A Dél-Kínában élő kantoni embert három jellemzővel szokás leírni: nem szívesen barátkozik, kiismeri magát a multikulturális környezeteben és jól ért az üzlethez. Hongkongban is felismerhetjük ezeket az ellentmondásos karakterjegyeket. A széleskörű autonómiát élvező városban sokan a rasszizmust súroló vehemenciával irtóznak a szárazföldi Kína nyomulásától, miközben az etnikai, kulturális forgatag egyben a világ egyik legfontosabb pénzügyi központja.
Május végén azonban a pekingi parlament, az Országos Népi Gyűlés elfogadta azt a határozat, melynek értelmében egy új, Hongkong autonómiáját csorbító nemzetbiztonsági törvény elkészítéséről döntött. A hírre reagálva a nyugati világ kiállt a Hongkong státusát rögzítő egy állam, két rendszer elv mellett: az Európai Unió figyelmeztette, az Egyesült Államok pedig megfenyegette Pekinget.
A lépéssel tovább fokozódik a pekingi kormány és a függetlenség mellett tüntetők közötti feszültség, elemzői körökben ezért most népszerű kérdés, hogy mindez mennyire árt az üzletnek. Hongkong jelentősége ugyanis éppen abban rejlik, hogy nyugati üzleti és jogi kultúrájával kaput nyit Kínába, a kiszámíthatatlan politikai környezet azonban ennek ellenére elriaszthatja a városban összpontosuló nemzetközi tőkét.
A berlini Merics kutatóintézet mai konferenciáján Michiel Haasbroek német Kína-szakértő beszélt erről a problémáról. Haasbroek elmondta, a városban már az elmúlt években érzékelhető volt a vérfrissítés, és miközben megerősödött a kínaiak beáramlása, a nemzetközi, nyugati közeg elvándorlása is tapasztalható. – Az egész a metrótáblák lecserélésével kezdődött – emlékezett vissza az évekig Kínában és Hongkongban élő szakértő –, korábban ugyanis kantoni, angol és mandarin nyelveken voltak kiírva a megállók nevei. Majd ezt szimbolikusan megcserélték, így a hivatalos kínai nyelv a második helyre került. Haasbroek szerint a város átpolitizálódása régi probléma és fokozatosan nő, ami üzleti szempontból komoly gondot okoz majd Hongkongnak.
Közvélemény-kutatások szerint egész Kínában egyre több politika szövődik az üzletbe. A héten jelent meg a pekingi Európai Kamara felmérése, a megkérdezett vállalatok 43 százaléka véli úgy, hogy az elmúlt egy évben jobban átpolitizálódott a környezet. Hasonló megállapításra jutott az amerikai hátterű Human Rights Foundation felmérése is, szerintük a külföldi vállalatoknak egyre nagyobb mértékben kell elfogadniuk Peking politikai látásmódját, máskülönben elveszíthetik pozícióikat a kínai piacon.
