Nem kedvez a járvány a terrornak

Noha a titkosszolgálatok folyamatosan óvatosságra intenek, mégis elmondható, hogy az elmúlt hónapokban nem volt igazán komoly terrortámadás Európában. Mi lehet ennek az oka? Az Iszlám Állam közel-keleti kalifátusának legyőzése? A titkosszolgálatok hatékonyabb együttműködése? Megszelídültek volna a dzsihadisták? A kérdésekre Földi László titkosszolgálati szakértővel és Wagner Péter Közel-Kelet-kutatóval kerestük a lehetséges magyarázatokat.

FRANCE-SHOOTING/ Fotó: REUTERS/Christian Hartmann

Az Európai Unió tagállamaiban összesen 119 terrortámadás történt 2019-ben, beleértve a meghiúsult merényleteket is – derült ki az EU bűnüldöző hatóságának, az Europolnak a legfrissebb jelentéséből. A júniusban közzétett riport szerint tavaly összesen 1004 személyt tartóztattak le terrorizmussal kapcsolatos bűncselekmények gyanúja miatt; a legtöbbet Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban. A jelentés megjegyzi: a merényleteknek tavaly összesen tíz halálos áldozata és 27 sérültje volt – noha közülük egy ember egy szélsőjobboldali terrortámadás során sérült meg, az összes többi áldozat dzsihadista terrorakcióhoz köthető.

A számok azt sugallják: bár a merényletek száma relatíve még mindig magas, azok sem kivitelezésben, sem az okozott károkban, illetve az emberáldozatok számában nem hasonlíthatók össze az Iszlám Állam terroristái által 2015 és 2017 között végrehajtott, az egész kontinenst rettegésben tartó vérengzésekkel. Emlékeztetésképp: a 2015 novemberében Párizs több helyszínén végrehajtott támadássorozatban 130 ember vesztette életét, a 2016-ban egy teherautóval a nizzai tengerparti sétányon hömpölygő tömegbe hajtó tunéziai férfi pedig 84 halálos áldozatot és 202 sérültet hagyott maga után.

Csalóka biztonságérzet

– Ezt a képet valamennyire árnyalja a titkosszolgálatok és a terrorelhárítás által meghiúsított támadások száma – mondta el a Magyar Nemzet megkeresésére Wagner Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője. A Közel-Kelet-kutató felhívta a figyelmet: noha a meghiú­sított merényletek a legtöbbször nem kerülnek be a hírekbe, így hatással sincsenek az emberek biztonságérzetére, ugyanakkor jó indikátorai lehetnek a valós fenyegetettségnek. Wagner Péter emlékeztetett: az Europol legfrissebb jelentésében szereplő 119 terrortámadás megközelítőleg ugyanannyi, mint egy évvel korábban, amikor ugyanis 129 merényletet számolt a bűnüldöző szervezet statisztikája. A kutató szerint a 2015 és 2017 között tartó időszaknak az volt a sajátossága, hogy a dzsihadistáknak sikerült néhány rendkívül nagy, látványos merényletet végrehajtani.

Fotó: REUTERS/Christian Hartmann

– A terroristák ugyanakkor rendkívül nehezen tudnak a kontinensen fegyverhez jutni, ezt bizonyította a gázolásos merényletek elszaporodása is, amelyek ellen a hatóságok gyorsan tudtak védekezni a különböző gépjárműbérlési korlátozások bevezetésével és a tömegrendezvények megfelelő biztosításával – magyarázta a kutató. Hozzáfűzte, az Europol jelentése elsősorban arra világít rá, hogy a terroristák célja továbbra is az, hogy fegyverhez jussanak vagy házi robbanószerkezetet állítsanak elő.

Hatékonyabb titkosszolgálatok

Hogy ezek a próbálkozási kísérletek nem járnak sikerrel, az részben annak köszönhető, hogy az előző évek szörnyűségei felébresztették álmukból a hírszerző és a terrorelhárító szervezeteket. – Alapvetően a nemzetállamok hírszerzési szolgálatai egy ponton túl nem szeretnek együttműködni, de a súlyos támadások előrelökték a kooperációt – magyarázta Wagner. A kutató szerint a menekülthullám 2015-ös csúcspontja alatt beszivárgott sejtek is hozzájárultak a támadások számának megnövekedéséhez, ez pedig érdekes dilemma elé állította az egyébként is átpolitizált bevándorlás kérdését. Hozzáfűzte: azóta az Iszlám Állam közel-keleti „kalifátusát” felszámolták, és az Európai Unió is sokkal óvatosabban kezeli a menekültkérdést.

Kevesebb összejövetel

– A jelen helyzet ugyanakkor nem értékelhető az objektív körülmények figyelembevétele nélkül – magyarázta a Magyar Nemzet megkeresésére Földi László titkosszolgálati szakértő. Az elemző rámutatott: a koronavírus-járvány jelentősen csökkentette a lehetséges célpontok számát, márpedig a terrorizmus alaptétele – ahogyan azt az elmúlt években is láthattuk – a tömegek támadása. – A merénylők egyértelmű célja, hogy a támadások nagy számú áldozatot eredményezzenek, vagyis az elrettentés és a félelemkeltés hatásos legyen. A pandémia okozta helyzet ezt alapjaiban akadályozta meg, hiszen ha nincsenek összejövetelek, tömegrendezvények, akkor látványos vérontásra sincs lehetőség – magyarázta Földi László.

Hozzáfűzte, természetesen mindez azzal is szorosan összefügg, hogy az Iszlám Állam is a sebeit nyalogatja az utóbbi hónapokban. Mint mondta, a terrorszervezet jobban koncentrál arra, hogy átálljon konspirált helyzetbe, ennek azonban sajnos rossz üzenete is van titkos­szolgálati szempontból, hiszen ez azt jelenti, hogy a szervezet tevékenysége jelenleg nem a felszínen látható, hanem próbálják előkészíteni a terepet a jövőre vonatkozóan. Az ő érdekük tehát nem az, hogy minél gyorsabban felhívják magukra a figyelmet, hanem hogy megismerjék a körülményeket, legalizálják a létezésüket, hálózatokat építsenek ki a jobb helyismerettel rendelkező, már Európában lévő harcosokkal.