechanizmus 240 milliárd euróig terjedő hitelkeretére, illetve a bizottság német mintára körvonalazott, 100 milliárd eurós munkahelymentő programjára. Mindemellett Brüsszelben már lehetővé tették, hogy a strukturális és kohéziós források még le nem hívott része átcsoportosítható legyen a járvány kezelésére.

Szükség van ugyanakkor egy hosszabb távú megoldásra, egy újjáépítési alapra, amely akár újabb ezermilliárd eurókkal orvosolhatná a válság következményeit. Az Európai Bizottság következetesen a 2021-2027 közötti keretköltségvetést állítja be megoldásként: a járvány miatt újratervezett büdzséterv jövő héten debütál Brüsszelben. Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaság kialakításáért felelős bizottsági alelnök a héten az uniós parlamentben elmondta, hogy ezt az „ambiciózus” keretköltségvetést egészítenék ki egy gazdasági újjáépítési alappal. A bizottság kétezer milliárd eurós élénkítő csomagban gondolkozik, derült ki a brüsszeli sajtóban megszellőztetett dokumentumokból.

Mielőtt azonban a konkrét számokról születne döntés, a többéves büdzsé és az alap viszonyát is tisztázni kell, illetve azt, hogy a bizottság a tagállamoknak nyújtandó hitelekben vagy vissza nem térítendő összegekben gondolkozik. E téren is hatalmas nézetkülönbségek vannak, főként északi-déli irányban: a közös válságrendezés (koronakötvények) ötletét főként német-holland-osztrák vonalon nem támogatják, mondván: nem bíznak a hagyományosan túlköltekező déliek gazdasági fegyelmében. A spanyol, portugál, olasz és görög fél viszont tényleg jóval eladósodottabb módon indult neki a válságkezelésnek, így okkal követelik az uniós berkekben amúgy is unalomig ismételt szolidaritást.

Az olaszok ütik az asztalt, egységben a visegrádi országok

Giuseppe Conte olasz miniszterelnök az, aki már a legutóbbi EU-csúcson is virtuálisan ütötte az asztalt a járványt megszenvedő országa nevében, és az utóbbi hetekben szinte minden lehetőséget megragadott arra, hogy elégedetlenségét fejezze ki kollégái hozzáállása miatt. A múlt hét végén épp a Süddeutsche Zeitung hasábjain küzdött a közös adósság típusú megoldásért. Hétfőn Conte egyébként Spanyolország, Németország, Hollandia és Franciaország vezetőivel, illetve az EU vezetésével tartott közös videókonferenciát.

A hollandok és olaszok közötti csatározásoktól egy ideje hangos az európai sajtó: a hágai pénzügyminiszer egy alkalommal ki is mondta, hogy nem mutattak megfelelő mértékű empátiát Dél-Európa irányába. A huszonhét tagállam álláspontjainak összehangolása persze hetek óta aktívan zajlik, a háttérfolyamatokba a minap Orbán Viktor miniszterelnök is betekintést hagyott, amikor Charles Michellel való telefonbeszélgetéséről tett közzé bejegyzést a Facebookon. A miniszterelnök ugyancsak tegnap délelőtt a visegrádi országok vezetőivel is egyeztetett. A hivatalos tájékoztatás szerint mindkét tárgyaláson számba vették, hogy milyen károkat okozott a járvány az EU tagállamainak gazdaságában, valamint szóba kerültek azok a pénzügyi források és megoldások, amelyek igénybe vételével a kilábalás elindítható.

A visegrádi országoknak mindenesetre jó hír lehet, hogy Dombrovskis bizottsági alelnök a már említett, eheti parlamenti ülésen arra is ígéretet tett, hogy az átdolgozott büdzsétervben a kohéziós politika még nagyobb szerepet fog kapni, így a szegényebb országok semmiképp sem kerülnek ki vesztesként a járványkezelésre szabott költségvetésből.