Gigászi összegekről dönt az uniós válságcsúcs

Sok ezer milliárd euró sorsáról dönthetnek csütörtök délután az állam-és kormányfők virtuális EU-csúcstalálkozóján. A válságrendezésben a hétéves EU-költségvetésnek juthat majd főszerep, ám Brüsszelben ügyelniük kell arra is, hogy mindez egyenlő feltételek mellett történjen, és az unalomig hangoztatott szolidaritás a gyakorlatban is megvalósuljon. A V4-ek egységben, a déliek elszántan, az északiak pedig dacosan indulnak neki az újabb maratoni egyeztetésnek.

2020. 04. 23. 12:33
Brüsszel, 2019. július 1. Az Európai Bizottság brüsszeli székháza 2019. július 1-jén. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke felfüggesztette az éjszakába nyúló európai uniós csúcstalálkozót, hogy kétoldalú megbeszéléseket folytasson a tagállamok vezetõivel. A tagországok állam-, illetve kormányfõi június 30-án este kezdtek rendkívüli találkozót Brüsszelben, ezen egyetlen napirendi pontként a fõbb EU-intézmények vezetõi tisztségeinek betöltésérõl tárgyalnak. MTI/EPA/Olivier Hoslet Fotó: Olivier Hoslet
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szükség van ugyanakkor egy hosszabb távú megoldásra, egy újjáépítési alapra, amely akár újabb ezermilliárd eurókkal orvosolhatná a válság következményeit. Az Európai Bizottság következetesen a 2021-2027 közötti keretköltségvetést állítja be megoldásként: a járvány miatt újratervezett büdzséterv jövő héten debütál Brüsszelben. Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaság kialakításáért felelős bizottsági alelnök a héten az uniós parlamentben elmondta, hogy ezt az „ambiciózus” keretköltségvetést egészítenék ki egy gazdasági újjáépítési alappal. A bizottság kétezer milliárd eurós élénkítő csomagban gondolkozik, derült ki a brüsszeli sajtóban megszellőztetett dokumentumokból.

Mielőtt azonban a konkrét számokról születne döntés, a többéves büdzsé és az alap viszonyát is tisztázni kell, illetve azt, hogy a bizottság a tagállamoknak nyújtandó hitelekben vagy vissza nem térítendő összegekben gondolkozik. E téren is hatalmas nézetkülönbségek vannak, főként északi-déli irányban: a közös válságrendezés (koronakötvények) ötletét főként német-holland-osztrák vonalon nem támogatják, mondván: nem bíznak a hagyományosan túlköltekező déliek gazdasági fegyelmében. A spanyol, portugál, olasz és görög fél viszont tényleg jóval eladósodottabb módon indult neki a válságkezelésnek, így okkal követelik az uniós berkekben amúgy is unalomig ismételt szolidaritást.

Az olaszok ütik az asztalt, egységben a visegrádi országok

Giuseppe Conte olasz miniszterelnök az, aki már a legutóbbi EU-csúcson is virtuálisan ütötte az asztalt a járványt megszenvedő országa nevében, és az utóbbi hetekben szinte minden lehetőséget megragadott arra, hogy elégedetlenségét fejezze ki kollégái hozzáállása miatt. A múlt hét végén épp a Süddeutsche Zeitung hasábjain küzdött a közös adósság típusú megoldásért. Hétfőn Conte egyébként Spanyolország, Németország, Hollandia és Franciaország vezetőivel, illetve az EU vezetésével tartott közös videókonferenciát.

A hollandok és olaszok közötti csatározásoktól egy ideje hangos az európai sajtó: a hágai pénzügyminiszer egy alkalommal ki is mondta, hogy nem mutattak megfelelő mértékű empátiát Dél-Európa irányába. A huszonhét tagállam álláspontjainak összehangolása persze hetek óta aktívan zajlik, a háttérfolyamatokba a minap Orbán Viktor miniszterelnök is betekintést hagyott, amikor Charles Michellel való telefonbeszélgetéséről tett közzé bejegyzést a Facebookon. A miniszterelnök ugyancsak tegnap délelőtt a visegrádi országok vezetőivel is egyeztetett. A hivatalos tájékoztatás szerint mindkét tárgyaláson számba vették, hogy milyen károkat okozott a járvány az EU tagállamainak gazdaságában, valamint szóba kerültek azok a pénzügyi források és megoldások, amelyek igénybe vételével a kilábalás elindítható.

A visegrádi országoknak mindenesetre jó hír lehet, hogy Dombrovskis bizottsági alelnök a már említett, eheti parlamenti ülésen arra is ígéretet tett, hogy az átdolgozott büdzsétervben a kohéziós politika még nagyobb szerepet fog kapni, így a szegényebb országok semmiképp sem kerülnek ki vesztesként a járványkezelésre szabott költségvetésből.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.