„A diktatúrának csak az erős demokrácia vet gátat”

Biztonságos barátság, demokrácia és honvédelem – ezekkel a jelszavakkal folytatódott a Wacław Felczak Intézet III. Nyári Egyeteme a lengyelországi Krasiczynban. Az első panelbeszélgetés a parlamentek XXI. századi szerepéről szólt, a második szakaszban a honvédelemé volt a főszerep.

Marek Kuchciński volt lengyel házelnök hangsúlyozta a két ország hosszú parlamentáris hagyományait és a politikai kultúra fejlettségét, ugyanakkor kitért arra is, mennyire átalakult a rendszer: jelenleg az átláthatóság a legfontosabb elvárás a lengyel szejmmel szemben. A volt házelnök szerint több mint ezer újságíró regisztrált az intézményben, akik szinte bárhová bejáratosak. Ráadásul mind az alsóház, mind a felsőház felét ellenzéki politikusok teszik ki, akik a totális ellenállás stratégiáját választották, tekintet nélkül minden konszenzusra és közös értékre. Kuchciński ugyanakkor beszámolt arról is, hogy a lengyel népesség körében az alsóház intézménye iránti bizalom mértéke 26 százalékról 35 százalékra emelkedett az elmúlt öt évben. Mivel azonban az uniós csatlakozás óta sok kompetencia elkerült a parlamenttől, szükséges újra megerősíteni annak integritását és szuverenitását – jelentette ki. A beszélgetés végén Kuchcińskit a Wacław Felczak Intézet nagykövetévé avatták.

Rácz Zsófia államtitkár a Csillagok háborúja Darth Sidousának példájával élve elmondta, hogy természetünk alapvető eleme a hatalom birtoklásának vágya, és a diktatúrák kialakulásának csak az erős parlamentáris demokrácia képes gátat vetni. A politika átláthatóságával kapcsolatos kérdésekre visszautalva leszögezte, ez a demokrácia alapkövetelménye, amelynek megismerésére több lehetősége is akad a magyar fiataloknak, mint a demokráciajáték és az Országos Diákparlament. Az államtitkár eloszlatta a magyar demokrácia csorbulásával kapcsolatos vádakat is, emlékeztetett, hogy 2019 őszén az önkormányzati választásokon demokratikus keretek közt szenvedett vereséget a kormánypárt Budapesten.

– A kormány programja elérhető, világos és elszámoltatható, szemben az ellenzékkel, amely az értékalapú politizálást adta fel azért, hogy szélsőjobboldali és szocialista pártok alakítsanak választási szövetséget

– összegezte. Hallgatói kérdésre válaszul kitért az unió témájára is: a nemzeti parlamentek együttműködésén alapuló érdekérvényesítés stratégiáját méltatta, a lengyel–magyar közös fellépést említve az idei költségvetési vita és Ursula von der Leyen megválasztása alkalmával.

Arkadiusz Adamczyk történész zárszavában elhangzott, hogy a politikai érdekérvényesítés ideális terepe a parlament, és ha a konfliktusok már az utcára kerülnek, az azt jelenti, hogy az állampolgárok biztonságérzete sérült, és elvesztették a parlament iránti bizalmukat.

Beszélgetés folyt még a lengyel területvédelmi egységek létrejöttéről és a magyar tartalékos hadsereg fejlesztéséről. A közelmúlt krízisei csak igazolták a tartalékos hadsereg felállításával kapcsolatos kezdeményezéseket – erről Lukasz Kudlicki, a honvédelmi miniszter kabinetfőnöke számolt be. Kiemelte, hogy az immár 17 egységben szolgáló húszezer önkéntes munkája lényegi változásról tanúskodik a lengyel nemzet önképében.

Mohay Gergely az Emmi és a budapesti Felczak Alapítvány képviseletében felvázolta a magyar hadsereg demoralizálódásának és leépítésének történetét. Emlékeztetett, hogy az első Orbán-kormány ugyan megtette a kezdeti lépéseket az önkéntes tartalékos rendszer létrehozására, de a választási vereséget követően az csak 2010 után jöhetett létre: jelenleg 29 ezer fő hivatásos katona mellett nyolcezer tartalékos katona teljesít szolgálatot. Mohay hozzátette,

nem lehet rózsaszín álomban élni, készen kell állni egy esetleges fegyveres konfliktusra: a saját védelmünket meg kell szerveznünk.

A hallgatók ezután újságírói beszélgetésen is részt vehettek, amelyen a dezinformációs háborúkat, az álhírjelenséget és a koronavírus kapcsán alkalmazott információs hadviselés technikáit és veszélyeit mutatta be három lengyel újságíró, valamint lapunk munkatársa, Pataki Tamás.