Csak a hétfő reggeli órákban, rendkívül intenzív tárgyalásokat követően ért véget a brüsszeli EU-csúcs harmadik napja. A mintegy kétezermilliárd euró sorsáról szóló egyeztetés a huszonhét tagállam között hétfő délután is folytatódik – utoljára húsz évvel ezelőtt, a 2000-es nizzai találkozó alkalmával nyúlott ennyire hosszúra EU-s csúcsértekezlet. Az éjszakai tárgyalási fordulóról a Twitteren megannyi fotó kering: a lengyel Miniszterelnöki Hivatal fotóján a V4-ek épp Janez Janša szlovén, valamint Krišjānis Kariņš lett miniszterelnökkel egyeztetnek.
[embed]https://twitter.com/PremierRP/status/1284999501355397125[/embed]
Reggel a találkozó helyszínét elhagyó vezetők közül Mark Rutte holland miniszterelnök szólalt meg, akinek az elmondása szerint „némi előrelépés” már tapasztalható, de még így sincs közel a megállapodás.
A Magyar Nemzet is cikkezett róla, hogy a helyreállítási alap nagysága, a hitelek és segélyek aránya, a visszatérítések rendszere, illetve a kifizetések feltételekhez kötése terén sem találni a közös hangot. Diplomáciai források szerint a fukarként emlegetett, Hollandia vezette országcsoport (Ausztria, Dánia, Svédország, Hollandia) hétfő reggelre annyit kiharcolt, hogy újra, ezúttal 390 milliárd euróra csökkent a mentőalapon belüli, vissza nem térítendő támogatások összege – ez a német–francia, eredeti javaslatban még ötszázmilliárd euróra rúgott. Egyelőre nem tudni, hogy a kompromisszumért cserébe az északiak mely kérdésekben engedhetnek majd: annyi bizonyos, hogy a nekik járó költségvetési visszatérítésekkel kapcsolatosan is minél nagyobb szeletekre törekednek.
Kérdéses továbbá, hogy a kifizetésekhez csatolandó jogállamisági feltételeknek mi lesz a sorsuk, a vezetők a kérdést vasárnapi munkavacsorájukon tárgyalták, de ismét nem sikerült áttörést elérni.
Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben vasárnap azt mondta, hogy bár hazánk egyetért az unió pénzügyi érdekeinek megerősítésével, a jelenleg asztalon fekvő tervezet pongyola megfogalmazása a kommunista időket idézi. Beszélt arról is: Mark Rutte az, aki vehemensen támadja Magyarországot a jogállamiság címszó alatt, annak ellenére, hogy eddig egyáltalán nem született azt elítélő döntés.
Időközben a német Spiegel közölt hosszas cikket arról, hogy bizony Angela Merkelt és Emmanuel Macront is „felidegesítette” a holland makacsság: mint azt írják, a sokadik vörös vonal, a jogállamisági kritériumok meghatározásakor már a német–francia tengely is soknak tartotta a hágai kívánságokat.
A szintén német Bild egyenesen azt írja: a kancellár már szombat este Magyarország és Lengyelország pártjára állt a jogállamisági kérdésben, mert nem akarja, hogy az esetleges budapesti–varsói vétó veszélyeztesse a sokmilliárdos csomagot.
