Új mélypontra süllyedt a kapcsolat Kína és az USA között

Trump szerdán immár sokadszor ismételte meg, hogy Kínát tartja felelősnek a járvány kirobbantásáért.

Mártonffy Attila
2020. 05. 15. 8:50
U.S. President Trump holds news conference on the coronavirus outbreak at the White House in Washington
Trump egy járványügyi tájékoztatón. Kölcsönös bizalmatlanság Fotó: Reuters
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Kína és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok új mélypontra süllyedtek a koronavírus-járvány ürügyén, s mindkét fél politikai tőkét igyekszik kovácsolni abból, hogy a másikat vádolja a válság elmélyülése miatt.

Donald Trump amerikai elnök szerdán immár sokadszor ismételte meg, hogy Kínát tartja felelősnek a világjárvány kirobbantásáért, s Peking szemére vetette, hogy megakadályozhatta volna a kór terjedését. – Kína hanyagsága a legsúlyosabb támadás, ami eddig érte Amerikát – közölte. A kínai külügyminisztérium válaszában kijelentette, Washingtonnak inkább saját problémái megoldásán kellene munkálkodnia, s fel kellene hagynia a nemzetközi közvélemény félrevezetésével. Peking szerint az is rágalom, hogy kínai hackerek az amerikai egészségügyet vennék célba az új koronavírus-járvánnyal kapcsolatos kutatási eredmények megszerzésére. Csao Li-csien (Zhao Lijian) külügyi szóvivő hangsúlyozta: elítélendő minden olyan online tevékenység, amely a járvány elleni erőfeszítéseket áshatja alá – írja a távirati iroda.

Trump egy járványügyi tájékoztatón. Kölcsönös bizalmatlanság
Fotó: Reuters

A Kína és az Egyesült Államok közti feszültség azonban sokkal korábbra nyúlik vissza, mint hogy a járvány a tavalyi év végén kitört volna a közép-kínai Vuhanban, s valószínűleg akkor sem lesz vége, miután lecseng a pandémia – valószínűsíti a CNN amerikai hírtelevízió online oldala. Nehéz meghatározni azt a pillanatot, amikor a két ország viszonya az óvatos szívélyességből viszálykodásba csapott át. Az egyik momentum azonban minden bizonnyal az lehetett, amikor Peking elkezdte megerősíteni a felügyeletét a Dél-kínai-tenger stratégiai hajózási útvonalai felett – mégpedig annak okán, hogy magának követelte a térség nagy részének felségterületi jogát. Peking 2015 körül kezdte el fizikai­lag is érvényesíteni követelését azzal, hogy szirteken, zátonyokon és mesterséges szigeteken védelmi állásokat, radarállomásokat hozott létre, valamint csapatokat kezdett állomásoztatni ott. Mindez nemcsak hogy a szomszédos, hasonló követeléssel fellépő államok nemtetszését váltotta ki, de az Egyesült Államok rosszallását is maga után vonta már Barack Obama elnöksége (2009–2017) idején. Azóta a két állam kölcsönösen agresszióval vádolja egymást.

További feszültségforrást jelent Tajvan. Kína már több mint hetven éve saját területének tekinti az önálló kormányzással bíró „szakadár tartományt”, s a felette való szupremácia megszerzésére irányuló törekvés Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai elnök alatt csak megerősödött. Noha Washington hivatalosan fenntartja az egy Kína politikájának elvét, Trump szoros, nem hivatalos kapcsolatokat tart fenn a 23 milliós szigettel. A legádázabb ellentét azonban a két ország között a washingtoni kormányzat által szorgalmazott kereskedelmi háború. Ennek oka pedig az, hogy Trump régi meggyőződése szerint Kína gazdaságilag kihasználja az Egyesült Államokat, s emiatt az USA hatalmas kereskedelmi deficitet halmozott fel. Mindez ahhoz vezetett, hogy Washington büntetővámokat kezdett kiszabni, amit Peking viszonzott.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.