Ezermilliárdokról egyezkednek ma

Mély törésvonalak áthidalására tesznek kísérletet az állam- és kormányfők mai, feltehetőleg utolsó olyan csúcsértekezletükön, amelyet videókapcsolat segítségével bonyolítanak le. A vezetőknek nem kevesebb mint 1850 milliárd euró sorsáról kellene megállapodniuk a járvány utáni gazdasági helyreállítás érdekében. Az ülésen Orbán Viktor is részt vesz, aki a hazai álláspontot ismertetve korábban azt mondta: Magyarország mindenekelőtt egy fair mentőcsomag kialakításában érdekelt.

Angela Merkel gyors egyezséget sürgetett tegnap Fotó: Michele Tantussi Forrás: MTI/EPA/Michele Tantussi

Feltehetőleg az utolsó még online lebonyolított EU-csúcstalálkozót tartják ma az állam- és kormányfők: az egyeztetésen kulcsfontosságú kérdések, így a 2021 és 2027 közötti keretköltségvetés, valamint az ahhoz szorosan kapcsolódó helyreállítási alap kerül terítékre. A tárgyalási forduló súlyát érzékelteti, hogy mintegy 1850 milliárd euró sorsáról születhet ma döntés – ebből 1100 milliárdot a hétéves büdzsé, 750 milliárdot pedig az Új generáció elnevezésű program tehet ki. Az utóbbiból Magyarországnak 15 mil­liárd euró jutna: hazánknak 8,1 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 6,9 milliárd euró hitel állna rendelkezésére az Európai Bizottság előzetes adatai szerint. Borítékolható, hogy az ülésen a hazai érdeket képviselő Orbán Viktor kísérletet tesz majd egy tisztességesebbnek tartott felosztásra. Ahogy azt a miniszterelnök korábban elmondta, az uniós helyreállítási csomag jelenlegi formájában ugyanis abszurd elemeket tartalmaz. – Nem akarunk elvenni semmit a déli országoktól, de az lehetetlen, hogy a nálunk gazdagabb országok több támogatást kapjanak – húzta alá a kormányfő a visegrádi országok múlt heti találkozóján, amelyen a V4-ek közös álláspontot készítettek elő a mai találkozóra.

A helyreállítási alap egyértelmű kedvezményezettjei Olaszország és Spanyolország lennének. A több tízezer koronavírusos halottat számláló két déli tagállamnak együtt több mint 310 milliárd euró, majdnem a helyreállítási alap fele jutna a tárgyalóasztaltól felállva. A visegrádiak támogatásának megnyerése ezért is lehetett belpolitikai téma Olaszországban. Giu­seppe Conte baloldali miniszterelnök azt kérte a jobboldali ellenzéki pártoktól, hogy próbálják jobb belátásra bírni a visegrádi országokat ebben a kérdésben. Orbán Viktor Matteo Salvininek, a jobboldali Liga vezetőjének küldött SMS-ben válaszolva azt írta: hazánk és a V4 országcsoport támogatja az EU Olaszország megsegítését célzó terveit, ugyanakkor – tette hozzá – az olasz kormányfőnek is támogatnia kell a visegrádiak törekvéseit.

Angela Merkel gyors egyezséget sürgetett tegnap
Fotó: MTI/EPA/Michele Tantussi

A gigászi uniós összegek elosztása konszenzust igényel, így nemcsak a V4-ek, hanem a szintén szkeptikus északi államok támogatását is meg kellene nyernie Rómának. A minap Mark Rutte holland, Mette Frederiksen dán és Stefan Löfven svéd miniszterelnök, valamint Sebastian Kurz osztrák kancellár közösen jegyzett cikket a The Financial Timesban, az uniós berkekben irányadó brit üzleti lapban. Ebben azt írták: hajlandók többet tenni az uniós szolidaritás nevében, de ez nem járhat azzal, hogy feladják az elveiket. – Talán felelősségteljes lenne, ha ötszázmilliárd euró értékben kölcsönt vennénk fel, majd a számlát benyújtanánk a jövő nemzedékeknek? – kérdik az írásban a kormányfők, azt firtatva, ha már a huszonhetek együtt vesznek fel hitelt, annak minden egyes eurócentjét a legjobb feltételekkel, a leginkább rászorulókra kell elkölteni. A hitelfelvétellel kapcsolatban korábban a magyar miniszterelnök is hangoztatta, hogy az távol áll attól, amit a magyarok gondolnak a világról, ugyanis „a pénzt először meg kell keresni, és utána kell elkölteni”.

A pénzkérdés összetettsége miatt szinte biztos, hogy a vezetők legkorábban csak júliusban, személyes brüsszeli találkozásukkor juthatnak majd egyez­ségre. Angela Merkel német kancellár tegnap a Bundestagban felszólalva maga is azt szorgalmazta, hogy az EU mielőbb, még az augusztusi szünet előtt állapodjon meg a vírust követő helyreállításról. A teljes képhez hozzátartozik, hogy amennyiben a júliusi EU-csúcs eredményre vezetne, az uniós parlament még a július 1-jével kezdődő, soros német EU-elnökség idején rábólinthatna az unió mentőcsomagjára. Ezt pedig a saját szavai szerint utolsó kancellári ciklusát töltő Merkel politikai örökségéhez írnák utóbb hozzá.

Vita az álhírekről

A koronavírus nyomán a dezinformációról, az Európai Unió külpolitikája előtti kihívásokról és a schengeni térség helyzetéről is vitát folytatott tegnap az Európai Parlament. A brüsszeli ülésen az Európai Bizottság részéről Josep Borrell kül- és biztonságpolitikai főképviselő és Věra Jourová bizottsági alelnök is felszólalt. Előbbi a járvánnyal összefüggő, az Oroszországból és Kínából származó álhírekről beszélt, míg a cseh biztosnő azt szorgalmazta: az EU-nak a saját háza táján is van tennivalója a hamis információkkal kapcsolatban. A határkérdésben Ylva Johansson belügyi biztos bejelentette, hogy a bizottság hamarosan előáll új migrációs csomagjával. A svéd politikus szavai szerint az új szabályozás részben a schengeni határőrizeti térségbe vetett bizalmat lesz hivatott visszaállítani.