A Kína és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok új mélypontra süllyedtek a koronavírus-járvány ürügyén, s mindkét fél politikai tőkét igyekszik kovácsolni abból, hogy a másikat vádolja a válság elmélyülése miatt.
Donald Trump amerikai elnök szerdán immár sokadszor ismételte meg, hogy Kínát tartja felelősnek a világjárvány kirobbantásáért, s Peking szemére vetette, hogy megakadályozhatta volna a kór terjedését. – Kína hanyagsága a legsúlyosabb támadás, ami eddig érte Amerikát – közölte. A kínai külügyminisztérium válaszában kijelentette, Washingtonnak inkább saját problémái megoldásán kellene munkálkodnia, s fel kellene hagynia a nemzetközi közvélemény félrevezetésével. Peking szerint az is rágalom, hogy kínai hackerek az amerikai egészségügyet vennék célba az új koronavírus-járvánnyal kapcsolatos kutatási eredmények megszerzésére. Csao Li-csien (Zhao Lijian) külügyi szóvivő hangsúlyozta: elítélendő minden olyan online tevékenység, amely a járvány elleni erőfeszítéseket áshatja alá – írja a távirati iroda.
Fotó: Reuters
A Kína és az Egyesült Államok közti feszültség azonban sokkal korábbra nyúlik vissza, mint hogy a járvány a tavalyi év végén kitört volna a közép-kínai Vuhanban, s valószínűleg akkor sem lesz vége, miután lecseng a pandémia – valószínűsíti a CNN amerikai hírtelevízió online oldala. Nehéz meghatározni azt a pillanatot, amikor a két ország viszonya az óvatos szívélyességből viszálykodásba csapott át. Az egyik momentum azonban minden bizonnyal az lehetett, amikor Peking elkezdte megerősíteni a felügyeletét a Dél-kínai-tenger stratégiai hajózási útvonalai felett – mégpedig annak okán, hogy magának követelte a térség nagy részének felségterületi jogát. Peking 2015 körül kezdte el fizikailag is érvényesíteni követelését azzal, hogy szirteken, zátonyokon és mesterséges szigeteken védelmi állásokat, radarállomásokat hozott létre, valamint csapatokat kezdett állomásoztatni ott. Mindez nemcsak hogy a szomszédos, hasonló követeléssel fellépő államok nemtetszését váltotta ki, de az Egyesült Államok rosszallását is maga után vonta már Barack Obama elnöksége (2009–2017) idején. Azóta a két állam kölcsönösen agresszióval vádolja egymást.
