Ez már szélsőbaloldali, neomarxista európai vonulat

A faji kérdés már az Európai Unió legfelső szintjéig is elért.

Strasbourg, 2019. július 16. Képviselõk sorban állnak az Európai Bizottság élére jelölt Ursula von der Leyen német kereszténydemokrata politikus megválasztásáról szóló szavazáson az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourgban 2019. július 16-án. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

A faji kérdés már az Európai Unió legfelső szintjéig is elért. Mközben Margarítisz Szkínász, az európai életmód előmozdításáért felelős uniós biztos azt mondta, a testület harcolni fog azért, hogy javuljon a faji sokszínűség az uniós testületekben, Tóth Norbert, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója rámutat: az Európában élő és jelentősnek mondható kisebbségek ügyeire nem fordítottak elegendő figyelmet.

Az Egyesült Államokban szinte mindennapossá váltak az erőszakos cselekvések, megmozdulások. A tüntetéssorozat azután kezdődött, hogy rendőri igazoltatás közben meghalt egy afroamerikai férfi. A tüntetéssorozat azóta Nyugat-Európa nagyvárosaira is átterjedt. A sokszor szélsőbaloldali tiltakozások gyakran elfajulnak, a tüntetők a rendőröket is megtámadják. A faji kérdés már az Európai Unió legfelső szintjéig is elért. Margarítisz Szkínász, az európai életmód előmozdításáért felelős uniós biztos azt mondta, a testület harcolni fog azért, hogy javuljon a faji sokszínűség az uniós testületekben.

Szkínász: Az EU kevesebb lenne a migránsok hozzájárulása nélkül

Margarítisz Szkínász azt is megemlítette a migrációs kérdés kapcsán, hogy bár sok országban valóban komoly terheket jelentenek a migrációs folyamatok, ennek ellenére az Európai Unió kevesebb, értéktelenebb lenne a migráció, illetve a migránsok hozzájárulása nélkül.

Halkó Petra, a Századvég nemzetközi elemzője az M1 Unió 27 című műsorában viszont elmondta, hogy az európai képviselőknek alig öt százaléka olyan képviselő, aki nem európai hátterű.

A pozitív diszkrimináció is diszkrimináció

Az uniós biztos a baloldali, állami tulajdonú France 24-es hírcsatornán beszélt a faji kérdésről. Azt mondta, az európai uniós biztosok kiválasztásánál a versenyalapú rendszer megnehezíti, hogy az etnikai csoportok demográfiai arányukkal azonos képviselettel legyenek jelen az uniós intézményekben. A szakértő szerint azonban ez a törekvés ugyanúgy diszkriminatív lehet. Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője hangsúlyozta, a bőrszín alapján kinyilvánított pozitív diszkrimináció is diszkrimináció. Hozzátette, az Európai Parlament egyik, közszolgákat tömörítő szakszervezete körlevelet küldött a képviselőknek és az Európai Parlament elnökének is, melyben jelzi, nem ért egyet azzal a tendenciával, hogy az európai parlamenti képviselők és az ott dolgozók 97 százaléka fehér bőrű.

Nem fordítanak kellő figyelmet a kisebbségek ügyeire

Tóth Norbert, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója szerint visszás az uniós biztos nyilatkozata, mert úgy akarják a faji sokszínűséget megvalósítani, hogy az Európában élő és jelentősnek mondható kisebbségek ügyeire nem fordítottak elegendő figyelmet. Ráadásul az Európai Uniónak színvaknak kellene maradnia. Az ismertetett törekvés pedig már a liberalizmuson is túlmutat.

Tóth Norbert szerint ez már inkább szélsőbaloldali, neomarxista vonulat. Hozzátette, Margarítisz Szkínász arra hivatkozik, hogy az Európai Unió és Európa területén komoly hagyományai vannak a kisebbségek védelmének. Ha ez így van, akkor az Európai Unió miért nem tesz erőfeszítéseket annak érdekében, hogy segítse a nemzeti kisebbségek törekvéseit, miért nem képviseli az erdélyi magyarok, a franciaországi bretonok vagy a katalánok érdekeit?

Már 2017-ben is „túl fehérnek” tartották az uniót

Szkínász felvetése nem új az Európai Unióban. Korábban a szintén görög Dimitrisz Avramopulosz egykori migrációügyi biztos fogalmazott meg hasonló gondolatokat.

Halkó Petra elmondta, Avramopulosz már 2017-ben is úgy nyilatkozott, hogy „túl fehérnek” tartja az Európai Uniót. Szorgalmazta egy olyan struktúra kidolgozását, amely természetes és elfogadott folyamattá tenné a közel-keleti, illetve az afrikai térségből a bevándorlást az Európai Unióba. Margarítisz Szkínász az interjúban beszélt az illegális migrációval kapcsolatos kérdésekről is. Szerinte érthetetlen lenne egy olyan helyzet, amelyben nincs egységes migrációs és menekültügyi stratégiája az Európai Uniónak. Azt ugyanakkor nem árulta el, hogy szerepel-e a tervek között a migránsok automatikus elosztási rendszere.

Az Európai Bizottság várhatóan júliusban teszi közzé az iránymutatásait. Sajtóhírek szerint nem lenne kötelező a migránsok átvétele, de a részletek egyelőre nem ismertek.