Fotó: MTI/EPA/Michele Tantussi
A gigászi uniós összegek elosztása konszenzust igényel, így nemcsak a V4-ek, hanem a szintén szkeptikus északi államok támogatását is meg kellene nyernie Rómának. A minap Mark Rutte holland, Mette Frederiksen dán és Stefan Löfven svéd miniszterelnök, valamint Sebastian Kurz osztrák kancellár közösen jegyzett cikket a The Financial Timesban, az uniós berkekben irányadó brit üzleti lapban. Ebben azt írták: hajlandók többet tenni az uniós szolidaritás nevében, de ez nem járhat azzal, hogy feladják az elveiket. – Talán felelősségteljes lenne, ha ötszázmilliárd euró értékben kölcsönt vennénk fel, majd a számlát benyújtanánk a jövő nemzedékeknek? – kérdik az írásban a kormányfők, azt firtatva, ha már a huszonhetek együtt vesznek fel hitelt, annak minden egyes eurócentjét a legjobb feltételekkel, a leginkább rászorulókra kell elkölteni. A hitelfelvétellel kapcsolatban korábban a magyar miniszterelnök is hangoztatta, hogy az távol áll attól, amit a magyarok gondolnak a világról, ugyanis „a pénzt először meg kell keresni, és utána kell elkölteni”.
A pénzkérdés összetettsége miatt szinte biztos, hogy a vezetők legkorábban csak júliusban, személyes brüsszeli találkozásukkor juthatnak majd egyezségre. Angela Merkel német kancellár tegnap a Bundestagban felszólalva maga is azt szorgalmazta, hogy az EU mielőbb, még az augusztusi szünet előtt állapodjon meg a vírust követő helyreállításról. A teljes képhez hozzátartozik, hogy amennyiben a júliusi EU-csúcs eredményre vezetne, az uniós parlament még a július 1-jével kezdődő, soros német EU-elnökség idején rábólinthatna az unió mentőcsomagjára. Ezt pedig a saját szavai szerint utolsó kancellári ciklusát töltő Merkel politikai örökségéhez írnák utóbb hozzá.
Vita az álhírekről
A koronavírus nyomán a dezinformációról, az Európai Unió külpolitikája előtti kihívásokról és a schengeni térség helyzetéről is vitát folytatott tegnap az Európai Parlament. A brüsszeli ülésen az Európai Bizottság részéről Josep Borrell kül- és biztonságpolitikai főképviselő és Věra Jourová bizottsági alelnök is felszólalt. Előbbi a járvánnyal összefüggő, az Oroszországból és Kínából származó álhírekről beszélt, míg a cseh biztosnő azt szorgalmazta: az EU-nak a saját háza táján is van tennivalója a hamis információkkal kapcsolatban. A határkérdésben Ylva Johansson belügyi biztos bejelentette, hogy a bizottság hamarosan előáll új migrációs csomagjával. A svéd politikus szavai szerint az új szabályozás részben a schengeni határőrizeti térségbe vetett bizalmat lesz hivatott visszaállítani.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!