Fotó: Reuters
India szerint azonban kínai áldozatai is voltak a csetepaténak, az elemzőket ezért most ez az ellentmondás foglalkoztatja. Szkeptikusok úgy vélik, Peking azért is hangoztatja a konfliktus sikeres, békés rendezését, hogy ne kelljen bevallania saját veszteségeit. Ebben az esetben ugyanis alkalmazkodnia kellene a hasonló helyzetben keletkezett precedensekhez, márpedig katonai áldozataira mind Peking, mind maga a kínai nép kiváltképp érzékeny. Amikor 1999-ben az Egyesült Államok – a hivatalos verzió szerint véletlenül – bombát dobott Belgrád kínai nagykövetségére, az ázsiai országban létesített, valamennyi amerikai képviselet előtt hetekig tömegtüntetések zajlottak. Ennek megfelelően reagált Peking is, valamennyi nemzetközi intézetben offenzívát indított az amerikai agresszió ellen, a háborús retorika hatására a kétoldalú kapcsolat hetekig padlóra került.
A kínai kormány azonban aligha engedhet meg magának egy ilyen konfliktust Indiával, különösen az ázsiai nagyhatalomra nehezedő, egyre fokozódó nyugati nyomás mellett lenne kockázatos újabb frontot nyitnia. Az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi háború miatt Kína számára felértékelődött a nagy és fejlődő indiai piac értéke, de a kapcsolat geopolitikai okokból is fontos. Ha egy konfliktus Washington karjaiba löki Újdelhit, az felgyorsíthatja a két fél közötti stratégiai együttműködést, az amerikai fegyverek Indiába telepítését.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!