Nem kedvez a járvány a terrornak

Noha a titkosszolgálatok folyamatosan óvatosságra intenek, mégis elmondható, hogy az elmúlt hónapokban nem volt igazán komoly terrortámadás Európában. Mi lehet ennek az oka? Az Iszlám Állam közel-keleti kalifátusának legyőzése? A titkosszolgálatok hatékonyabb együttműködése? Megszelídültek volna a dzsihadisták? A kérdésekre Földi László titkosszolgálati szakértővel és Wagner Péter Közel-Kelet-kutatóval kerestük a lehetséges magyarázatokat.

FRANCE-SHOOTING/ Fotó: REUTERS/Christian Hartmann

Fotó: REUTERS/Christian Hartmann

– A terroristák ugyanakkor rendkívül nehezen tudnak a kontinensen fegyverhez jutni, ezt bizonyította a gázolásos merényletek elszaporodása is, amelyek ellen a hatóságok gyorsan tudtak védekezni a különböző gépjárműbérlési korlátozások bevezetésével és a tömegrendezvények megfelelő biztosításával – magyarázta a kutató. Hozzáfűzte, az Europol jelentése elsősorban arra világít rá, hogy a terroristák célja továbbra is az, hogy fegyverhez jussanak vagy házi robbanószerkezetet állítsanak elő.

Hatékonyabb titkosszolgálatok

Hogy ezek a próbálkozási kísérletek nem járnak sikerrel, az részben annak köszönhető, hogy az előző évek szörnyűségei felébresztették álmukból a hírszerző és a terrorelhárító szervezeteket. – Alapvetően a nemzetállamok hírszerzési szolgálatai egy ponton túl nem szeretnek együttműködni, de a súlyos támadások előrelökték a kooperációt – magyarázta Wagner. A kutató szerint a menekülthullám 2015-ös csúcspontja alatt beszivárgott sejtek is hozzájárultak a támadások számának megnövekedéséhez, ez pedig érdekes dilemma elé állította az egyébként is átpolitizált bevándorlás kérdését. Hozzáfűzte: azóta az Iszlám Állam közel-keleti „kalifátusát” felszámolták, és az Európai Unió is sokkal óvatosabban kezeli a menekültkérdést.

Kevesebb összejövetel

– A jelen helyzet ugyanakkor nem értékelhető az objektív körülmények figyelembevétele nélkül – magyarázta a Magyar Nemzet megkeresésére Földi László titkosszolgálati szakértő. Az elemző rámutatott: a koronavírus-járvány jelentősen csökkentette a lehetséges célpontok számát, márpedig a terrorizmus alaptétele – ahogyan azt az elmúlt években is láthattuk – a tömegek támadása. – A merénylők egyértelmű célja, hogy a támadások nagy számú áldozatot eredményezzenek, vagyis az elrettentés és a félelemkeltés hatásos legyen. A pandémia okozta helyzet ezt alapjaiban akadályozta meg, hiszen ha nincsenek összejövetelek, tömegrendezvények, akkor látványos vérontásra sincs lehetőség – magyarázta Földi László.

Hozzáfűzte, természetesen mindez azzal is szorosan összefügg, hogy az Iszlám Állam is a sebeit nyalogatja az utóbbi hónapokban. Mint mondta, a terrorszervezet jobban koncentrál arra, hogy átálljon konspirált helyzetbe, ennek azonban sajnos rossz üzenete is van titkos­szolgálati szempontból, hiszen ez azt jelenti, hogy a szervezet tevékenysége jelenleg nem a felszínen látható, hanem próbálják előkészíteni a terepet a jövőre vonatkozóan. Az ő érdekük tehát nem az, hogy minél gyorsabban felhívják magukra a figyelmet, hanem hogy megismerjék a körülményeket, legalizálják a létezésüket, hálózatokat építsenek ki a jobb helyismerettel rendelkező, már Európában lévő harcosokkal.