Véget ért a Junckert is megbuktató kémper

Mielőtt az Európai Bizottság elnöke lett, Jean-Claude Juncker miniszterelnökként lehallgatási botrányba keveredett Luxemburgban. A bíróság most ebben az ügyben mondott ítéletet.

Ítéletet hirdettek a még 2012-ben Luxemburgban kirobbant kémbotrányt követő perben. Az ügy érdekessége, hogy a miniállam akkori miniszterelnöke, Jean-Claude Juncker a botrány miatt rekorderként, tizennyolc (!) hatalomban töltött év után kényszerült lemondásra 2013-ban, majd került a következő évben Európa trónjára, az Európai Bizottság elnöki székébe. Pedig a hosszú évekig elhúzódó lehallgatási ügy finoman szólva sem tüntette fel jó színben a politikust: a luxemburgi titkosszolgálat (SREL) mindhárom megvádolt tisztje állította, hogy Juncker igenis tudott a hivatalosan sosem engedélyezett nyomozati tevékenységükről.

Mint kiderült, a SREL 2007 és 2009 között legalább hét átfogó lehallgatási műveletet vitt véghez, egészen magas szinten űzték az „illegális” kémkedést. Az egyik céljuk az volt, hogy felfedjék a Luxemburgban a nyolcvanas években elkövetett robbantásos támadások hátterét. A tegnap lezárult per is egy ilyen, 2007-es akciót vizsgált: a tisztek az előírt protokoll követése nélkül hallgattak le valakit napokig. A bíróság végül felmentette őket, miután sikeresen érveltek azzal, hogy az akkori miniszterelnök, Juncker is tisztában volt a zajló művelettel. A szabályok szerint egy háromtagú bírói testület és a kormányfő írásos beleegyezése kell az ilyen szintű akciókhoz.

Az Európai Bizottság volt elnöke – akit tanúként be is rendelt a bíróság – hivatalosan sosem ismerte el, hogy tudott a lehallgatásról, de nem is tagadta azt. A luxemburgi sajtóban nagy visszhangot kapott, hogy az egyik tárgyaláson lejátszottak egy felvételt, amin Juncker arról érdeklődik a SREL akkori vezetőjénél, hogy az elmúlt napokban jutott-e valamire a művelet. 2013-ban a luxemburgi parlament vizsgálatot indított az akkora már kirobbant kémbotrány miatt, amely bár a miniszterelnök személyes felelősségét sosem állapította meg, a hivatalát is okolta a magas szinten zajló – és korrupciótól sem mentes – titkosszolgálati ügyekért. Juncker 2013 júliusában, kétórás sajtótájékoztatón jelentette be a lemondását a botrány nyomán, de már akkor sejteni lehetett, hogy egy évvel később a legnagyobb európai pártcsalád, az Európai Néppárt őt jelöli az Európai Bizottság következő elnökének. Árulkodó: a luxemburgi ellenzék már ekkor azzal vádolta, hogy kizárólag a brüsszeli karrierépítéssel van elfoglalva. (Juncker 2013 januárjáig az eurócsoport elnöke is volt.)

A helyi sajtót némileg meglepte a közbeszédet majdnem egy évtizedig tematizáló kémügy kimenetele. A lapok emlékeztetnek arra is, hogy a bírósági eljárásnak 2017-ben meg kellett volna kezdődnie, de Juncker az uniós bizottság elnökeként olyannyira el volt foglalva, hogy folyamatosan halasztani kellett. Tavaly ősszel egy tárgyalási forduló az exkormányfő értágulat miatti műtétje nyomán maradt el.