Megosztja Európát a Trump-doktrína

Vegyes érzelmekkel fogadja az európai közvélemény az Egyesült Államok Németországban állomásozó csapatainak mozgatását. Az átcsoportosított erőkért érezhető verseny zajlott egyes európai országok között, a hazavezényelt, mintegy 6400 amerikai katona pótlásáért pedig csak most indul a vita.

Andrzej Duda amerikai védelmet kért Donald Trumptól Fotó: Carlos Barria Forrás: Reuters

– Kell-e aggódnunk az amerikai csapatkivonások miatt – ezt fejtegeti az európai sajtó, amióta Mark Esper amerikai védelmi miniszter szerdán bejelentette: heteken belül megkezdik az Egyesült Államok csapatainak korábban bejelentett csökkentését, csaknem 12 ezer katonát vonva ki Németországból. Az eddig ismert tervek szerint az egyenruhások fele hazatér, nagyjából 5600 katonát Európa más országaiba helyeznek át.

Arról egyelőre keveset tudni, hogy pontosan hova. A napokban megjelent sajtóhírekből ugyanakkor kiderül, hogy verseny alakult ki az európai országok között az amerikai csapatok megszerzéséért. Boldogan fogadna amerikai csapatokat az orosz fenyegetettség miatt aggódó Lengyelország, különösen, miután Trump erről beszélt Andrzej Duda lengyel államfővel idén június végén, Washingtonban folytatott tárgyalásán. A találkozón Trump hangsúlyozta, Varsó kérésére az Egyesült Államok növelné az amerikai katonák létszámát, hozzátéve, nem kizárt, hogy Németországból irányítanak át fegyvereseket.

Ahogyan azonban arra a lengyel RMF24 hírportál rámutatott: Esper szerdán csak a kontinensen rotációban mozgatott csapatok parancsnoki egységének lengyelországi telepítését említette, az amerikai védelmi miniszter pedig ezt a Trump és Duda találkozóján egyeztetett védelmi megállapodások aláírásához kötötte. Lengyelországban 2017-től állomásozik mintegy négy és fél ezer amerikai katona úgynevezett állandó rotációs jelleggel, Varsó azonban évek óta állandó csapattelepítésért lobbizik. – Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy többet kell fizetnünk az amerikai erők állomásoztatásáért – értékeli a helyzetet az RMF24, hozzátéve, arról még semmit nem tudni, ez mennyi adópénzbe kerül majd Lengyelországnak, s mit kapnak érte Washingtontól cserébe. Két évvel ezelőtt kiszivárgott információk szerint egyébként Varsó másfél-kétmilliárd dollárt szánna az amerikai csapatok fogadására, összehasonlításképpen Németország 2010 és 2019 között 982,4 millió eurót költött az amerikai erőkre.

Andrzej Duda amerikai védelmet kért Donald Trumptól
Fotó: Reuters

Bár az amerikai csapatok állomásoztatása pénzbe kerül, rövidtávon a biztonság garantálásának kifizetődő megoldása lehet. Ezért fogadhatta pozitívan a belga sajtó a hírt, hogy az Egyesült Államok a németországi Stuttgartból a Mons melletti Casteauba helyezi át az Európai Parancsnokságot (Eucom). A De Tijd belga napilap arra emlékeztet, hogy a városban található a NATO-főhadiszállás, a Szövetséges Fegyveres Erők Európai Főparancsnoka (Saceur) is, a döntés tehát ebből a szempontból logikus. További eredmény Belgiumnak, hogy később ideköltözhet Stuttgartból az Egyesült Államok Afrikai Parancsnoksága (Africom) is.

Szintén növekszik Olaszország stratégiai szerepe, Washington ugyanis az Aviano légitámaszpontra helyezi át az amerikai légierő F–16-os vadászgépeit tömörítő 480. harci századot. Az Infodifesa.it olasz biztonságpolitikai szakportál elemzésében arra hívja fel a figyelmet: az Egyesült Államok azért váltja le a németországi Ramstein légitámaszpontot, mert Olaszországból gyorsabban elérhető a Fekete-tenger térsége, ahol a nyugati szövetségesek szintén fokoznák jelenlétüket.

Ahogyan azonban arra több cikk is felhívja a figyelmet, a csapatáttelepítéseknél nagyobb súlya van az Európából kivont mintegy 6400 katonának.

– Trump fájdalmas leckét adott Lengyelországnak és Európának: mindenekelőtt saját magunkra kell számítanunk – írja cikkében a varsói Polityka. A baloldali lap emlékeztet arra, hogy az F–16-osok áttelepítésével csökken az orosz fenyegetettségnek kitett Baltikum biztonsága, a Bajorországban állomásozó amerikai erők kivonása pedig egész Európát meggyengíti. Tompít a helyzetértékelésen a német közszolgálati Deutschlandfunk rádió, amely hírportálján azt írja: a Pentagon az orosz fenyegetés ellensúlyozást illetően megalapozott szakmai döntést hozott.

Románia tárt karokkal várja az amerikaiakat

Klaus Johannis román elnök üdvözölte az Egyesült Államok azon szándékát, hogy a Németországból kivont katonák egy részét Lengyelországba, illetve a Fekete-tenger térségébe küldi, és ezzel a NATO keleti szárnyát erősíti, amit Románia régóta szorgalmaz. Az államfő ugyanakkor kitérő választ adott arra, hogy Románia csatlakozik-e egy Kína elleni koalícióhoz, amelynek létrehozását Mike Pompeo amerikai külügyminiszter szorgalmazza. A Németország területéről kivont amerikai katonák egy része a Fekete-tenger partján fekvő bázisokra kerül. Romániában jelenleg a Constanța melletti Mihai Kogălni­ceanu légibázison (képünkön) állomásozik a legtöbb amerikai katona, de működik az Olt megyei Deveselun az Aegis rakétaelhárító-rendszer és az aranyosgyéresi katonai légibázison is rendszeres az amerikai jelenlét. Nemrég elfogadott nemzetbiztonsági stratégiájában Bukarest az Egyesült Államokat nevezi meg legfőbb szövetségesként és veszélyforrásként jelöli Oroszországot. A napokban egyébként román vadászgépek fogtak el négy orosz harci repülőgépet. Két Tu–22-es stratégiai bombázó, valamint az őket kísérő két Szu–27-es vadászgép megközelítette az Észak-atlanti Katonai Szövetség légterét a Fekete-tenger fölött, a NATO szövetséges légi parancsnoksága értesítette Bukarestet, Románia légiereje pedig vadászgépeket küldött a repülők elfogására. A Főtér erdélyi portál beszámolója szerint az eset még nemzetközi vizek fölött történt, az oroszok nem kockáztatják meg, hogy megsértsék a NATO-tagállamok légterét, az ilyen repülések célja elsősorban a nyugatiak bosszantása, valamint az, hogy jelezzék: továbbra is számolni kell velük. (P. I.)