Terheli a két ország kapcsolatát Kína és az 5G telekommunikációs hálózat ügye is. – A brexittel vergődő Egyesült Királysággal szemben a nyomásgyakorlás eredményes is volt: az amerikai-brit szabadkereskedelmi megállapodást gazdasági mentőövként váró London március óta teljesen visszájára fordította álláspontját a kínai 5G technológia és egyes nukleáris energetikai fejlesztések kapcsán – folytatta az SVKI szakértője. Csiki Varga szerint most Berlinnek kellene beadnia a derekát. A washingtoni nyomásgyakorlásnak azonban a Merkel-kormány egyelőre vonakodik megfelelni. – A német EU-elnökség egyik nagy kérdése, hogy képes lesz-e az unió új hangsúlyok mentén átalakítani Kína-politikáját – véli a szakértő.
Fotó: Reuters
Nincs előrelépés a védelmi kérdésben sem. Trump évek óta bírálja Berlint, amiért védelmi kiadásai messze elmaradnak a NATO-tól elvárt kétszázalékos GDP-aránytól. – Ez 2020-ban is várhatóan 1,5 százalék körüli érték lesz, ami miatt Trump azzal fenyegetőzött, hogy az Egyesült Államok nem védi meg azokat, akik azonnali hatállyal nem veszik ki arányos részüket a közös védelem költségeiből a NATO-n belül – folytatta Csiki Varga. Bár Berlin ígéretet tett arra, hogy hosszabb távon teljesíteni fogja a célszámot, az amerikai elnököt ez nem hatotta meg. Ennek nyilvánvaló jele, hogy idén ősztől 9500 fővel csökkentik a Németországban állomásozó amerikai katonák létszámát. – Az elnök tehát szimbolikusan beváltotta fenyegetését – közölte a szakértő.
Berlinnek így nem sok lehetősége maradt: pragmatikusan kivárják, hoz-e változást a 2020. novemberi amerikai elnökválasztás, mielőtt 2021-ben Németországban is választás következik. – A konfliktusokon nem tudja átsegíteni a feleket a vezetők közötti „kémia”, szimpátia sem – mondta Csiki Varga, utalva Donald Trumpra és Angela Merkel kancellárra.
Diplomatikus mosoly
A második világháború vége óta eltelt évtizedekben soha nem volt ilyen rossz Washington és Berlin viszonya. Az amerikai csapatkivonás Németországból ennek kiváló példája. De miért ilyen dühös Trump elnök?
