Óvatosan kezelik a határincidenst

Hűen a kulturális különbségekhez, szögesen ellentétes képet fest az elmúlt napok határincidenséről a kínai és az indiai sajtó. Újdelhi húszfős veszteséget kénytelen elkönyvelni a kövekkel, botokkal vívott ütközetben, közben Peking szokatlanul békülékenyen állt az ügyhöz.

Kína-ellenes tüntetés Újdelhiben. Féken tartanák az indulatokat Fotó: Anushree Fadnavis Forrás: Reuters

Az idei év tele van meglepetésekkel, és ez a hét sem telik el nélkülük. A két nukleáris hatalom, az elmúlt évtizedekben globális technológiai központokká fejlődő India és Kína kövekkel, botokkal vívta meg legújabb fegyveres konfliktusát. A hagyományosan ­rossz, történelmi határvitáktól terhes kapcsolat a napokban ismét tettlegességig fajult, amikor az India északnyugati részén fekvő, a Kasmírhoz tartozó Ladakh régió­ban összecsapott a két ország hadserege. A hivatalos adatok szerint húsz ­indiai katona halt meg az összecsapásban.

A konfliktus hetek óta élesedik a térségben, azóta, hogy májusban erősítést kapott a kínai fél az India által is követelt területeken. A Tibeti Autonóm Területnél fekvő Pangong-tónál egy korábbi összetűzés során például indiai csapatok estek csapdába, ezért őket helikopterrel kellett kimentetni, a beszámolók szerint mindkét oldalon voltak sebesültek.

Ebben a hangulatban került sor hétfőn a Galván-folyó völgyében már halálos áldozatokat követelő incidensre, amelynek pontos körülményei továbbra is homályosak. Indiai források szerint az összetűzésben nagyszámú, fegyvertelen katona vett részt mindkét fél részéről, majd kövekkel és vasrudakkal folytatták a dulakodást. De megjelent az indiai sajtóban olyan beszámoló is, amely szerint többen egy mély szakadékba zuhantak az összetűzés során, a katonák többsége ott sérülhetett meg.

Újdelhi hivatalos közleménye szerint három indiai katona a helyszínen meghalt, tizenheten pedig később haltak bele sérüléseikbe. Az incidensre válaszul tegnap több száz katonát küldött a térségbe az indiai kormány, a katonai hírszerzés szemtanúk kihallgatásával, titkos adatgyűjtéssel próbálja rekonstruál­ni a történteket. Narendra Modi miniszterelnök is megszólalt az ügyben, a kormányfő hangsúlyozta, az indiai katonák nem hiá­ba haltak meg. Modi egyben leszögezte, bár Újdelhi békét akar, mindazonáltal képes arányos választ adni provokáció esetén.

Érdekesebb az ügyben Peking hallgatása, a kínai kormány ugyanis minisztériumi szintű nyilatkozattal tudta le az incidenst. A Népi Felszabadító Hadsereg, a PLA a kínai közösségi médián rea­gált a történtekre, ebben leszögezik: az összecsapásra egyértelműen kínai területen került sor, miután az indiai hadsereg megsértette a nyugati, ideiglenes határvonalat. A kínai külügy szerdai nyilatkozata szerint Peking és Újdelhi folyamatosan egyeztet a határ menti incidens fejleményeiről. Leszögezte mindazonáltal, hogy a helyzet stabil, a felek közösen rendezik az ügyet, és Peking semmiképpen sem akar további incidenseket. A szóvivő elutasította Kína felelősségét az ügyben, és nem említett esetleges kínai áldozatokat.

Kína-ellenes tüntetés Újdelhiben. Féken tartanák az indulatokat
Fotó: Reuters

India szerint azonban kínai áldozatai is voltak a csetepaténak, az elemzőket ezért most ez az ellentmondás foglalkoztatja. Szkeptikusok úgy vélik, Peking azért is hangoztatja a konfliktus sikeres, békés rendezését, hogy ne kelljen bevallania saját veszteségeit. Ebben az esetben ugyanis alkalmazkodnia kellene a hasonló helyzetben keletkezett precedensekhez, márpedig katonai áldozataira mind Peking, mind maga a kínai nép kiváltképp érzékeny. Amikor 1999-ben az Egyesült Államok – a hivatalos verzió szerint véletlenül – bombát dobott Belgrád kínai nagykövetségére, az ázsiai országban létesített, valamennyi amerikai képviselet előtt hetekig tömegtüntetések zajlottak. Ennek ­megfelelően reagált Peking is, valamennyi nemzetközi intézetben offenzívát indított az amerikai agresszió ellen, a háborús retorika hatására a kétoldalú kapcsolat hetekig padlóra került.

A kínai kormány azonban aligha engedhet meg magának egy ilyen konfliktust Indiával, különösen az ázsiai nagyhatalomra nehezedő, egyre fokozódó nyugati nyomás mellett lenne kockázatos újabb frontot nyitnia. Az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi háború miatt Kína számára felértékelődött a nagy és fejlődő indiai piac értéke, de a kapcsolat geopolitikai okokból is fontos. Ha egy konfliktus Washington karjaiba löki Újdelhit, az felgyorsíthatja a két fél közötti stratégiai együttműködést, az amerikai fegyverek Indiába telepítését.