Terítéken a német jóvátétel

A varsói kormány továbbra is fenntartja a jogot, hogy jóvátételt követeljen Németországtól.

A lengyel főváros bombázása 1939-ben Fotó: Wikipédia

A varsói kormány továbbra is fenntartja a jogot, hogy jóvátételt követeljen Németországtól a második világháborúban elkövetett bűneiért. S ha helytálló, amit Arkadiusz Mularczyk lengyel parlamenti képviselő, a jóvátételi bizottság elnöke nemrégiben közölt, már a számlát is összeállították. A Jog és Igazságosság (PiS) kormánypártot képviselő politikus még a második világháború befejezésének május 9-i, 75. évfordulója előtt bejelentette, hogy a 2017-ben felállított bizottság befejezte a munkáját. A Süddeutsche Zeitung német napilap szerint azonban a jelentést és a követelt jóvátételi összeget nem hozták nyilvánosságra, szóba kerülhet viszont Heiko Maas német szociáldemokrata külügyminiszter mai varsói látogatásán. Maas tavaly augusztusi vizitje alkalmával bocsánatot kért a nácik által elkövetett bűncselekményekért.

– Szégyellem magam azért, amit a németek, illetve a németek nevében az országukkal tettek – mondta a német külügyminiszter a lengyel fővárosban augusztus 1-jén, a varsói felkelés kirobbanásának 75. évfordulóján. A náci megszállás elleni, két hónapig tartó küzdelemben húszezer katona és 200 ezer civil vesztette életét, a nácik pedig bosszúból szinte a földdel tették egyenlővé a lengyel fővárost. A tavalyi bocsánatkérés ellenére a lengyel külügyminiszter, Jacek Czaputowicz kijelentette: semmi alapunk rá, hogy ne hozzuk elő ismételten a jóvátétel témáját.

A lengyel főváros bombázása 1939-ben
Fotó: Wikipédia

Az, hogy a náci Németország által okozott háborús károkat lehet-e vagy kell-e számszerűsíteni, a PiS 2015-ös kormányra kerülése óta terítéken van, s felmérések szerint azóta a kétoldalú kapcsolatok rendezésének egyik fő akadálya. Egyes politikusok szerint a kérdés a június végi lengyel elnökválasztás után kormányszintre is emelkedhet. Berlin eddig azonban minden kártérítési igényt kategorikusan visszautasított, s 2017-ben újfent kijelentette, hogy a problémát a múltban mind jogilag, mint politikailag rendezte, sőt 1953-ban Varsó le is mondott minden további követelésről. Varsó szerint azonban a Lengyel Népköztársaság akkoriban szovjet gyarmat volt, amely egy másik bábállam, a szovjet NDK javára mondott le a kártérítés egy részéről.

A zöldpárti Manuel Sarrazin, a német parlament német–lengyel baráti tagozatának elnöke szerint azonban hamarosan változhat a helyzet. Úgy véli, a követelések visszautasító kezelésével jelentős károk keletkeztek, a problémát csak empátiával lehet megoldani, s ennek érdekében hét pontból álló javaslattal állt elő. Németországnak többek között humanitárius alapot kellene létrehoznia a még életben lévő áldozatok orvosi kezelése költségeinek a fedezésére, egy másik alap pedig az eddig számba nem vett áldozatok vagy gyermekeik kártalanítására szolgálna. Keretet kellene létesíteni továbbá a lengyel kultúra támogatására.

Erősítenék a biztonságot

Lengyelország nem Németország rovására akarja az amerikai katonai kontingens növelését elérni – közölte tegnap Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a balti BNS hírügynökségnek nyilatkozva, egy nappal Heiko Maas német külügyminiszter keddi varsói látogatása előtt. A The Wall Street Journal című amerikai lap nemrég arról írt: Donald Trump amerikai elnök mintegy 9500 fővel csökkentené a Németországban állomásozó, jelenleg 34 500 fős katonai kontingenst. A Der Spiegel német hetilap pedig ötezer és 15 ezer közé tette az idén őszig kivonandó amerikai katonák számát. A csapatcsökkentési tervek felmerülését követően Morawiecki a múlt héten reményét fejezte ki, hogy a Németországból kivont katonák egy részét Lengyelországba vezényelhetik át, ami szerinte megerősítené a NATO keleti szárnyát és szavatolná ezzel egész Európa biztonságát. (MTI)