Washington a pancsen láma szabadon engedését követeli

Washington egy újabb fronton intézett támadást Kínával szemben, a 11. pancsen lámaként számon tartott Gedun Csöki Nyima szabadon engedését követelte. Az időzítés az elmúlt hónapok diplomáciai csörtéi tükrében nem véletlen. Másrészt az időzítés konkrét dátumhoz is kapcsolódik: éppen csütörtökön volt 25 éve, hogy a dalai láma kihirdette a Kína által vitatott, 11. pancsen láma személyét.

Budapest, 2010. szeptember 18. A XIV. dalai lma Tendzin Gyaco eladshoz kszldik a budapesti Papp Lszl Budapest Sportarnban. A vallsi vezet az Orszggyls Magyar-Tibeti Barti Trsasga s a magyarorszgi tibeti buddhista szervezetek meghvsra rkezett Magyarorszgra szeptember 17-n. MTI Fot: Kovcs Tams Fotó: MTI Fotó: Kovács Tamás

A 11. pancsen lámaként számon tartott, jelenleg 31 éves Gedun Csöki Nyima hatéves korában tűnt el, miután a kínai hatóságok „védőőrizetbe” vették – hollétéről 25 éve senki nem tud semmit. A nemzetközi jogvédő szervezetek két évtizede őt nevezik a világ legfiatalabb politikai foglyának. A pancsen láma a dalai láma után a második legmagasabb egyházi méltóság a tibeti buddhizmusban. Bár a fiatalembert azóta sem látták, Kína szerint életben van, egészséges, normális élet él, és „nem szeretné, hogy bárki zavarja”. A kínai verzió szerint ugyanakkor az igazi 11. pancsen láma Peking választottja, a most 30 éves Gyaincain Norbu. A tibeti szeparatista törekvések kordában tartása szempontjából Kína számára létfontosságú, hogy a hozzá kapcsolódó, irányítható személyek révén kontroll alatt tarthassa a régiót. Bár a pancsen láma ügye időnként előkerül a nemzetközi sajtóban, Washington ezúttal a Kínával zajló konfrontáció részeként emlegette fel újra az esetet, Gedun Csöki Nyima szabadon engedését követelve.

Fotó: MTI Fotó: Kovács Tamás

– Továbbra is nyomást gyakorlunk a kínai hatóságokra annak érdekében, hogy elárulják, hol tartják fogva, és hogy engedjék őt szabadon. Nem a kínaiak joga kiválasztani a dalai lámát, ahogy a következő pápát sem – jelentette ki újságíróknak nyilatkozva Sam Brownback, az amerikai külügyminisztériumnak a vallásszabadság ügyeivel foglalkozó tisztségviselője.

Tibet esetében az Egyesült Államok kezében más ütőkártyák is vannak: hamarosan az amerikai szenátus elé kerülhet az úgynevezett Tibeti politikai és támogatási törvény. A tervezet január végén már átment a kongresszus alsóházán, és a következő hetekben várhatóan a felsőház is dönteni fog róla. Ha elfogadják, akkor azzal az amerikai külpolitika alapelvévé válik, hogy csak és kizárólag a tibeti buddhisták választhatják meg a vezetőiket. A nemzetközi aggodalmak legfőbb tárgya maga a buddhista vallási vezető, a jelenleg 84 éves, 14. dalai láma, Tendzin Gyaco (képünkön). A dalai láma 1959 óta él száműzetésben Indiában, és Kína aktív kritikusának számít. Az idősödő vallási vezető öröklése fontos kérdés, és Peking megpróbálhat a folyamat élére állni, ahogyan megtette azt 1995-ben a pancsen láma esetében is.

Utódkeresés

A 11. pancsen láma személyéről 25 éve folynak viták: az előző pancsen láma reinkarnációjaként tekintett új személy keresése az elődje 1989-ban bekövetkezett halála után indult. 1994-re 25 lehetséges jelöltet tartottak számon. A kínai hatóságok abban bíztak, hogy a száműzetésben élő 14. dalai lámával konszenzusra juthatnak a tibeti buddhizmus második legfontosabb vallási vezetőjének kinevezéséről. Ehhez a Csien-lung kínai császár XVIII. század végén elindított gyakorlatához akartak visszanyúlni, amikor a császár által készített aranyurnából húzták ki a jelölt nevét. A dalai láma választása azonban az akkor hatéves Gedun Csöki Nyimára esett, és ezt 1995. május 14-én nyilvánosan is bejelentette. Három nappal később a fiú és családja eltűnt, Peking pedig visszatért az aranyurna hagyományához, és 1995-ben hivatalosan Gyaincain Norbut nevezte ki a 11. pancsen lámának.