Belaruszban néhány hete vett rajtot az elnökválasztási kampány: a voksolást augusztus 9-re hirdették meg. A jelölteknek kevesebb mint egy hónap áll rendelkezésükre, hogy összegyűjtsék a szükséges aláírásokat. Nincs könnyű dolguk, a tízmilliós országban hatályos jogszabályok szerint legalább százezer érvényes ajánlószelvényre lesz szükségük. Az utcákon karneváli hangulat uralkodik: a koronavírus miatti távolságtartási szabályokat betartva hosszú sorokban, órákig állnak az emberek, hogy a kézjegyükkel támogassák valamelyik indulót.
Azelőtt egyszerű volt a képlet: az államhatalom által is hátráltatott ellenzék erősen megosztottnak bizonyult; a belarusz nyelv, kultúra és a nacionalizmus köré épülő tematikája inkább az elitet célozta, a szélesebb rétegeket nem tudták megszólítani. Ám idén az ellenzéki erők kollektíven bojkottálták az elnökválasztást. Aljakszandr Lukasenka rendszerét most a politikán kívülről érkező, civil jelöltek fenyegetik.
A három legnépszerűbb jelölt között akad volt diplomata, Valerij Cepkalo, aki a gazdaság előmozdításával és technológiai innovációkkal próbálja elhódítani a szavazókat. Indul egy bankár is: Viktor Babariko, az ország második legnagyobb pénzintézetének irányítója, aki a demokratikus átalakulást, alkotmánymódosításokat és a hatalmi ágak szétválasztását tűzte zászlajára. Ringbe száll egy videóblogger is. A 41 éves Szergej Tihanovszkij reklámvideós vállalkozásból él; tavaly indította el a blogját a YouTube-on, mégpedig pofonegyszerű képlettel: hétről hétre különböző belarusz városokat keres fel, ahol helybéliekkel beszélget. Utóbbiak pedig elpanaszolják a bajaikat és a rendszerrel szembeni sérelmeiket. E videók milliós nézettségeket produkálnak a tízmilliós országban.

Fotó: MTI/EPA/Tatyana Zenkovich
Lukasenka számára az új kihívások gazdasági gondokkal esnek egybe – Belarusz az elmúlt egy évben vitába keveredett Moszkvával, és egyre rosszabb a mérlege a járványkezelésben is. Százezer főre vetítve több megbetegedést jegyeznek az országban, mint Oroszországban vagy Olaszországban. Az előrejelzések szerint az ország GDP-je legalább 4-5 százalékkal eshet az idén.