Berlin már csak a kivárásra játszhat

Vagy Trumpnak, vagy Merkelnek, vagy mindkettejüknek lépnie kell a német–amerikai kapcsolatok normalizálásáért, véli a lapunknak nyilatkozó szakértő. A két ország közötti diplomáciai holtpont most a Berlinben állomásozó amerikai nagykövetváltás miatt került a sajtó érdeklődésének középpontjába, nem valószínű azonban, hogy a személycsere a befagyott konfliktusokhoz elegendő lesz.

Mike Pompeo külügyminiszter és Németországban állomásozó amerikai katonák. Beváltott fenyegetés Fotó: POOL New Forrás: Reuters

Az Iránnal üzletelő német vállalatok jobb, ha azonnal felhagynak tevékenységükkel – ezzel a Twitter-bejegyzéssel kezdte nagyköveti megbízatását 2018-ban a berlini képviselet éléről most távozó Richard Grenell. A parancsolgató hangnem persze nagy felháborodást váltott ki Európában, az amerikai diplomatát azonban ez cseppet sem hatotta meg. Az elmúlt években számtalanszor támadta a német kormányt, egyengetve a terepet Donald Trump amerikai elnök német relációt érintő tervei előtt.

Grenell kétéves munkájára visszatekintve azt hihetnénk, hogy végre fellélegezhetnek Berlinben, várhatóan azonban a következő jelölt sem bánik majd kesztyűs kézzel a német külüggyel. Trump elnök Douglas Macgregort (képünkön), a hadsereg nyugalmazott ezredesét jelöli nagykövetnek, s a Die Welt napilap szerint személyében igazi keményvonalas érkezik a német fővárosba. Leghíresebb megjegyzése 2019-ben hangzott el, amikor Trump kritikáit visszhangozva a NATO-t zombinak nevezte.

– Bár június 2-án a kemény hangvételéről elhíresült Grenell lemondott tisztségéről, az év második felében sem várható a kapcsolatokban pozitív áttörés – értékelte a nagykövetváltást Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének (SVKI) munkatársa. A szakértő emlékeztet arra, hogy a júliusban elkezdődött német EU-elnökség újabb frontot nyit a konfrontációban: Németországnak a Trump által gazdasági riválisnak tekintett Európai Unió érdekeit kell hivatalosan is képviselni a koronavírus-járvánnyal társuló gazdasági újraindítás közepette, miközben jelentős javulás más vitás kérdésekben sem történt.

– Washington Berlinnel szembeni kritikáinak kiindulópontja az Északi Áramlat 2 földgázvezeték, és az így intenzívvé váló német-orosz energetikai kapcsolat. Trump szerint ugyanis a Merkel-kormányzat a vezetéken keresztül Moszkva zsebét tömi pénzzel, miközben az Egyesült Államoktól várja el, hogy biztosítsa Európa védelmét Oroszországgal szemben – folytatta Csiki Varga, aki szerint az sem segít, hogy az amerikai-európai kereskedelmi mérleg jó ideje negatív az Egyesült Államok számára.

Terheli a két ország kapcsolatát Kína és az 5G telekommunikációs hálózat ügye is. – A brexittel vergődő Egyesült Királysággal szemben a nyomásgyakorlás eredményes is volt: az amerikai-brit szabadkereskedelmi megállapodást gazdasági mentőövként váró London ­március óta teljesen visszájára fordította álláspontját a kínai 5G technológia és egyes nukleáris energetikai fejlesztések kapcsán – folytatta az SVKI szakértője. Csiki Varga szerint most Berlinnek kellene beadnia a derekát. A washin­gtoni nyomásgyakorlásnak azonban a Merkel-kormány egyelőre vonakodik megfelelni. – A német EU-elnökség egyik nagy kérdése, hogy képes lesz-e az unió új hangsúlyok mentén átalakítani Kína-politikáját – véli a szakértő.

Mike Pompeo külügyminiszter és Németországban állomásozó amerikai katonák. Beváltott fenyegetés
Fotó: Reuters

Nincs előrelépés a védelmi kérdésben sem. Trump évek óta bírálja Berlint, amiért védelmi kiadásai messze elmaradnak a NATO-tól elvárt kétszázalékos GDP-aránytól. – Ez 2020-ban is várhatóan 1,5 százalék körüli érték lesz, ami miatt Trump azzal fenyegetőzött, hogy az Egyesült Államok nem védi meg azokat, akik azonnali hatállyal nem veszik ki arányos részüket a közös védelem költségeiből a NATO-n belül – folytatta Csiki Varga. Bár Berlin ígéretet tett arra, hogy hosszabb távon teljesíteni fogja a célszámot, az amerikai elnököt ez nem hatotta meg. Ennek nyilvánvaló jele, hogy idén ősztől 9500 fővel csökkentik a Németországban állomásozó amerikai katonák létszámát. – Az elnök tehát szimbolikusan beváltotta fenyegetését – közölte a szakértő.

Berlinnek így nem sok lehetősége maradt: pragmatikusan kivárják, ­hoz-e változást a 2020. novemberi amerikai elnökválasztás, mielőtt 2021-ben Németországban is választás következik. – A konfliktusokon nem tudja átsegíteni a feleket a vezetők közötti „kémia”, szimpátia sem – mondta Csiki Varga, utalva Donald Trumpra és Angela Merkel kancellárra.

Diplomatikus mosoly

A második világháború vége óta eltelt évtizedekben soha nem volt ilyen rossz Washington és Berlin viszonya. Az amerikai csapatkivonás Németországból ennek kiváló példája. De miért ilyen dühös Trump elnök?